Egy államtitkár szerint több gyerek születne itthon, ha Ukrajnában véget érne a háború
"2022-ben 5%-kal csökkent a születések száma – a kormány milyen következtetést von le ebből?” – kérdezte az LMP-s Kanász-Nagy Máté képviselő a belügyminisztert, ám az ellenzéki írásbeli kérdésre nem Pintér Sándor, hanem végül a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik sokat foglalkoztatott válaszadója, Vitályos Eszter fideszes képviselő, parlamenti államtitkár válaszolt – nem is akármit.
Először is – szokásához híven – az államtitkár kioktatta az ellenzéki kérdezőt és felmondta a kormányzati panelválaszokat. Emlékeztetett, hogy “a baloldal megszorító, családellenes intézkedései” vezettek oda, hogy 2011-re “történelmi mélypontra eset vissza a gyermekvállalási kedv” és “a balliberális kormányok alatt összesen 22,5 százalékkal csökkent a születések száma”.
Vitályos Eszter azzal folytatta, hogy “a polgári kormány” hivatalba lépése óta egyfajta trendforduló történt, és még ha nem is túl jelentősen, de “összességében 0,4%-kal nőtt a születések száma 2011-hez képest”. Sőt – tette hozzá –,
jóval kevesebb nő több gyereket szült, így 2011-2021 között a termelékenységi arányszám 1,2-ről 1,59-re nőtt.”
Vitályos arról is írt, hogy “a háború és az elhibázott szankciók okozta energiaválság és kedvezőtlen inflációs környezet ellenére is elkötelezettek vagyunk a magyar családok és a családtámogatási rendszerünk mellett”. Megjegyezte, hogy a kormány elkötelezett a béke mellett és jelezte:
a születésszámok mostani csökkenő trendjének visszafordításához a családok kiemelt anyagi támogatásán kívül a háborús veszélyhelyzet megszűnésére is szükség van.”
Érdekes amúgy az államtitkártól a háborús veszélyhelyzet emlegetése, mint aminek a megszüntetése kedvezően hatna a gyerekvállalási kedvre. Hiszen, ha szó szerint vesszük, amit írt, akkor ehhez a kedvező fordulathoz csak a különleges jogrendi kategóriaként tavaly májusban, az új Orbán-kormány egyik első intézkedéseként bevezetett háborús veszélyhelyzetet kellene csak visszavonni.
Ám erre aligha van kormányzati szándék, hiszen éppen tavaly novemberben hosszabbították meg a veszélyhelyzetet fél évvel, idén júniusig. A fő ok pedig, amiért az Orbán-kabinet nehezen engedné el ezt a jogrendi kategóriát, az az, hogy a veszélyhelyzet biztosítja a kormány számára az Orbánnak és a Fidesznek szabad kezet adó, kényelmes és gyors rendeleti kormányzás fenntartását.
Vitályos Eszter egyébként az írásbeli kérdések rutinos válaszadója. Nemrég, amikor az MSZP-s Tóth Bertalan érdeklődött arról, hogy lemondanak-e alapítványi pozícióikról a kormánytagok, az államtitkár vaskos brüsszelezésből, az ellenzék ostorozásából és hibáztatásából álló választ küldött, amit erős kioktatással indított, mondván: “a baloldal reakciója (…) nem szolgálja hazánk érdekeit”.
Vitályos válaszolt korábban az LMP-s Keresztes László Lóránt kérdésére is, hogy miért keresnek a kormánypárti politikusok milliós összegeket a kuratóriumokban. Akkor először is kifejtette, hogy a kérdés “demagóg”, amúgy meg azzal indokolta a kormánypárti potentátok jól fizető állásait, hogy „nemzetközi trend a felsőoktatás missziójának, a közvetlen társadalmi szerepvállalás növelése”:
