Csák János: A Fidesz-kormányok döntéseinek 95 százaléka a négy örök emberi jót szolgálja
A Nyolcadik Magyarország Barátai Konferencia megnyitóján beszélt Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Csák arról beszélt: a polgári kormányok döntéseinek 95 százaléka a négy örök, tértől és időtől független "emberi jót" szolgálja. A miniszter ezek közé sorolta
a kötődés, azaz a valahová tartozás "legmélyebben élő emberi szükségletét", a gondoskodás képességét, az egyensúlyt, valamint a béke és a biztonság igényét.
"Azt szeretnénk", hogy minél több ember, minél több magyar részesedjen "az emberi jókból" – mondta a miniszter, aki részletesen ismertette az általa vezetett, az innovációért, tudománypolitikáért, felsőoktatásért, szakképzésért, vállalkozásfejlesztésért és családpolitikáért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium fő célkitűzéseit, valamint "a látszólag különböző" területek közötti összefüggéseket.
Az innováció és a szakképzés céljának az élet megkönnyítését nevezte, majd szólt az értékeket továbbvivő intézmények, az egyházak, iskolák, egyetemek támogatásának fontosságáról.
Ez a Fidesz filozófiája és mindenki szövetséges, aki ebben benne van
– hangoztatta Csák János. A politikus kitért arra, hogy 2010 óta a kormány szerint a társadalom "újratermelésének magva, az értékek átadásának középpontja" a család. Családok nélkül nincs közösség - jelentette ki a miniszter, majd ismertette a polgári kormányok családpolitikai eredményeit.
Ezek között említette, hogy 12 év alatt 1,2-ről 1,6-ra nőtt a termékenységi ráta, erősítették a családi infrastruktúrát, óvodák, bölcsődék épültek, valamint családi adózást vezettek be. Leszögezte: családpolitikát nem lehet erős gazdaság nélkül folytatni. A gazdaságpolitika egyik céljaként jelölte meg, hogy a jelenlegi 53 százalékról 2030-ra 75 százalékra növeljék a magyar kis- és középvállalkozások hozzáadott értékének arányát.
Csák János további célként jelölte meg, hogy a jelenlegi 6000-ről 9000-re nőjön az egymillió lakosra jutó, elsősorban élet- és természettudományi végzettségű kutatók aránya. E cél elérésének érdekében építettek be ösztönzőket a felsőoktatásba – utalt az egyetemi modellváltásra a miniszter, jelezve, hogy Magyarország egyedülállóan nagy összeget fordít a felsőoktatásra.
Beszámolt arról is, hogy olyan új szakképzési rendszert hoztak létre, amelynek már jól látszanak az eredményei. A tárcavezető egyúttal bírálta, hogy a nyugati civilizáció közfelfogásában degradálódott a szakmunka.
