Budapest Airport-vezér: A különadó súlyos hatással van a magyar GDP-re
A Liszt Ferenc Repülőtér kihasználtsága a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest mindössze 75 százalékos, de Chris Dinsdale szerint a csökkent forgalom nem az orosz–ukrán háború és a törölt járatok számlájára írható, hanem arra, hogy a fapados légitársaságok elkerülik Budapestet a légitársaságokat érintő extraprofitadók miatt – olvasható a Telex interjújában.
A szakember szerint „a cégeknek limitált számú gépük van, oda repülnek, ahol jobban lehet a géppel keresni, és az utasok követik őket”. A légiadó „közvetlenül csökkenti a székkapacitást, és ez rossz, mert a kieső utasszám súlyos GDP-hatással jár az egész országra” – fogalmazott Dinsdale.
Nemcsak a kormányzat, hanem a XVIII. kerületi önkormányzat különadója is szóba került: ők maguk is gyűjtöttek ellene érveket, és végül a Kúria is az ő javukra döntött. Amikor azt látják, hogy „igazságtalanul bánnak velünk, nem habozunk bírósághoz fordulni, és számos folyamatban lévő bírósági ügyünk van, ezekben természetesen igyekszünk megvédeni az érdekeinket és a jogainkat”.
Arra a kérdésre, miként kommentálja a kormányzat kitartó vételi szándékát, úgy reagált: erre csak a kormány tud válaszolni, de a reptér tulajdonosainak hosszú távú céljaik vannak, „fontos számukra e jól teljesítő, kiváló minőségű légikikötő folyamatos fejlődése és fejlesztése”.
Támogatják a környék infrastrukturális fejlesztését, de ez a kormány felelőssége, és nem a repülőtér hatásköre. „A Budapest Airport világviszonylatban is vezető repülőtérnek számít, de nincs megfelelő közúti összeköttetés és nincs vasút, ez sajnálatos” – fogalmazott a távozó vezérigazgató.
Szeretnék újranyitni az 1-es terminált, amelynek az utasszámát a korábbi 2,5 millióról 4,5 millió főre növelnék. Jelenleg az ehhez szükséges engedélyeket várják, további kapacitásbővítés nélkül a magyarországi turizmus növekedése nem folytatódhat.
A hosszú távú, 2030-ig tartó terveikben szerepel a 3-as terminál megnyitása is, ami lehetővé tenné a repülőtér kapacitásának megduplázását is. Ezekre a fejlesztésekre 1 milliárd euró körüli összeget fordítanának.
