Dúró Dóra boldog, hogy a belügyminiszter a magzati szívhang meghallgatásához kötötte az abortuszt
Boldogan nyugtázta Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa, hogy Pintér Sándor belügyminiszter módosította a terhességmegszakítás szabályait. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet értelmében szeptember 15-étől az abortuszt kérő állapotos nőknek olyan, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított leletet kell bemutatnia, amely rögzíti, hogy
egyértelműen azonosítható módon bemutatták neki „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt”, azaz a magzat szívhangját.
Dúró, aki régóta el akarta érni ezt, a közösségi oldalán üdvözölte a módosítást: „Hosszú évek küzdelme után végre megvalósult: a Mi Hazánk javaslatát átvéve a kormány tett egy lépést abba az irányba, hogy tényleg minden magzatot a fogantatástól kezdve védjünk, hiszen lesz legalább pár másodperc, amikor a magzati életkorú gyermek kommunikálhat az édesanyjával az abortusz elvégzése előtt a szívhangja meghallgattatásával. Ennyi mindenkinek jár.”
Dúró szerint az élet a fogantatás pillanatában kezdődik, és egyenértékű bárki máséval, amit mindenkiben fontos tudatosítani. „Erre az egyik legjobb lehetőség, ha a szívhang meghallgatásával maga a magzat üzen édesanyjának: élek és érzek.”
A politikus úgy látja, hogy „mindez ugyanakkor nem jelent szigorítást, csupán tájékoztatás a döntés súlyáról, valódi tétjéről, sokan ugyanis csak egy sejtcsomónak tekintik a gyermeket még ekkor. Az abortusz nem fogamzásgátlás, élő emberről van szó, ráadásul az anyát is rendkívüli módon megviseli, az ő testi-lelki egészségét is brutálisan károsítja, így elmondható, hogy a nőket is sérti az abortusz”.
Hozzátette azt is, hogy „ezzel a lépéssel az abortusz 1956-os szabályozása óta először történt életpárti elmozdulás, megdöntve egy sok évtizedes tabut: nem érinthetetlen az 1992-es törvény sem, ha keresztény országról beszélünk. Írjunk történelmet!”
Az utóbbi időben országokon áítvelő mozgalommá nőtte ki magát azoknak a törekvése, akik szerint a magzat a fogantatása pillanatától védendő. Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága júniusban egyenesen odáig ment, hogy eltörölte a nők alkotmányos jogát az abortuszhoz, amit egy 1973-as bírósági ítélet biztosított.
Lengyelországban tavaly év elején szigorították tovább az abortusztörvényt, amelynek értelmében csak akkor lehet művi terhességmegszakítást végrehajtani, ha az anya egészsége vagy élete veszélyben forog, illetve, ha a magzat fogantatása bűncselekmény következménye. Az országban ez év elején tüntetéssorozat zajlott le, miután meghalt egy nő, akitől annak ellenére megtagadták az abortuszt, hogy a méhében fejlődő iker magzatok egyikének leállt a szíve.
Magyarországon hatalmas támogatottsága van az abortuszhoz való jognak – derült ki az Ipsos 27 országban végzett kutatásából, amelynek eredményeit augusztus elején közölték. A válaszadók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az abortusznak minden vagy a legtöbb esetben legálisnak kell lennie. A megkérdezetteknek csak 14 százaléka mondta azt, hogy a terhességmegszakításnak illegálisnak kellene lennie, 16 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Családügyi miniszterként Novák Katalin többször is véleményt nyilvánított a témában. 2019-ben a szélsőjobboldali amerikai Breitbart hírportálnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „Ha már van benned egy gyerek, akkor amit teszel, az nem választás kérdése. A választás előtte van. Az abortusz pártolása a gyilkosság pártolása, ellene van a választásnak.” Hozzátetette azt is, hogy „az abortusz nem a szabadságról szól, nem a nők szabadságáról szól, ez a szándékos félreértelmezése annak, ami történik”.
Novák a köztársasági elnökké választása előtt elmondott beszédében is szóba hozta a kérdést, amikor kijelentette: „Támogatni fogom azokat, akik a fogantatás pillanatától vigyáznak az életre.”
E kijelentés nyomán Ungár Péter LMP-s képviselő írásbeli kérdést tett fel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek arról, hogy a kormány akar-e szigorítani a jelenlegi abortusztörvényen. A választ végül Zsigó Róbert államtitkár adta meg: azt kérte Ungártól, hogy azt a válaszát tekintse irányadónak, amelyet még 2020-ban Novák helyett adott. Ebben azt írta: az Alaptörvény világosan fogalmaz, „minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti”. Azt is hozzátette, hogy a kormány nem tervez változtatást a hatályos jogszabályokon. Akkor Ungár azért kérdezte, mert Magyarország nőjogi szempontból abszolút sereghajtó államokhoz csatlakozott, amikor az Egyesült Államok kezdeményezésére aláírta az ENSZ többségével szembeszálló abortuszellenes nyilatkozatot.
