Budapest másfélszer fejlettebb az EU-átlagnál, az Észak-Alföld viszont a legszegényebbek között van
Budapest Közép- és Észak-Európa nagyobb városaival van egy szinten, ami a gazdasági teljesítményt illeti, a vidéki Magyarország jókora része viszont az EU legszegényebbjei közé tartozik – ez olvasható ki az Eurostat most kiadott adataiból. Az Európai Unió GDP-adatait évről évre elkészítik regionális bontásban – ezúttal a 2021-es számokat adták ki, vagyis az, hogy 2022 második felében hogyan fékez le a gazdaság, ezekben az adatokban még nem látszik.
A magyar főváros 2020-ban került be a 20 legerősebb gazdasági régió közé, akkor a 17. helyen, most a 15.-re lépett előre. Az egy főre jutó budapesti GDP az EU-átlag 156 százalékára nőtt az egy évvel korábbi 155-ről, így az előző évihez képest Stuttgartot és Pozsonyt sikerült megelőzni, most közvetlenül Budapest előtt Utrecht áll a listán. A környékünk nagyvárosai közül Varsó és Bukarest egy főre jutó GDP-je is nagyobb egy kevéssel a budapestinél, Prága pedig az EU ötödik helyére került.
Az Eurostat összeállított egy olyan mutatót is, amelyben Pest megye az EU öt legjobbja közé került: 2019 és 2021 között ott volt az ötödik legnagyobb GDP-növekedés, csak a három ír régió, valamint a német Rajna-vidék–Pfalz fejlődött gyorsabban.
Az EU húsz legszegényebb régiója között évek óta három magyar szerepel (ami minimális előrelépés ahhoz képest, hogy 2010-ben még négy volt ott, a Dél-Alföld került ki a legrosszabb húszból).
Részletesen a következőképp néz ki a magyar helyzet:
Érdemesebb lehet persze azt nézni, hogy évtizedesnél is nagyobb időtávon milyen a változás. 2010-ben Budapest – ami akkor még nem volt önálló régió, de attól még mérték külön az ottani helyzetet is – az EU-átlag 144 százalékán állt, ahhoz képest is sikerült komolyan előrelépni. A legnagyobb ugrást a Közép-Dunántúl érte el, a 2010-es 57 százalékról lépett előre 70-re. A Nyugat-Dunántúl visszaesése évek óta tart, 2015-ben még az EU-átlag 76 százalékánál járt, mostanra majdnem visszaesett ugyanoda, ahol 2010-ben tartott (akkor 67 százalékon állt, most 68-on).
Az legalább felzárkózásnak számít, hogy 2010-ben az ország Dunától keletre eső fele és a Dél-Dunántúl is az EU-átlag 50 százaléka alatt volt, mostanra csak az Észak-Alföld maradt az 50 százalékos határ alatt. Vagyis még mindig az EU legszegényebb helyei között van az ország fele, de a leszakadás mértéke egy kicsit csökkent.
Nem csak magyar gond a vízfej
Magyarországon a leggazdagabb és a legszegényebb régió között 3,18-szoros a különbség. Ugyanez az arány Csehországban 3,32, Lengyelországban 3,19, Szlovákiában 2,92, Romániában 3,38 – természetesen mindegyik itt sorolt országban a főváros és közvetlen környéke a legfejlettebb. Vagyis a régiónk közös baja az, hogy óriási a különbség a főváros és a vidék között. De például Ausztriában csak 1,65-szörös a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb – a salzburgi régió és Burgenland – között.
Végignézve a térképen első ránézésre is feltűnő a gazdagabb, kékkel jelölt sáv Európa közepén, Svédország legészakibb pontjaitól kezdve Dánián, Németországon, Hollandián, Belgiumon és Ausztrián át egészen Olaszország közepéig. Ezek az országok azok, ahol a főváros és a vidék közötti különbség nem rettenetesen nagy, vidéken is kimondottan jó a gazdasági teljesítmény.
Onnan keletre és nyugatra is gyakorlatilag mindenhol ugyanaz a helyzet: az országok fővárosi régiói kimondottan jól teljesítenek, a vidék viszont alig tud felzárkózni. Persze mások a nagyságrendek, Franciaországnak például a tengerentúliakat kivéve a legszegényebb helye is fejlettebb, mint a legjobban álló magyar vidéki régió. Az olyan fővárosok közül, amelyek önálló régiónak számítanak, Lisszabon az egyetlen, amelynek a GDP-je nem éri el az EU-átlagot.
A leggazdagabbak és a legszegényebbek
Az EU 244 régiója közül a legfejlettebb Luxemburg (annyira kicsi az ország, hogy a teljes állam egyetlen régióból áll csak), ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 268 százaléka.
Amióta a Brexit miatt London belső része nem számít bele a statisztikába, mindig Luxemburg számított a legvagyonosabbnak. Vagyis ez annyira nem nagy meglepetés, annál kevesebben tippelnének valószínűleg arra, hogy melyik a másik két dobogós: Dél-Írország, valamint Kelet- és Közép-Írország. Az íreknél óriási volt a fejlődés, 2010-ben ez a két régiójuk még a Top20-ban sem volt benne.
A három dobogós mellett még két, önálló régiónak számító nagyváros van, amelynek az egy főre jutó GDP-je nagyobb, mint az EU-átlag 200 százaléka: Brüsszel és Prága. Velük együtt Hamburg, a dán fővárosi régió, Párizs és környéke, vagyis az Ile-de-France, Felső-Bajorország és Stockholm alkotja az első tízet.
Az EU legszegényebbje továbbra is Mayotte, a Franciaországhoz tartozó sziget az Indiai-óceánon. A földrajzilag is európai régiók közül nem nagy a változatosság a legszegényebbek listáján: Dél-Közép-Bulgária, Észak-Közép-Bulgária és Északnyugat-Bulgária állnak a legrosszabbul. Utánuk Görögország égei-tengeri szigeteinek északi része következik, majd Északkelet-Bulgária.
A 20 legszegényebb között 2010-ben még – a két tengerentúli francia megyét nem számítva – hat román, öt-öt bolgár és lengyel, valamint négy magyar régió szerepelt. Azóta maradt öt bolgár, beérkezett hét görög (ennyire hosszan tartó a hatása annak, hogy 2010 után az összeomlás közelébe került az ország), mellettük pedig ott van három magyar, két lengyel, illetve egy-egy horvát, román és szlovák régió.
Ami nem látszik a számokon
Mivel 2021-es adatokról van szó, a 2022-es fejleményekről itt még nincs szó. Azóta 4,6 százalékos volt a magyar GDP-növekedés, az eurózóna átlaga pedig 3,5 százalékos, azaz 2022-ről valószínűleg ugyanígy lassú, de folyamatos felzárkózásra utaló számokat látunk majd, amint bejönnek a regionális bontás adatai. A kínosabb az, ami az éves adatokban nem látszik: mi már technikai recesszióban vagyunk – egymást követő két negyedévben csökkent a GDP-nk –, míg ugyanezt az eurózóna elkerülte.
