Boldogok, hogy meccset nézhetnek – így ábrázolja most az Al Jazeera a katari stadionokat építő vendégmunkásokat
Furcsa propagandariport jelent meg kedden az Al Jazeera online felületén, amiben a portál munkatársai azt mutatták be, hogy a világbajnokság infrastruktúráján dolgozó vendégmunkások egy része hogyan nézte, szurkolta végig a Katar–Ecuador-nyitómérkőzést.
A lap a hivatalos, dohai szurkolói zónába látogatott ki, ahol beszámolójuk szerint vendégmunkások ezrei nézték a nyitóceremóniát, majd a mérkőzést is. Annyit az Al Jazeera is elismert, hogy az indiai, bangladesi, pakisztáni és nepáli férfiak elképesztően rossz körülmények között húzták fel a vb stadionjait és az azt körülvevő út- és metróhálózatot, viszont gyorsan rátérnek arra, hogy Katar – reagálva munkások helyzetét érő nemzetközi kritikákra – 2020-ban reformokat vezetett be.
Ilyen reform volt, hogy Katar eltörölte azt a szabályozást, amivel a vendégmunkásokat arra kényszerítették, hogy munkahelyváltás előtt a munkáltató beleegyezését is kérniük kelljen, de reform volt az is, hogy a létesítményeken dolgozók 275 dolláros havi minimálbért is kaptak.
A riport azonban több dologról is hallgat: nem írja le, hányan vesztették életüket a munkálatok során, sem azt, hogy a vendégmunkások túlnyomó többsége konkrétan 21. századi rabszolgaként húzta fel a létesítményeket. A korrektség kedvéért: a világbajnokságon dolgozó munkások közül óvatos becslések szerint több mint hétezren vesztették életüket. Egyes jogvédő csoportok szerint azonban ez a szám több mint tízezer embert takar valójában.
Az Al Jazeera riportjában olyan férfiakat mutatott be, akik „vasárnap este már készen álltak arra, hogy a játékot és munkájuk gyümölcsét élvezzék”.
A nekik nyilatkozó munkások pedig egytől-egyig arról számoltak be, hogy mennyire izgatottak, hogy részesei lehettek, lehetnek egy olyan rendezvénynek, amihez foghatót még soha életükben nem láttak.
Azonban igazi részesei akkor lehetnének, ha élőben is láthatnák a meccseket, erre azonban esélyük sincs: még a jobban kereső munkások sem kaptak többet havi 550 dollárnál, azonban már a csoportmeccsekre is nagyjából 220 dollárba kerül egy jegy, a vendégmunkások nagy része pedig pont azért ment Katarba, hogy az ott megkeresett pénzzel családját támogassa. Aki mégis bejut valamelyik meccsre, az is szívja a fogát a borsos árak miatt. Az egyik férfi, aki a Hollandia–Ecuador-mérkőzésre váltott jegyet viszont azzal indokolta a vásárlást, hogy soha nem lesz többé esélye arra, hogy ilyen színvonalú mérkőzést lásson.
Egy vendégmunkás azt kifogásolta, hogy a nagyon gazdagok vették meg a legolcsóbb jegyeket is, erre pedig a FIFA-nak és a katari vezetésnek is figyelnie kellett volna, hogy ne történhessen meg.
Katarnak üzleti szempontból lehet, hogy megérte megrendeznie a világbajnokságot, azonban sportszakmai szempontból katasztrofális, amit mutattak: a vb első meccsén Ecuadortól kaptak ki, egy amatőr csapat látszatát keltve:
