Egész Európában a magyarok látják legpesszimistábban a gazdaság kilátásait
Európa gyakorlatilag minden országában az áremelkedéstől tartanak a legjobban az emberek, a magyarok azonban mindenki másnál pesszimistábban ítélik meg a gazdaság kilátásait – derül ki a McKinsey felkérésére készült reprezentatív kutatás válaszaiból.
Magyarországon csupán a megkérdezettek 8 százaléka számít a gazdasági helyzet gyors javulására. Németországban és Franciaországban 13 százalék, Romániában 12 százalék, Lengyelországban pedig 15 százalék ugyanez az arány.
A magyarok 58 százaléka szerint a drágulás a legnagyobb probléma. A második leggyakrabban említett kockázati tényező a magyarok szerint az, hogy az egészségügyi ellátáshoz hozzáférnek-e, és ez mennyibe kerül nekik, de ezt csak 11 százalék említette a legsúlyosabb gondként. Nem meglepő, hogy az egészségügy miatt az 55 éven felettiek aggódnak inkább, a 25 éven aluliakat a foglalkoztatás biztonsága aggasztja inkább.
Nem csak Magyarországra jellemző tapasztalat az, hogy a háború, illetve annak esetleges eszkalációja egyre kevesebb ember számára jelent komoly félelmet.
Az 55 évnél idősebb korosztály a legborúlátóbb a további drágulással kapcsolatban, és ugyanez a generáció tervezi a legnagyobb mértékben csökkenteni a saját fogyasztását, ha az árak tovább nőnek. Az élelmiszer-vásárlás kivételével minden vizsgált kategóriában radikálisan csökkent a fogyasztás: a válaszadók kétharmada kevesebbet költ ruhákra, éttermi étkezésre, 60 százalék pedig elektronikus szórakoztató eszközökre. A válaszadók 56 százaléka további jelentős költségcsökkentésre készül, ha az árak tovább nőnek, egyedül az élelmiszer-vásárlásban várható – nyilván az adatfelvétel időpontja miatt ezt a karácsony közeledése magyarázza –, hogy az emberek mintegy 25 százaléka többet fog költeni. Az 55 évnél idősebbek 72 százaléka energiatudatosabbá vált, és majdnem 20 százalék mondott le vagy halasztott el tervezett utazást.
A magyar fogyasztók közel 70 százaléka próbált ki valamilyen új bevásárlási szokást az elmúlt 4-6 hétben a költségek csökkentése reményében; ezek hosszabb távon leginkább a fiatalok napi gyakorlatában maradhatnak meg. A leggyakoribb iránynak a saját márkás termékek kipróbálása (közel 40 százalék) és a márkák közötti váltás (30 százalék) bizonyult. Az emberek közel harmada bizonyos élelmiszerekből és háztartási termékekből tartalékokat kezdett képezni.
Hasonló tendenciák mutatkoznak az energiafogyasztásban is. A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) vallotta magát tudatosabbnak az otthoni energiahasználatban, illetve 28 százalékuk mondta, hogy a spórolás miatt más közlekedési eszközre váltott egyes utazásai során.
