Csúsztatni készül a kormány a nemzeti konzultációban, nem része a következő szankciós csomagnak az orosz gázársapka
Jön a háborús szankciókra és a rezsiárakra hangolt, következő nemzeti konzultáció, a kormány már intenzíven promózza is. Hétfőn Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárával mondattak fel egy rövidebb mozgósító szöveget, amelynek a videóját a kormány Facebook-oldala osztotta meg. Ebben Dömötör arról beszél, hogy a nemzeti konzultációban hét kérdés lesz, amelyek között "biztosan lesz egy gázszankciókra vonatkozó rész", majd azzal folytatja, hogy a júniusban elfogadott olajembargó után "a gázra is ki akarják terjeszteni a korlátozó intézkedéseket".
Az nem úgy volt
Mindez jóindulattal is csúsztatás. A gázársapka terve ugyanis nem szerepel a következő, Oroszország-ellenes szankciós csomag javasolt intézkedései között. A múlt héten bejelentett javaslatok ugyanis a következők:
Látható, hogy egyetlen szankciós javaslat sem érinti Magyarország energiaellátását.
A sapka kirepül a csomagból
A gázársapka terve hetekig egy, a szankciós csomagoktól különálló uniós javaslatcsomag része volt, végleges sorsa pedig egyelőre nem eldöntött. Ennek az Európai Bizottság által javasolt, "elektromossági vészhelyzeti eszköz" munkacímen futott csomagnak a célja a kirívóan magas európai gáz- és áramárak letörése, valamint a kilövő rezsiszámláktól szenvedő lakosság és kisvállalkozások megsegítése.
Az ármérséklés legerősebb eszközének pont a gázársapkát tekintették volna, ám olyan szintű megosztottság alakult ki ezzel kapcsolatban az államszövetségben, hogy végül kivették a javaslatok közül, és elhalasztották a róla szóló döntést. Az uniós energiaminiszterek a múlt héten a gázársapkátlanított verziót fogadták el, ennek intézkedései:
A csúsztatás eredője
Maga a gázársapka-javaslat sem biztos, hogy csak az orosz importgázra vonatkozna – ha valaha is sikerülne megegyezni róla. Az első verzió célpontja még valóban a Gazprom-termék volt, de már az erről szóló első tanácskozáson heves ellenállásba ütközött. Mások mellett Franciaország és Lengyelország támogatta, de több, az orosz gázszállításnak jobban kitett EU-tagállam heves tiltakozással fogadta, Ausztria és Szlovákia mellett Magyarország is.
Szijjártó Péter pedig rögtön arról beszélt, hogy a javaslat mögött politikai okok állnak, illetve kifejtette, hogy ez szerinte valójában nem is ársapka, hanem bújtatott szankció lenne, és az orosz gázcsapok teljes elzárásához vezetne, ami Magyarországnak elfogadhatatlan. A miniszter szerint az EU azért álcázta gazdasági intézkedésnek az ársapkát, hogy minősített többséggel is meg lehessen szavazni, tehát a tagállamok ne vétózhassanak, és egyoldalúan ki lehessen tiltani az orosz gázt Európából.
Valójában az unió akkor még nem számolt azzal, hogy megszűnne az orosz gázszállítás, eleve, a sapkázást pont azért dobták be, hogy folytatódhassanak a vásárlások, csak már normalizált árakon. Azt persze sose rejtették véka alá, hogy az ársapka jó lépés lenne ahhoz is, hogy Putyin nehéz anyagi helyzetbe kerüljön, és így lehetetlenné váljon az ukrajnai háború folytatása. Szijjártó aggodalmát pedig azért nem osztották a gázcsapok teljes elzárásáról, mert Oroszországot sokkal jobban kiépített csőhálózat köti össze Európával, mint Ázsiával, magyarán szólva a függés kölcsönös: a Gazprom messze nem tudna annyi gázt eladni Kelet felé, mint Nyugat felé, mert nincs elég csöve hozzá.
Az orosz gáz konkrét vagy bújtatott kitiltása tehát nem volt ott az uniós tervek között. Azóta persze már felrobbant az Északi Áramlat 1 és 2, így valószínűleg egyre több EU-s dönt éshozó fejében fordul meg, hogy lehet, hogy hamarosan tényleg elzárulnak a gázcsapok. Más kérdés, hogy ebben az esetben nem az EU tiltaná ki a kontinensről az orosz gázt, hanem Vlagyimir Putyin.
Mindenesetre Szijjártó egy szeptember kilencedikei sajtótájékoztatón adta elő aggályait, akkor bélyegezte rejtett szankciónak a gázársapka tervét, innen épült be tehát a Dömötör által is hangoztatott csúsztatás a Fidesz nemzeti konzultációt promózó eszköztárába.
Nem biztos, hogy ellenük, nem biztos, hogy egyáltalán
Visszatérve a gázársapka célpontjára: miután szeptember elején beemelték, hogy az orosz gázt kellene ilyen formában megszelídíteni, a – Szijjártóhoz hasonlóan az orosz gázcsapok végleges letekerésétől tartó – ellenkező EU-s tagállamok miatt rögtön bedobták, hogy akkor ne csak az orosz, hanem minden importgázra állapítsanak meg egy ármaximumot. Erre is egyből jött a tiltakozás, mégpedig az EU legnagyobb cseppfolyósgáz-ellátója, az Egyesült Államok felől: a washingtoni központú Center for Liquefied Natural Gas egyből mutogatni kezdett a lépés piactorzító hatásaira és szándékolatlan negatív következményeire.
A gázársapkáról azóta is csak tárgyalnak a színfalak mögött, döntés nem született – a Stratfor geopolitikai műhely épp hétfőn közölte, hogy szerintük egyhamar nem is lesz. Ahogy a következő szankciós csomag javaslatai között sincs ott, bármit is állítson róla a Fidesz a facebookos videóiban, meg a majdani nemzeti konzultációjában.
