Digitalizálták Petőfi több száz kéziratát és rajzát, bárki megnézheti őket
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából körülbelül ötszáz, a költőhöz kapcsolódó kézirattal bővült az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) internetes tartalomszolgáltatása, a Copia.
Az online adatbázisban elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték legmarkánsabb részei, köztük a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének, Szendrey Júliának a naplója.
A hagyaték legjelentősebb része a költő öccsén, Petőfi Istvánon keresztül jutott őrzési helyére, a nemzeti könyvtárba. Ez a 79 tételből álló hagyatékrész alapozta meg a Petőfi-ereklyetárat, azaz a Fond VII jelzetű gyűjteményt, amelyet még a XIX-XX. században is több olyan szerzemény egészített ki, mint Petőfinek az 1845-46-ból származó autográf verseit tartalmazó füzete, Bajza Józsefhez írt levelei és Szendrey Júlia kalandos úton fennmaradt naplói.
A hagyatékrészben olyan jelentős kéziratok szerepeltek, mint Petőfi Sándornak az 1847-ben és 1848-ban írt verseit tartalmazó kéziratos füzete, Shakespeare-fordításai, az Úti levelek, továbbá Arany Jánosnak, Egressy Gábornak, Kemény Zsigmondnak és Szemere Pálnak a költőhöz írt levelei, valamint az 1848. március 15-én kinyomtatott Nemzeti dal első példánya a költő kézjegyével. Külön értéket képviselnek Petőfi Arany Jánosról, Bem József tábornokról és Zoltán fiáról készült rajzai, amelyek a nagyközönség előtt jobbára eddig ismeretlenek voltak.
Az Országos Széchényi Könyvtár 2021-ben indította el Copia nevű digitális tartalomszolgáltatását. Ebben eddig a Babits-levélhagyaték nagyjából 2500, és a Kölcsey-fond 115 kézirata volt megtalálható.
