Egy kis magyar műhold nagy tette: sikerült meghatározni a világ eddigi legfényesebb gamma-kitörésének csúcsértékét
A 2021 tavaszán űrbéli útjára indított GRBAlpha kisműholddal a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a 2022. október 9-én megfigyelt GRB 221009A jelű gamma-felvillanás csúcsértékét, ami a nagyobb műszerekkel érzékelőik túltelítettsége miatt nem volt lehetséges – közölte kedden este az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete (CSFK CSI).
A GRBAlpha több alrendszerét, köztük a 2022-es eseményt megörökítő detektort a CSFK CSI kutatói fejlesztették ki magyar-japán-szlovák-cseh együttműködésben, a küldetést jelenleg a brnói Masaryk Egyetemmel és a Kassai Műszaki Egyetemmel közösen valósítják meg. A GRB 221009A eseménnyel kapcsolatos mérési eredményeket, valamint a GRBAlpha kisműholdat és működését bemutató szakcikkeket az Astronomy and Astrophysics tudományos folyóirat közlésre elfogadta. Elkészítésükben a CSFK CSI-ből a projektet vezető Pál András mellett az elektronikai rendszereket is tervező Mészáros László, Kiss László főigazgató és Csák Balázs, a földi műholdvevő állomások tervezője is részt vett.
A gamma-felvillanások az ismert világegyetem legenergetikusabb eseményei. Tanulmányozásukkal betekintést kaphatunk nagy tömegű csillagok végső robbanásaiba, valamint fekete lyukak születésének folyamatába is. Az emberiség történetében észlelt legerősebb, sikeresen megörökített gamma-felvillanás a 2022. október 9-ei GRB 221009A jelű esemény volt, amelyet számos nagy műszer, többek között a NASA által üzemeltetett Fermi-műhold (Fermi Gamma-Ray Observatory) is megfigyelt. A felvillanás csúcsértékét azonban ezek a nagyobb műszerek az érzékelőik túltelítettsége miatt nem tudták pontosan meghatározni.
Az asztrofizikai célokat szolgáló űreszközök közül a világ eddigi legkisebbje a CSFK CSI-ben épített és 2021 tavaszán űrbéli útjára indított GRBAlpha kisműhold, amely 10×10×10 centiméteres kis méretének és az újszerű detektorfelépítésnek köszönhetően képes volt akkurátusan meghatározni ennek az extrém fényes forrásnak a csúcsértékét. A GRBAlpha több alrendszerét, köztük az említett 2022-es gamma-felvillanást is megörökítő detektort a CSFK CSI kutatói fejlesztették ki magyar-japán-szlovák-cseh együttműködésben, és a küldetést jelenleg a brnói Masaryk Egyetemmel, illetve a Kassai Műszaki Egyetemmel közösen valósítják meg. Pál András, a CSFK CSI kutatási tanácsadója, a GRBAlpha műhold detektorrendszerének vezető fejlesztője szerint ezek
az eredmények is azt mutatják, hogy a legkisebb műholdas műszerek amellett, hogy rendkívül hatékonyan hozzá tudnak járulni a tudományos projektek eredményeihez, fontos kiegészítői lehetnek a nagyműholdas misszióknak is.
A GRBAlpha műholddal a GRB 221009A jelű esemény megörökítésén túl több tucat hasonló, kisebb gamma-felvillanást, az űridőjárási folyamatokat meghatározó nagyenergiás napkitöréseket, valamint aktív csillagok kitörését is sikerült detektálni. Az ehhez hasonló kisműholdas küldetések indítását a közeljövőben több ország intézeteiben is tervezik. A magyar kutatók közlése szerint ebben a kategóriában a GRBAlpha az első műszer, amely megalapozza az utat a többi hasonló kezdeményezés számára.
A világűrben más magyar kisműhold is kering, a BME nem csillagászati céllal felbocsátott MRC-100-asa például a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja.
