Egy kiszivárgott dokumentum szerint 2030-ra Oroszország bekebelezné Belaruszt
Európai és amerikai médiaorgánumok egy csoportja, köztük a Kyiv Independent, megszerzett egy 17 oldalas dokumentumot, amely állítólag részletesen ismerteti Oroszország terveit Belarusz bekebelezésére és függetlenségének felszámolására – írja a Kyiv Independent.
A dokumentum részletezi Oroszország jövőbeni lépéseit, amelyekkel Belarusz fölött tervezi átvenni az ellenőrzést politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt. Eszerint 2030-ra Belarusznak közös valutát és adórendszert kell bevezetnie Oroszországgal, és a médiatérnek orosz ellenőrzés alá kell kerülnie. A hadseregnek meg kell felelnie az orosz előírásoknak. Minden kulcsfontosságú hadiipari vállalkozást át kell helyezni Belaruszból Oroszországba.
A Kyiv Independent magát a dokumentumot nem tette közzé, annak érdekében, hogy védje a forrását. Az egyik nyugati titkosszolgálat névtelenséget kérő képviselői szerint a kétrészes dokumentum több orosz ügynökség közös munkája.
Az egyik nyugati hírszerzőtiszt, akinek közvetlen ismeretei vannak a dokumentum eredetéről, elmondta, hogy a kiszivárgott iratokban bemutatott stratégia tervezetén Oroszország belföldi, külföldi és katonai hírszerző szolgálatai is dolgoztak.
A dokumentummal kapcsolatban természetesen felmerültek kételyek, és az is igaz, hogy nehéz volna kétséget kizáróan leellenőrizni a hitelességét, ám ahogyan a portálnak Rainer Saks az észt külföldi hírszerzés egykori vezetője is megerősítette, általánosságban semmi olyasmi nincs a dokumentumban, amit eddig nem feltételeztek a Belarusszal kapcsolatos orosz szándékokat illetően. A lényeges különbség, Belarusz és Ukrajna között, hogy az előbbinek a bekebelezését nem háborúval képzeli el Moszkva.
A 17 oldalas dokumentum szerint az oroszok célja, hogy 2030-ra Belarusz egy Moszkva által vezetett államszövetség részévé váljon. Ez önmagában nem nagy újdonság, hiszen az államszövetség keretei névlegesen 1999 óta létezik, csak éppenséggel parkolópályán volt egészen 2018-ig, amikor is egy olajár-engedményért cserébe Minszk hajlandó volt bizonyos politikai engedményeket adni Oroszországnak. Onnantól kezdve pedig a kulisszák mögött, lassan zajlik Belarusz integrációja Oroszországba.
Az orosz tervek három fázisra oszlanak, egy rövidtávú (2022), egy középtávú (2025) és hosszútávú (2030) szakaszra. Címszavakban nézzük meg, mik ezek:
2022
– Politikai, katonai szektor:
– Kulturális szektor:
– Kereskedelem és gazdaság:
2025
– Politikai, katonai szektor:
– Kulturális szektor:
– Kereskedelem és gazdaság:
2030
– Politikai, katonai szektor:
– Kulturális szektor:
– Kereskedelem és gazdaság:
Hol tart a nagy terv?
Oroszország Ukrajna elleni háborúja lelassította a Kreml terveinek megvalósítási ütemét, de semmiképpen sem állította meg azokat egy nyugati hírszerző szerint. „A Belarusz feletti teljes ellenőrzés elérésének hosszú távú célja továbbra is érvényben van, és nem változott” – mondta.
Ha Oroszország tervei megvalósulnak, az az egész régió biztonságát veszélyezteti - véli Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető kutatója.
„Ha Fehéroroszország az Oroszországi Föderáció része lesz, akkor egy 1250 kilométeres plusz NATO-Oroszország határ keletkezik” – mondta. „Ettől kezdve magától értetődővé válik az orosz csapatok Belaruszon belüli jelenléte. Az egyesülés katonai és biztonságpolitikai szempontból is igen jelentős változást hozna Közép-Európa számára”.
Tekintettel arra, hogy Oroszország függ Belarusz erőforrásaitól, nem meglepő, hogy Moszkva számára komoly kockázatot jelent a belaruszban jelentkező Európa- vagy Amerika-barát érzelmek bármilyen formája.
A dokumentum keletkezését ismerő nyugati hírszerző szerint vannak arra utaló jelek, hogy Lukasenko nem örül túlzottan Putyin Belarusszal kapcsolatos terveinek.
„Oroszország tisztában van azzal, hogy Belarusz megpróbálja megtorpedózni ezeket a folyamatokat... Ennek egy része a nyilvánosság számára is látható, például a politikai integrációs folyamat elhúzódása ezt jelzi. Oroszország ettől függetlenül továbbra is nyomást gyakorol Minszkre” - mondta Martin Kragh, a Stockholm Center for Eastern European Studies igazgatóhelyettese. „Nagyon jó a halogatásban” – tette hozzá Lukasenkára célozva.
„Nincs garancia arra, hogy Putyin sikerrel jár” – folytatta Kragh. „De minél inkább függésbe vonzza Lukasenkát, minél inkább meggyengül anyagilag és más tekintetben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ezek a tervek megvalósulnak”.
