Digitális transzformáció: amit érdemes elkerülni és amit nem szabad kihagyni
A 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány fenekestül felforgatta a világot, ráadásul mindezt úgy, hogy rendkívül rövid idő alatt kellett emberek milliárdjainak alkalmazkodni az új helyzethez. A valós, mélyreható változásokhoz azonban ennél jellemzően több idő kell.
A csúcsminőséget képviselő számítógépeiről, laptopjairól és infrastruktúra megoldásairól ismert Dell ezért nagyszabású kutatást kezdeményezett, amelynek keretében több mint tízezer embert kérdeztek meg róla, hogyan kezelik a jelentős átalakulással járó változásokat. A kutatás eredményeit Rakoncza Zsolttal, a Dell Technologies Magyarország vezérigazgatójával közösen boncolgattuk.
“A koronavírus megjelenése soha nem látott kihívás elé állította a világot” – mutatott rá Rakoncza Zsolt. “A munkavállalóknak villámgyorsan kellett alkalmazkodnia a virtuális vagy hibrid munkavégzés sajátosságaihoz, míg a vezetőknek rengeteg empátiára volt szüksége, hogy támogatni tudják a kollégákat a drámai változások során. A világjárvány drasztikus átalakulással járt, azonban rengeteget tanulhattunk a helyzet kezeléséből. A technológia fejlődésével pedig napjainkra kialakultak azok a keretek, amelyek meghatározzák a munka, az üzlet és a magánélet új körülményeit is.”
A szakember rámutatott, hogy a cégek, vállalkozások ugyan eddig is a folyamatos modernizáció lehetőségeit keresték, a covid azonban rákényszerítette őket a fejlesztési folyamataik felgyorsítására. Ez komoly terhet helyezett a munkavállalókra, akiknek 41 százaléka küzd a kiégés rémével és a mentális egészségünket károsító olyan tényezőkkel, mint például a stressz.
“A világjárvány rengeteg folyamatot indított el és óriási energiákat mozgatott meg, amelynek segítségével az emberiség át tudott lendülni ezen az akadályon” – tette hozzá Rakoncza Zsolt. “Kérdés azonban, hogy mi történik, amikor a krízist követően elfogy az adrenalin”? A munkavállalóknak ugyanis továbbra is rengeteg fontos döntést kell meghozniuk az időprés alatt, viszont a kimerültség és a kiégés rendkívül negatív hatással van a munkájukra, a vállalatoknak így pedig komoly problémákkal kell szembenézniük.”
Ezt támasztja alá a Dell kutatása is: a megkérdezett cégvezetők 85 százaléka tartja saját munkavállalóit a cég legnagyobb értékének, 70 százalék szerint pedig mindig a technológia az, ami segít megoldani egy problémát, ennek ellenére azonban a válaszadók 64 százaléka úgy látja, a vállalatoknál végbemenő digitális transzformáció kerékkötői sokszor éppen azok a kollégák, akik a cég motorjaként kellene, hogy közelebb hozzák az üzleti sikereket.
„Fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az emberekkel lenne a probléma” – mutatott rá Rakoncza Zsolt. „A változások sokszor kényelmetlenséggel és bizonytalansággal járnak, ami érzelmi reakciókat vált ki. A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a digitális transzformáció során a komplex emberi igények tükrében kell megtervezni és lebonyolítani az átállásokat, amihez elengedhetetlen az empatikus kommunikáció alkalmazása is.”
A Dell kutatása feltárta azt a három akadályt, amely lassíthatja vagy el is lehetetlenítheti a digitális transzformáció kivitelezését. Ezek közül az első a digitális ismeretek hiánya, a második a digitális stratégiával kapcsolatos vízió nélkülözése, amit súlyosbít, ha a stratégiát nem úgy alakítják ki, hogy az a munkavállalók érdekeit és igényeit tartsa szem előtt. A harmadik kategória pedig az innováció kultúrájának hiánya, ami sajnos sok cégnél tapasztalható.
Az első akadállyal a megkérdezettek 69 százaléka találkozott már, pontosabban, a munkavállalók ilyen aránya gondolja úgy, hogy az ismeretei nem megfelelőek a digitális átálláshoz.
„Bár ez magas arány, de a jó hír, hogy napjaink munkavállalóinak többsége pontosan tudja, milyen gyorsan változó, dinamikus környezet veszi őket körül” – tette hozzá Rakoncza Zsolt. „Ebben a világban pedig a siker egyik kulcsa a tanulásra való hajlandóság és a rugalmas gondolkodásmód, amely segít az új helyzetekhez való alkalmazkodásban.”
A cégek is segíthetnek ebben, hiszen a digitális ismeretek – vélt vagy valós – hiányát remekül ellensúlyozhatják a vállalat által szervezett továbbképzések. Ez azonban csak akkor vezethet sikerre, ha a vállalati kultúrában szerves helye van az „élethosszig tartó tanulásnak” (lifelong learning) és a kellően empatikus vezetők is bátorítják a munkavállalókat a képzéseken való részvételre.
„Fontos, hogy a vezetők megteremtsék azt a környezetet, amelyben a munkavállalók biztonságban érzik magukat” – hangsúlyozta a Dell Technologies Magyarország vezérigazgatója. „Ebben a légkörben nem számít tabunak, ha valaki azt mondja: »nem tudom, hogy kell ezt vagy azt megcsinálni«, hiszen ott a lehetőség rá, hogy a megfelelő képzések során felvértezze magát a hiányzó tudással.”
Ez egyből rá is vezet a kutatás egyik további eredményére: a megkérdezettek 60 százaléka szerint a vállalati kultúrájuk korlátozza a munkavállalók innovációs lehetőségeit, potenciálját. Azonban, ha az említett környezetben elfogadott dolognak számít a hibázás lehetősége – a további fejlődéshez vezető tanulságok levonásával – a cég máris nagy lépést tett afelé, hogy hatékonyabban aknázza ki a kollégákban rejtőző innováció értékét.
„Lehet, hogy sokan közhelyként tekintenek rá, de nem lehet eleget mantrázni, hogy a hasonló vállalati környezetben tényleg nincsenek rossz ötletek, hiszen akár a valóságtól leginkább elrugaszkodott elképzelés is megadhatja a szikrát valami nagyobb dologhoz” – folytatta Rakoncza Zsolt. „A cégvezetőknek emellett arról is gondoskodnia kell, hogy valóban mindenkinek meghallják a hangját, ne csak a legharsányabb, leghangosabb kollégáknak. A csendes, háttérbe húzódó emberek ugyanis gyakran a legéletképesebb és legkreatívabb ötletek gazdái, csak ez sokszor nem derül ki, ha nem hagyják őket is érvényesülni.”
