Bezuhantak a lakáshitelek, kilőttek a bankbetétek
Júliusban 91,8 milliárd forint összegű új lakáshitelt vettek fel az ügyfelek, ami mindössze a 72 százaléka a júniusi 128,2 milliárd forintnak. Jelentős az elmaradás a tavaly júliusi 132,6 milliárd forinthoz képest is. A havi volumen 30 százalékát, 27,7 milliárd forintot tettek ki a támogatott lakáshitelek, 63,60 milliárd forintot pedig a piaci feltételű konstrukciók.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az előző hónaphoz képest mindkét kölcsöntípusnál jelentősen, közel 20-20 milliárd forinttal csökkent a szerződéses összeg, az arányokat tekintve azokban a támogatott hiteleknél beszélhetünk jelentősebb visszaesésről. A tavaly júliusi eredményhez képest viszont a piaci hitelek volumene csökkent jelentősen, csaknem 40 százalékkal. A támogatott hitelek szerződéses összege pedig minimálisan nőtt tavaly júliushoz képest, közel 2 milliárd forinttal.
© Bank360
Az újonnan felvett lakáshitelek közel 64 százalékát használt lakás vásárlására fordították az igénylők, új lakás vásárlására a volumen 13 százalékát költötték. A fennmaradó részből 12 százalék ment el építésre vagy bővítésre, a többit pedig korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.
Az átlagos hitelköltség mutató jelentősen, több mint 1 százalékponttal lett magasabb az előző hónaphoz képest. Míg júniusban az átlagos thm 6,93 százalék volt, addig júliusban ez az érték kereken 8 százalékra nőtt. Az igénylők emellett továbbra is a kiszámítható, biztonságos hiteleket keresik, a kamatfixálás átlagos hossza ugyanis közel 142 hónap volt.
A személyi kölcsön stagnál, a babavárónak ez volt egyik leggyengébb hónapja
A fogyasztási hiteleknél kis mértékű visszaesés volt tapasztalható. Az új szerződések összege a személyi kölcsönöknél 46,7 milliárd forint volt, ami elmarad a júniusi 52,27 milliárd forinttól, viszont valamivel meghaladja a tavaly júliusi, 45 milliárd forintos eredményt. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója szintén emelkedett, a júniusi 15,20 százalékról 15,64 százalékra. Az emelkedés tehát mérsékeltebb volt, mint a jelzáloghiteleknél, de már ezeknél is érezhető a drágulás – írja a Bank360.hu.
© Bank360
A babaváró hitel minden idők harmadik leggyengébb eredményét produkálta. Júliusban mindössze 32,85 milliárd forintot vettek fel a fiatal párok a gyermekvállalással kamatmentessé tehető kölcsönből. A hitelköltség mutató azonban itt drágult legnagyobb mértékben, a támogatás elvesztése esetén már 11 százalék feletti büntetőkamattal kell számolni. A program indulása óta több mint 1897 milliárd forintra szerződtek le a fiatal házaspárok, ami a maximálisan felvehető 10 millió forintos hitelösszeggel számolva közel 190 ezer hiteligénylőt jelent.
© Bank360
Rekordösszegű betétet kötöttek le a magyarok júliusban
Júliusban 7 százalék fölé emelkedett a háztartásokkal kötött betétszerződések kamatlába, az előző havi 4,56 százalékról. Ezen belül a lakossági betétek kamata 6,81 százalék volt. A legfeljebb egy évre lekötött pénz jelenleg sokkal jobban kamatozik, mint a hosszabb időre lekötött összegek: 7,26 százalék volt a júliusi átlag, míg az egy éven túl lekötött betéteknél mindössze 2,33 százalék. A Bank360.hu értékelése szerint az előző hónaphoz képest jelentős emelkedés ment végre a betéti kamatoknál, de valójában az infláció és a betéti kamatok közötti szakadék továbbra sem szűkült, hiszen az infláció nagyobb ütemben nő, mint a betéti kamatok.
A lekötött betétek szerződéses összege júliusban 1310,8 milliárd forint volt, ami 67 százalékos növekedést jelent az előző havi 786,8 milliárd forintos eredményhez képest. Ilyen mértékű betételhelyezésre még nem volt példa a piacon. Az MNB szezonálisan igazított adatai alapján is rekordösszegű, 1100 milliárd forint feletti betétszerződést kötöttek a háztartások. A háztartások látra szóló és folyószámlabetét összege júniusban 9688,9 milliárd forint volt, amiből 8406,5 milliárd forint volt lakossági betét.
