Egy kisváros az áramszolgáltatóra vetne ki póznadíjat, ebből pótolnák ki a közvilágítás számláját
Ha kiállja a törvényesség próbáját a rendelet, akkor precedensként más települések számára is megoldást jelenthet az egekbe szökő közvilágítási díjak megfizetésére. A közterülethasználatról szóló helyi rendelet módosítását múlt héten tárgyalta a település képviselő testülete, egy tartózkodás mellett a képviselők megszavazták a módosítást. A helyi rendeletek törvényességét a kormányhivatalok vizsgálják, ezen a szűrőn még át kell mennie a rendeletnek.
„Legyen világos Polgár” – írta Facebook-oldalán Polgár polgármestere. Tóth József szerint, mivel a kormány az önkormányzatok hatáskörébe tolta a közvilágítást, így ők most élnek ezzel a joggal. Bár morálisan teljesen megalapozottnak tartja a póznadíj ötletét a kisváros polgármestere, a rendelet jogszerűségéről nincsenek teljesen meggyőződve, az ülésen a jegyző meg is jegyezte, hogy a jogszabálynak való megfelelés kérdéses lehet. Tóth József polgármester ehhez annyit tett hozzá, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolását sokan várják.
Tóth József úgy véli, hogy a kormánybiztossal való egyeztetésekből kiderült, a jövő évben minden település számára súlyos pluszkiadást jelentő közvilágítási díjakban nem remélhetnek segítséget a kormánytól. Polgár polgármestere nem gondolja, hogy spórolásként a város utcáinak elsötétítése megoldás lehet, ezért is kezdtek el más lehetőségeket vizsgálni a polgármesteri hivatal munkatársaival együtt. Mivel a közvilágítást már modernizálták, aligha tudnának másképp költséget megtakarítani, mint az éjszakai sötétséggel, de ezt el szeretnék kerülni. Így merült fel, hogy új bevételeket keresnek, és a közterület használatról szóló rendeletük módosításával találtak is egy alternatívát.
Az áramszolgáltató tulajdonában levő, de közterületeken álló oszlopokra vetnének ki díjat, ennek lehetőségét járták körbe. Egy 2000-es alkotmánybírósági döntést húztak elő a fiókból, a határozatban a testület megsemmisítette egy 1994-es törvény passzusát, amely a villanyvezeték közterületen való telepítésének és üzemeltetésének ingyenességet biztosított. Erre a döntésre hivatkozva Kemenesmihályfalva még akkor perbe ment az áramszolgáltatójával, az első fokú bíróság a kis falunak adott igazat, és arra kötelezte az akkori szolgáltatót, hogy fizessen a közterületen felállított oszlopok használatáért. Ám másod-, és harmadfokon a falu elbukta a pert, pedig akkor már sok száz település reménykedett abban, hogy számukra kedvező döntés fog születni. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében arra hivatkozott a húsz évvel ezelőtti sajtóhír szerint, hogy az Alkotmánybíróság 2000-es határozatát megelőzően telepítette a szolgáltató az oszlopokat, így a testület döntése visszamenőlegesen nem érvényesíthető.
A kormány a közművezetékekre vetett ki adót, az önkormányzat viszont a közterületének használatért szedne be díjat. A rendeletet tehát megszavazták a képviselők Polgáron, innentől kezdve a törvényességet vizsgáló kormányhivatalnál pattog a labda.
