Egy biztos az önkormányzatok távhődíjában, hogy semmi sem biztos
Az elmúlt egy hétben több megyei jogú városhoz is fordultunk, árulják el, hogyan kívánják az rezsicsökkentés szigorításából adódó többletköltséget kigazdálkodni, de vagy csak általánosságokat írtak, mint Miskolc, hogy dolgoznak a probléma megoldásán, vagy hallgatásba burkolóztak. Nem véletlenül: információink szerint amíg a távhő árával nincsenek tisztában, addig nem tudnak lépni.
A probléma gyökere az, hogy az árképzést általában szeptemberben, illetve annak is a végén jelenti be a kormány egy miniszteri rendeletben. Hogy még bonyolultabb legyen: minden egyes városban különböző az árképzés, mivel nem azonos technológiával készül a meleg. Az esetek 70 százalékában földgáz felhasználásával állítják elő, ami a jelenlegi gázárak mellett nem jelent sok jót, mert az a tizenötszörösére drágult.
Az egyik önkormányzattól azt az információt kaptuk, hogy a távhő árképzését már szeptember 15-én meg fogják ismerni idén, legalábbis úgy készülnek rá. Ha csak a lakosság kapja a jelenlegi nyomott áron kapni a távhőt és az intézmények nem, akkor az önkormányzatok bajban lehetnek, mivel több intézményük fűtését is távhővel végzik.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a múlt héten arról beszélt a Vörösmarty Színház évadnyitóján a drágulások kapcsán, hogy a villamos energia árának emelkedése a színházat is érinti, a gáz önmagában nem – csak akkor, ha a távhőt érintően is változások lesznek. Úgy számolt, hogy 250 millióval nő a villanyszámlája az intézménynek, ami a kigazdálkodhatóság határán mozog, de ha a távhő ára is emelkedik, akkor az 1 milliárdot is meghaladhatja a rezsi, ami tarthatatlan lenne.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy a távhőárak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni. Gulyás úgy fogalmazott, hogy a nem lakossági fogyasztók esetében felmerült a díjemelés, amely azonban „nagyon radikális” lett volna, így nem döntöttek róla. Például azért sem, mert a lakótelepek aljában található kisboltok és lottózók azonnal bezárnának, és nem is találtak olyan megoldást, ami alapján külön tudnák választani a nagy cégeket. Az önkormányzati intézményekről azonban nem beszélt, így maradt a bizonytalanság.
Palkovics László technológiai és ipari miniszter az RTL-nek azt mondta kedden, hogy egyelőre továbbra is rezsicsökkentett áron kaphatják a távhőt az érintettek a szolgáltatótól, de a kormány folyamatosan értékeli a rendszert. Bonyolítja a helyzetet, hogy a távhőkasszában – amiből a távhőt előállító erőműveket kompenzálták a rezsicsökkentésből származó hiány miatt – akár egy 1000 milliárd forintos lyuk lehet a Világgazdaság szerint. Sokatmondó az is, hogy most nem a teljes fűtési szezonra állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), hogy mennyi legyen a távhő ára, illetve a távhőkasszába mekkora összeget kell az államnak pumpálnia, hanem csak 2022. december 31-ig.
A lakossági távhődíjak lehetséges emelésére utaltak jelek. Palkovics arról is beszélt, hogy nem szeretnék a lakosságot túlterhelni. Szaniszló Sándor, Budapest XVIII. kerületének polgármestere levelet írt a MEKH-nek, mert úgy értesült, hogy több távhőszolgáltatótól is bekérték az átlagfogyasztásra vonatkozó adatokat. Azt írta a levélben, úgy tudja, a kedvezményezetti kört a 24 GJ alatti fogyasztóknál húznák meg. A DK-s politikus szerint ez egy 75 négyzetméteres, első emeleti, szigetelés nélküli lakást jelent. Mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a kormány megemelné a távhő árát, ezt azonban Gulyás Gergely tagadta. A felmérésről pedig azt mondta a miniszter, hogy az idei télre nincs hatással. A kérdés igencsak lényeges, mert Magyarországon nagyjából száz településen, 635 ezer háztartásban közel másfél millió ember él távfűtött lakásban.
