Brutálisabb amerikai lépésre számíthatott a Fidesz, mert most nem igazán tud min felháborodni
“Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már szart érek?” – hangzik el a Tanú című filmben Bástya elvtárstól. Talán kicsit ilyen lehetett a hangulat a kormányzatban David Pressman, a budapesti amerikai nagykövet délutáni bejelentése után, mivel a diplomata annyit jelentett be, hogy a Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) három vezetője és maga az intézmény is felkerült az Egyesült Államok hivatalos szankciós listájára:
Az, hogy nem sokkal David Pressman bejelentése előtt külön sajtótájékoztatót tartott egy kormánytag, méghozzá nem is akármelyik, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, azt jelzi, hogy a kormány ennél valami többre, erőteljesebbre számított az Egyesült Államok kormányától. Gulyás ugyanis arról beszélt: az „amerikai diplomácia nem tett le arról, hogy Magyarországot belepréselje a háborúpárti álláspontba”. Hozzátette: Magyarország „továbbra is meg van győződve” arról, hogy „a béke közös érdek”.
Ez a reakció beleillett egyébként abba, a kormányzat, a Fidesz és a holdudvar “beszélő fejei” által már jól felépítetten, szerda reggel óta folyamatosan adagolt és hangolt álláspontba, miszerint akármit is jelent majd be az amerikai nagykövet, az komoly és erős kritika lesz az Orbán-kormány politikáját illetően, és ennek megfelelően már a válaszreakció is kitapintható volt az előzetes nyilatkozatokból: azért támadja Washington a kormányt, mert békepárti.
Ez a “keretezés” volt kiolvasható egészen egyértelműen már a kormánypárti Magyar Nemzet szerda reggeli cikkéből is. Ebben az állt: „az a diplomata fogja számonkérni a magyar kormány politikáját, aki nagypénteken széderesten látta vendégül a zsidó politikusok listázását felvető Gyöngyösi Mártont". A lap a várható szankciók okát is előre megtalálta, legalábbis talált egy olyan indokot, amellyel a kormányzat és a jobboldal az ártatlan áldozat szerepébe helyezhető. Azt írták:
az új amerikai intézkedések mögött hazánk békepárti álláspontja állhat.”
Ehhez képest a háborúval kapcsolatos magyar álláspontot az amerikai nagykövet szóba sem hozta, kizárólag a háborút kirobbantó orosz féllel kapcsolatos szankciókról és az orosz félhez való magyar viszonyról beszélt, ennek részeként jelentette be a budapesti székhelyű pénzintézet egyes vezetőit érintő lépéseket. A magyar kormány a diplomata néhány mondatában szerepelt csak:
Az amerikai nagykövet bejelentéséről percről percre tudósításunk itt olvasható vissza:
Ami konkrét kritika az Orbán-kormányt érte, az is csak a “kémbankkal” összefüggésben, nem pedig a háborúhoz való viszonyt érintően hangzott el. David Pressman ugyanis úgy fogalmazott: reméli, a magyar kormány megérti a "kémbankkal" kapcsolatos aggályaikat. Az, hogy a bank tisztségviselői diplomata-útlevelet kaptak, olyan probléma, amit szerinte muszáj megoldani. Hozzátette: a kapcsolatokon pedig dolgozni kell a két ország között.
A vártnál “gyengébb” és nem direkt az Orbán-kormányt vagy a Fidesz által “békepártinak” nevezett politikát érő kritikák elhangzása után el is maradtak a heves kormányzati reakciók, mintha többet várt volna a kormányzat és a Fidesz propagandagépezete, így viszont nem nagyon volt mire sértődötten, “áldozatszerepben” reagálni.
Négy állítás az USA szankciós listájára került magyar bankártól a „kémbankról"Laszlóczki Imre, a budapesti székhelyű orosz „kémbank" most amerikai szankciós listára került magyar alelnöke 2019-ben adott interjút a hvg.hu-nak. Akkor mesélt arról, miért Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója után jelentették be a bank Budapestre költözését, illetve mit szólnak a kezdettől fogva őket ért vádakhoz.
