Cukor helyett édesítő? Nem biztos, hogy jó ötlet
Érdekes megállapításra jutottak izraeli kutatók a cukorpótlókkal kapcsolatban: ezek az édesítőszerek hatással lehetnek a bélrendszerben élő mikrobafajokra (a bélmikrobiomra), amelyek a cukorbetegekének megfelelően kezdhetnek működni.
A cukorpótlókat sokáig ártalmatlannak tartották, azt pedig külön előnyként könyvelték el, hogy nem tartalmaznak szénhidrátot és alacsony a kalóriatartalmuk. Az elmúlt néhány évtized kutatásai azonban megkérdőjelezték ezt az álláspontot. Olyannyira, hogy voltak olyan vélemények, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegséggel, azonban ebben az esetben az ok-okozati összefüggés közel sem egyértelmű. Elképzelhető ugyanis, hogy a cukorbetegek egyszerűen több cukorpótlót fogyasztanak – idézi a szakemberek véleményét az ABC News.
A témát kutatva az izraeli Weizmann Institute of Science szakemberei érdekes kísérletbe kezdtek. 120 olyan egészséges felnőttet vontak be a vizsgálatba, akik nem éltek cukorpótlókkal. Hat csoportba osztották őket. Négy csoport kapott tasakban gyakran használt édesítőszert – aszpartámot, szacharint, szukralózt vagy steviát –, és ezt két héten át mindennap a szokásos ételükhöz fogyasztottak. Az ötödik csoport csak egy tasak glükózt kapott, míg a hatodik csoport semmit, ami megszokott volt számukra.
A kísérlet megkezdése előtt mindenkitől székletmintát vettek, hogy elemezzék a szokásos bélmikrobiomjukat alkotó fajokat, és összehasonlítsák a két hét letelte után vett mintákkal. 14 nap múlva határozott változásokat tapasztaltak az édesítőszereket, különösen a szukralózt fogyasztó résztvevők bélmikrobiomjának összetételében. Ennek az lehet az oka, hogy a szukralóz csak akkor hagyja el az emésztőrendszert, amíg végül távozik a széklettel, így nagyobb esélye van kölcsönhatásba lépni a mikrobiommal, mint más édesítőszereknek, amelyek már korábban lebontódhatnak és felszívódhatnak a bélrendszerben.
A kísérlet során rendszeresen vizsgálták, hogy a résztvevők szervezete mennyire képes eltávolítani a cukrot a vérükből egy koncentrált glükózital elfogyasztása után. Ez a glükóztoleranciának nevezett folyamat egyértelműen károsodott a szukralózt és szacharint fogyasztók csoportjában, akiknek vércukorszintje hosszabb ideig magasabb maradt az ital elfogyasztása után. Azoknál viszont, akik csak glükózt kaptak vagy semmit sem, nem volt változás.
A szakemberek ezután arra voltak kíváncsiak, hogy az édesítőszer által kiváltott mikrobiom-változások hozzájárultak-e a glükóztolerancia károsodásához. Ezért az édesítőszer használata után is székletmintát vettek azoktól, akiknél a legnagyobb glükóztolerancia-változást mérték a kísérlet során, és a székletet mikrobiommentes egerekbe juttatták. Kiderült, hogy az egerek glükóztoleranciája pont úgy alakult, mint a székletmintát adó kísérleti alanyoké.
A kutatók sem tudják pontosan, hogy miért változtathatják meg az édesítőszerek a vércukorszint szabályozását, úgyhogy egyelőre csak feltételezéseik vannak. Például hogy a cukorpótlók megváltoztathatják a bélnyálkahártya sejtjeit, így a bél egyes részeit lakhatóbbá tehetik bizonyos baktériumok számára, mint másokéra, és ezzel megváltoztathatják a mikrobiom összetételét. Azt is gyanítják, hogy a mikrobiom változásai hatással vannak arra, hogy a bél milyen jeleket küld az agynak, ami viszont arra utasítja a hasnyálmirigyet, hogy kevesebb inzulint bocsásson ki, így lelassítja a cukor vérből való kiürülését.
Azt a kutatók is hangsúlyozzák, hogy egyelőre felesleges hosszú távú következtetéseket levonni az eredményeikből, ugyanis egy izraeli kohorszvizsgálatról van szó, és jó lenne, ha megismételnék ezt a kísérletet a világ más részein, hosszabb expozíciós periódusokon keresztül, hogy valóban össze lehessen kapcsolni a tapasztaltakat egy valós forgatókönyvvel.
