• 2022 november 14.

Civil szakértőket toboroz a hatóság a Korrupcióellenes Munkacsoportba, bár előre szólnak, nem biztos, hogy ér bármit a munkájuk

Megjelent az Integritás Hatóság pályázata, amelyben nem kormányzati szereplőket keresnek abba a Korrupcióellenes Munkacsoportba, amely az Európai Bizottság felé tett kormányzati vállalás nyomán létrejövő hatóság munkáját segíti. A felhívásból nemcsak az derül ki, hogy még 10 napig, november 24-én éjfélig lehet pályázni, hanem az is, hogy

a Korrupcióellenes Munkacsoport valójában nem lesz több egy olyan kirakatszervezetnél, ahol a kormányzattól független, szakértő civilek amúgy is kisebbségben vannak, ráadásul semmibe nem szólhatnak bele, és bár véleményük, szakmai ajánlásuk lehet, senki nem köteles figyelembe venni.

A saját átláthatóságát tekintve már az induláskor kihívásokkal küzdő, az EU-s pénzek mielőbbi lehívása érdekében elvileg autonóm államigazgatási szervként létrejövő Integritás Hatóság feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása lesz, ám jog- és hatásköre a fellépés terén már szerényebbnek tűnik.

Jogállamisági fordulópont, vagy kamu és sóhivatal lesz a kormány korrupcióellenes intézménye?

Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.

Ennél is súlytalanabbnak látszik a Hatóság mellett működő, a felhívás szerint “független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó testületi szerv”. Méghozzá azért, mert az amúgy a hatósággal ellentétben a szemérmeskedést mellőzően konkrétan Korrupcióellenes Munkacsoportnak nevezett szerv nem kormányzati tagjait kereső felhívás is rögzíti, hogy:

Ez alapján úgy tűnik, a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagjai valójában társadalmi munkában ugyanazt a korrupcióellenes tevékenységet végezhetik, mint amit az őket jelölő korrupcióellenes szervezetnél, ám a munkacsoport semmilyen ráhatással nem lesz a Hatóság működésére.

Ők üldözik majd a magyar korrupciót - legalábbis munkaköri leírásuk szerint

A jelölő szervezet szerint Biró Ferencnek szakterülete a korrupció, Holbusz Tímea eddig is pénzügyekkel foglalkozott, Dabóczi Kálmánnak pedig akadt már dolga korrupciós botránnyal, amikor kiderült: a BKK e-jegyrendszere katasztrófa, bár akkor ő volt a BKK vezérigazgatója.

Ettől függetlenül mindenféle javaslatokat megfogalmazhatnak, éves jelentést is készíthetnek, sőt még – az Alkotmánybíróság tagjaihoz hasonlóan – “különvéleményt” vagyis “árnyékjelentést” is írhatnak, ha akarnak, csak éppen ezeket sem az elvileg a munkájukkal segíteni hivatott Integritás Hatóságnak, sem pedig az ellenőrizni hivatott kormánynak nem kell egyáltalán figyelembe vennie.

Kérdés, érdemes-e témában aktív hazai civil szervezeteknek – mint a Transparency International Magyarország vagy a K-Monitor – tagokat delegálniuk a munkacsoportba. Ezzel kapcsolatban korábban többen aggályokat fogalmaztak meg, felhívva a figyelmet közben arra is: elkerülendő, hogy “álcivil”, a kormányzathoz lojális civil szervezetek jelöljenek tagokat a munkacsoportba.

A Transparency International Magyarország – amely szervezet évek óta közzéteszi korrupciós jelentését Magyarországról és a legutóbbi szerint az EU második legkorruptabb országa vagyunk – még nem döntötte el, delegál-e pályázót a Korrupcióellenes Munkacsoportba. Martin József, a szervezet ügyvezető igazgatója a hvg.hu kérdésére közölte: erről a kuratórium hoz majd döntést.

Marschall Miklós: Félő, hogy az új korrupcióellenes hatóság csak a piti ügyeket vizsgálná

Az ajtó résnyire ki van nyitva, de hogy mi lesz ebből, az még kétesélyes - mondja Marschall Miklós korrupciókutató az EU-nak tett ígéret alapján fölállítandó integritási hatóságról.

Az Integritás Hatóság vezetőit kiválasztó Alkalmassági Bizottságba tagnak egyébként más mellett Bod Péter Ákost sikertelenül ajánló Transparency hazai ügyvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy korábban már megfogalmazták feltételeiket, amelyek teljesülése esetén készek ebben a munkában részt venni. Ahogy ugyanis a hvg.hu-nak Martin fogalmazott,

menet közben derülhet majd ki, van-e tényleg érdemi hatásköre a munkacsoportnak, de az biztos, hogy biodíszlet nem leszünk a szervezetben, arról nem fogunk lemondani, hogy érdemi hatásköre legyen a civileknek, és azt is el kell kerülni, hogy álcivilekkel töltsék fel a testületet.”

Az említett feltételeket a Transparency október elején tette közzé, most a hvg.hu megnézte, hogy ezek az Integritás Hatóságról és a munkacsoportról szóló, 2022. évi XXVII. törvényben, illetve a munkacsoport tagjaira kiírt pályázatban foglaltak alapján mennyiben teljesülhetnek a gyakorlatban. Egyelőre a legtöbb fontos feltételről nem állítható biztosan, hogy teljesülne:

Kerestük a munkacsoportban való részvétel, illetve pályázati hajlandóság ügyében a K-Monitort is, amely 2007 óta dolgozik civil szervezetként a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért. Léderer Sándor, a szervezet ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, még ők sem döntöttek arról, pályáznak-e a munkacsoportba, egyébként pedig megjegyezte:

kétségtelen, hogy túl nagy mozgástere nem lenne ennek a munkacsoportnak a korrupcióellenes küzdelem terén, tehát vannak érvek a részvétel ellen, de vannak mellette is, ezeket mérlegelve döntünk majd várhatóan még a héten."

Ligeti Miklós: „Amit eddig elloptak, az már ott is marad"

A jelek szerint nem ajánlott még eleget a kormány az EU-nak, így hétfő éjjel ígéretet tett egy független, korrupcióellenes hatóság létrehozására is, csak jöjjön az uniós pénz. Kérdés, ez már elég lesz-e az EU-nak, illetve hogy egy hatóság mennyiben tudja visszafogni a rendszerbe beépült korrupciót. Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdeztük.

A hvg.hu kíváncsi volt arra is, vajon a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület delegálna-e tagot a munkacsoportba. Ennek a civil szervezetnek az elnökségében van mások mellett a korrupcióval szemben gyakran fellépő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, a NAV-botrányt kirobbantó egykori adóhatósági dolgozó Horváth András, vagy éppen az annak idején az Elios-botrányt az Átlátszó újságírójaként kirobbantó Becker András is. Horváth András elnök lapunknak azt mondta,

többet vártunk ettől az egésztől: ahogy most látszik, maga a Hatóság is csak formálisan lesz független, informálisan már kevésbé, így erősen megfontolandó, hogy érdemes-e egyáltalán részt venni a munkacsoportban."