Budapest-bérletek vs. agglomerációs járatok: Ki fizet kinek, és pontosan miért?
Hosszú posztban elemezte a Facebookon Vitézy Dávid a Budapest-bérletről szóló megállapodások hátterét pénteken. A volt közlekedési államtitkár azt írta le részletesen, hogy valójában ki és miért fizet a másiknak a bérlet kapcsán, és miről szólnak ezek a megállapodások.
Mint írja, az egész alapja egy hét évvel ezelőtti megállapodás, melyet a Fővárosi Önkormányzat és a közlekedési minisztérium kötött egymással a hévek és az agglomerációba kijáró kék Volán-buszjáratok közös működtetésére. Ez 2019 óta minden év végén lejárt, de eddig mindig sikerült meghosszabbítani – most nem.
Eddig a rendszer a következőképpen működött:
Miről szólt pontosan az együttműködés?
Vitézy szerint az átmeneti hosszabbításról szóló megállapodás nem a törvény szerinti felelősök, azaz a főváros és a minisztérium, csak a BKK és a MÁV között született meg.
Ki fizetett eddig ezért kinek?
Mivel ezek a tételek folyamatosan mozognak a jegybevételek, az energiaárak, az infláció és sok más tényező függvényében, Vitézy szerint természetes lett az elmúlt években, hogy minden évet elszámolási vitával zártak a felek. 2022-ben még közlekedési államtitkárként ő maga vezette a tárgyalásokat a Fővárossal, néhány körben „oda-vissza" lealkudták a MÁV és a BKK egymással szembeni követeléseit, és megállapodtak. „Röviden: most ez nem sikerült, és ezért tartunk itt."
A Budapest-bérletek és az agglomerációs járatok jövőjéről jövő héten egyeztetnek az érintett felek. Vitézy azzal zárja posztját, hogy sok évnyi munkája van a Budapest-bérletben, ezért, ha bármiben tud segíteni a feleknek, hogy megszülessen a megállapodás, örömmel megteszi.
