Bucsa polgármestere a hvg.hu-nak: „Az a szerencse, hogy Isten csak egy ilyen agresszív szomszédot adott nekünk”
Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester meghívására Budapestre látogatott Bucsa polgármestere, azé a városé, amelyet az ukrajnai háború első hónapjában megszállás alatt tartottak az oroszok, és ahol ez alatt az idő alatt 419 embert kínoztak meg és végeztek ki. A bucsai mészárlás óriási löketet adott annak, hogy a nyugati országok elkötelezzék magukat Ukrajna támogatása mellett, és a civilizáció ellen intézett támadásként fogják fel Oroszország agresszióját. Utóbbi narratívát nem mindenkinek sikerült rögtön magáévá tennie, Orbán Viktort például Jaroslaw Kaczynskinek, a lengyel kormánypárt elnöke küldte szemorvoshoz, hogy a magyar miniszterelnök aztán eljuttassa a következő üzenetet a sajtófőnökén keresztül a nyilvánosságnak: "Orbán Viktor miniszterelnök természetesen elítéli a bucsai tömegmészárlást".
Anatolij Fedoruk 24 éve vezeti ezt a korábban 50 ezres, Kijevtől alig több mint fél órányi autóútra lévő kertvárost, amit a megszállás alatt sem hagyott el. Fedoruk a hvg.hu-nak arról beszélt, őt csak azért nem lőtték 419 másik társával együtt hátrakötözött kézzel tömegsírba, mert sikerült elhitetnie az oroszokkal, hogy jelentéktelen figurája csak a városi adminisztrációnak. Baranyi Krisztina javaslatára most testvérvárosi kapcsolatot létesít egymással Bucsa és Ferencváros, ennek kapcsán utazott Fedoruk december 5-én Budapestre. Mint lapunknak elmondta, az orosz rakéták ezúttal megkímélték, így biztonságos útja volt a magyar határig, ugyanezen rakéták miatt azonban este már indult is vissza, budapesti látogatása alatt ugyanis újabb orosz rakétákat lőttek ki Ukrajnára, többek között Bucsára is.
Mint elmondta, amikor 1998-ban először választották polgármesterré, elsősorban hasznossá szerette volna magát tenni, de azóta minden időszak egy újabb, másmilyen kihívás. „Ezek a tragédiák a jelenünk” – mondta Fedoruk, hozzátéve, hogy voltak egész családok, amelyeket kiirtottak, és ezzel a ottmaradottaknak mostantól együtt kell élniük. Nyolc hónap telt el azóta, hogy felszabadították Bucsát, de a polgármester szerint még mindig nagyon nehéz beszélni arról, ami a megszállás alatt történt. Ugyanakkor tudja, hogy ez fontos, és ő is, ahogy mindannyian, érzik, hogy beszélniük kell az átélt borzalmakról, a világnak hallania kell minderről, akkor is, ha fáj felidézni.
Fedoruk szerint a fenyegetés akkor sem tűnik el, ha – „közösen, önökkel” – legyőzik Oroszországot. Arra figyelmeztet, hogy a győzelem után – amiben Fedoruk teljes meggyőződéssel hisz – készen kell állnunk arra, hogy Európa keleti határait megvédjük: „Gazdaságilag, erkölcsileg, katonailag készen kell állnunk arra, hogy megvédjük Európát ettől a gonosz erőtől.” A háború még itt van, de Fedoruk szerint fontos felkészülni arra, hogy mindez bármikor és bárkivel újra megtörténhet, bár mint mondta, „az a szerencse, hogy Isten csak egy ilyen agresszív szomszédot adott nekünk”.
Bucsa polgármestere úgy véli, hogy a magyar kormány megítélése a magyar választókra tartozik, ugyanakkor biztos abban, hogy a magyar emberek szolidárisak Ukrajnával: „A magyar emberek mellettünk állnak, a politikusok mondanak mindenfélét, aztán kijavítják magukat, de mi hiszünk a magyar állampolgárok támogatásában.”
Fedorov örömmel tudatta, hogy a bucsai lakosok 80 százaléka visszatért a városba, nekik a folyamatos rakétatámadások ellenére tudják biztosítani a megfelelő infrastruktúrát, noha a körülmények a fűtési időszak kezdetével egyre bizonytalanabbak, az utóbbi időben már inkább arról beszélnek, hogy néha vissza tudják kapcsolni az áramot, nem arról, hogy néha le kell kapcsolni.
Fedorov szívesen indul majd újra a háború után a polgármesteri posztért, mint mondta, felelősséget érez azért, hogy készen álljanak egy újabb támadásra, az erre való felkészülésből pedig mindenkinek ki kell vennie a részét.
