DNS-vizsgálat segítségével találtak meg egy férfit, aki egyike Argentína legkeresettebb eltűnt gyerekeinek
DNS-teszt erősítette meg, hogy egy, az 1976–1983 közötti „piszkos háború” ideje alatt letartóztatott pár elrabolt gyermekét találták meg idén szeptemberben Argentínában – közölte az ügyet felgöngyölítő emberi jogi szervezet. Ő a 131. személy, akinek segítettek megtalálni a biológiai szüleit.
Az anonimitást kérő férfi 2022 szeptemberében egy bírósági eljárást követően egyezett bele a DNS-teszt elvégzésébe. Estela de Carlotto, a Plaza de Mayo Nagymamái Mozgalom elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a férfi Lucia Angela Nadin és Aldo Hugo Quevedo eltűnt gyermeke.
Argentínában Juan Perón 1974-es halálát követően az erőszak lett úrrá az utcákon a mindennapokban. A hatalomért folyó harcból végül 1976-ban Jorge Videla tábornok került ki győztesként, aki azonnal betiltotta a politikai pártokat, bevezette a cenzúrát, és ellenőrzése alá vonta a szakszervezeteket. A „piszkos háborúnak” nevezett diktatúra időszakában egyes becslések szerint harmincezer ember tűnt el. Példa nélküli volt a kegyetlenség, az áldozatokat szörnyű kínzások után gyilkolták meg.
Nadin és Quevedo az egyik baloldali kormányellenes fegyveres csoportban vállalt aktív szerepet Buenos Airesben egészen 1977-es letartóztatásukig. Nadin ekkor már két-három hónapos terhes lehetett, amiről szülei mit sem sejtettek. Túlélők beszámolója alapján Nadint 1978 március-áprilisában a szülés idejére ideiglenesen kiengedték a börtönből. Ez után semmilyen feljegyzés sem maradt fenn a két fogolyról, akiket nagy eséllyel kivégezhettek. Nadin családja 2005-ben adott le DNS-mintát a Nemzeti Genetikai Adatbankba. Ez biztosított lehetőséget idén a feltételezett gyermek és a szülők vérségi kapcsolatának ellenőrzésére.
Legutóbb 2019 júliusában azonosítottak be sikeresen jogvédő csoportok egy, a diktatúra ideje alatt a családjától elszakított férfit, Javier Matias Darroux Mijalchukist. A férfi szüleinek holléte azonban – mint a legtöbb politikai fogoly esetében – a mai napig ismeretlen.
„Az utóbbi években a világjárvány ellenére is azon munkálkodtunk teljes hitünkben és meggyőződésünkben, hogy megtaláljuk elveszett unokáinkat” – jelentette ki Estela de Carlotto, aki hozzátette: az elmúlt négy évben több mint kétezren fordultak hozzájuk segítségért, hogy eloszlassák az identitásukkal kapcsolatos kétségeiket.
A Május téri nagymamák fő célkitűzése ezért a katonai junta idején eltűnt, elrabolt rokonok, gyermekek és unokák felkutatása. Először 1977-ben gyűltek össze, mint „Május téri anyák”, Buenos Aires főterén, a Plaza de Mayo közepén, hogy tiltakozzanak a diktatúra ellen.
A nagymamákat eddig ötször jelölték a Nobel-békedíjra.
Néhány hete arra derült fény egy DNS-vizsgálat által Philadelphiában, hogy hogyan hívtak egy 65 éve meggyilkolt kisfiút. 2021-ben pedig rendkívül kevés, mindössze 15 emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találták meg egy Las Vegasban 1989-ban megölt lány gyilkosát.
