Dobjam ki a vízforralót? Felejtsem el a mikrót? Spórolási tippek a konyhában
Hideg sütőbe is épp úgy be lehet helyezni az ételeket, nem kell megvárni, amíg felmelegszik.
A sütésnél két dolgot érdemes figyelembe venni: a süteményeknek általában állandó hőmérsékletre van szükségük a sütés során, a húsoknak pedig jót tesz, ha a folyamat elején egy kis extra hőt kapnak. A hideg sütő, lássuk be, egyiket sem tudja, a sütést sem gyorsítja fel, legfeljebb akkor vehetjük hasznát ennek a módszernek, ha kész vagy félkész ételt melegítünk fel (például egy bolti lasagnét).
A sütő felfűtése valójában nem a levegő fűtése miatt fontos, hanem a sütő falainak kell elérnie a kívánt hőmérsékletet, hogy a berendezés valóban tartani tudja az elvárt hőmérsékletet, nyitáskor pl. ne hűljön vissza a kezdeti hőfokra, hogy várhassunk újból.
© AFP
Arra is vigyázzunk persze, hogy a sütő ne legyen túl forró, ebben az esetben előbb kezd el az étel felülete kiszáradni, mint hogy belül elkészülne.
Extra hőt adhatunk a sütőben egy pizzakővel vagy egy cseréppel akár, ami tárolja és sugározza a felvett hőt. Nem árt a sütőt rendszeresen tisztítani, mivel a falon és az alul megtapadó szennyeződések csökkentik a leadott hő mennyiségét. A légkeveréses sütő is gyorsítja a folyamatot, mivel a hő egyenletesebben oszlik el a sütőtérben – ennek köszönhetően több szinten is készíthetünk ételt.
Sütéskor érdemes a végén kikapcsolni a sütőt.
Ennél hasznosabb figyelni a belső hőmérsékletet, sokan hajlamosak ugyanis a biztonság kedvéért túl sok ideig a sütőben tartani az ételeket. Ehhez egy maghőmérőre van szükség, ami akár néhány ezer forintért is beszerezhető – grillezésnél is hasznát vehetjük.
Sütőnél, ha elérhető, érdemes használni a légkeveréses funkciót, ezzel a fogyasztás akár felére-kétharmadára is csökkenthető egy étel elkészítésénél.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a hús még az után is fő, hogy kivettük a sütőből, ezért mindenképpen érdemes pihentetni. Ráadásul a nedvességet is jobban benntartja, ha várunk a felvágással.
A süteményeknél is érdemes hasonlóan eljárni: a piskótánál például tűpróbával ellenőrizhetjük, hogy belül átsült-e.
Elfelejthetem a sous-vide berendezést, annyit fogyaszt.
Az elmúlt években nagy divattá vált a szuvidálás, amelynek a lényege az, hogy a vakuumcsomagolásba zárt alapanyagok egy állandó hőmérsékletű vízfürdőben főnek (fél)készre. Ez az idő azonban akár egy napnál is hosszabb lehet, addig egy forralóberendezés garantálja az elvárt hőt.
Egy amerikai blogger végzett ezzel kapcsolatban kísérleteket, és arra jutott, hogy a merülőforraló fogyasztása jelentősen csökkenthető, ha letakarjuk, sőt, törölközőbe bugyoláljuk a vízzel teli edényt. Egy 24 órás, 60 Celsius-fokon történő szuvidálás esetében lefedés nélkül 7,3 kWh a fogyasztás, lefedve 3,8, bebugyolálva 2,3 kWh lesz a fogyasztásunk.
A mikró energiafaló.
A mikrosütő finoman szólva túl van már a fénykorán, amikor még a süteménysütést is ezzel képzelték el, kidobni azonban nem érdemes: a mikrosütőben átlagosan fele annyi energiával tudunk egy ételt felmelegíteni, mint a tűzhelyen.
Érdemes azonban lefedni az ételt, hogy a gőz ne szökjön ki. Ez nem csak a belső tér tisztán tartásához segít, de a spórolásban is segít, mivel megakadályozza, hogy az étel felülete kiszáradjon, folyadék hiányában ugyanis a melegedés is lassabbá válik. És ne felejtsük el félidőben átkeverni az ételt, hogy ne csak a külső felülete melegedjen át.
A fagyasztóban minden eláll.
Ez majdnem igaz, de nem árt ügyelni pár dologra. A tojást például érdemes kettéválasztani fagyasztás előtt, mert a héja megrepedhet. A sajtokat lereszelve is lehet tárolni, az olajos magvakat akár héjastul, a főtt és sült tészták is jól bírják a mélyhűtést. Friss fűszernövényeket is el lehet tenni télre ilyen módon, vakuumzacskókban adagolva helyet is spórolhatunk.
Arra ügyeljünk, hogy a háztartási körülmények között történő fagyasztás másképp működik mint az élelmiszeripari gyorstechnológia. Előbbi esetében nagy jégkristályok alakulnak ki, ami roncsolja a sejteket.
© AFP
A vízforraló sokkal több energiát fogyaszt a tészta főzővizének forralásához, mint a tűzhely.
A vízforraló valóban nagy energiafogyasztó – az elérhető gépek jellemzően 1500-3000 wattosak –, ez azonban annak tudható be, hogy rövid idő alatt végzi el azt a munkát, ami a tűzhelyen tovább tartana.
Időben az indukciós főzőlap tudja felvenni a versenyt a forralóval, amely, teljesítménytől függően 1,7-2 liter vízre 3-5 perces forralási időt jelent. Ez azonban hasonló áramfelvételt is szükségessé tesz. A gáztűzhely vagy a hagyományos elektromos főzőlap használata jóval hosszabb idővel jár, az elektromos főzőlapnál ráadásul jóval több energiafogyasztással is.
A Hatékony Háztartás blog (még a rezsicsökkentett villany- és gázárral számolva) úgy kalkulált, hogy egy egy liter vizet egy 2000 wattos vízforralóval kb. 4,1 forintból lehet felforralni 3:10 alatt, az indukciós főzőlapon 2:35 alatt 4,8 forintba került ugyanez. A mikróban 1500 wattos teljesítménnyel 5:10 alatt megvolt, kb. 4,8 forintból, a gáztűzhelyen 11:30 percig tartott és – csökkentett áron – kb. 3 forintba került, a hagyományos villanytűzhelynél a forralási idő 19 perc volt, a költség pedig 12,2 forint.
Arra azonban érdemes ügyelni, hogy annyi vizet forraljunk fel, amennyire szükségünk van, hiszen az idő és az energiaszükséglet a mennyiséggel arányosan nő a vízforralónál.
Oké, kevesebb vizet fogyaszt a mosogatógép, de mennyi áramot!
Nagyobb beruházás, mint egy vízforraló és több helyet is foglal a konyhában, de abban már rég nincs vita, hogy a mosogatógép vízhasználat szempontjából jóval hatékonyabb bármilyen mosogatásnál. A nyitott csapból egy perc alatt akár 12 liter víz folyhat ki, de még egy teleengedett mosogatótálca is legalább ennyi vizet felvesz. Ehhez képest még a legkevésbé hatékony mosogatógép teletöltve is kb. 20 litert használ el, egy modern szerkezet ökoprogramja pedig 10 liternél is kevesebből oldja meg a mosogatást.
Az energiahasználat nagy részét ráadásul a víz felfűtése teszi ki (a mosogatógépek rendszerint maguk oldják meg, nem a háztartási rendszerre csatlakoznak rá), ezt pedig a legtöbb háztartásban a kézi mosogatásnál is házon belül kell megoldani, vagyis jóval több vizet kell hozzá felfűteni a kívánt hőmérsékletre. Az áramfogyasztás a modern eszközöknél programtól és telítettségtől függően 0,6-1,5 kWh lehet egy mosásra számítva, ami Budapesten kb. 4 forintos vízárat és 18-50 forintos áramdíjat jelent – a legnagyobb tétel tehát a mosogatógép-tabletta.
Kézi mosogatásnál a két nagy tétel a víz és annak felfűtésének a díja. Utóbbi jellemzően vagy a gázfogyasztás része vagy villanybojlerrel történik, az ár így változó lehet, azt azonban figyelembe kell venni, hogy jóval több vízre van szükség, így jóval többe kerülhet annak felfűtése, különösen télen. Vagyis a gépnél olcsóbb árammal/gázzal nem lehet megúszni a műveletet, nem beszélve arról, hogy a gép magasabb hőmérsékleten tisztább edényeket produkál.
© AFP
Vagyis ha kézzel mosogatunk, felejtsük el a vízfolyatást.
Airfryer vagy sütő?
Számtalan eltérő véleményt lehet találni arról, mennyire ízletesek azok az ételek, amelyek forrólevegős sütőben készülnek, ebbe a vitába nem szállnánk be. Az azonban érdekes, energiafogyasztás szempontjából megéri-e beruházni egy ilyen eszközbe. Egy közepes méretű airfryer átlagosan 1500-2500, egy új elektromos sütő pedig 2000-3000 wattos, a régebbiek ennek akár kétszeresét is fogyasztják. A sütők esetében azonban a felfűtésnek nagy az energiaigénye, utána a hőtartás/keringetés már jóval kevesebbet fogyaszt, miközben az airfryer a működési idő nagyobb részében fűt. Ez a működés viszont jellemzően kevesebb ideig tart (a krumpli vagy a csirke nagyjából fele annyi idő alatt készül el), hiszen jóval kisebb térfogatot kell felfűtenie a szerkezetnek.
