-1° Budapest
2024 november 09., szombat
image

Belebukik-e a Scholz-kormány a német alkotmánybíróság döntésébe?

Bár az előzményeket tekintve logikus volt, mégis bombaként robbant a német közéletben a német pénzügyminisztérium hétfői bejelentése, amelynek nyomán azonnali hatállyal befagyasztották költségvetési kifizetéseket az idei évre. A döntés a német alkotmánybíróság egy héttel korábbi ítélete miatt vált elkerülhetetlenné, amely alkotmányellenesnek minősítette, hogy az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormány a koronavírus-járvány leküzdésére létrehozott rendkívüli alapból 60 milliárd euró fel nem használt hitelt a klímavédelmi alapba csatornázott át. Ez óriási csapás a kormányzás szempontjából, hiszen ebből finanszírozta volna a koalíció a kormányprogram számos elemét, például nagyívű fűtés-korszerűsítési és vasútbővítési projekteket vagy a magas energiaárak leszorítását szolgáló egyéb intézkedéseket.

A probléma azonban ennél is jóval nagyobb: az alkotmánybíróság egy szélesebb gyakorlatot ítélt alkotmányellenesnek, amely a már korábban megszavazott hitelengedélyeket későbbi évekre és adott esetben más célokra tol át – megkerülve ezzel a költségvetési fegyelem érvényre juttatását szolgáló adósságféket. Az, hogy a döntés nemcsak egy alapot érint, már múlt kedden kiderült, amikor az alkotmánybíróság egy 200 milliárd eurós gazdaságvédelmi krízisalapból való költést is megakadályozott. A helyzetet bonyolítja, hogy a covidos időszakkal ellentétben most nem áll fenn olyan abszolút szükséghelyzet, amely indokolna ilyen mértékű hitelfelvételt.

A kormánynak súlyos kérdésekre kell rövid időn belül válaszokat adnia. Egyrészt, hogy mi lesz a klímavédelmi alappal, amely 2027-ig 211,8 milliárd euróból gazdálkodott volna – és hogy mely projekteket kell most az ítélet miatt törölni. Másrészt, hogy összesen hány érintett alap van még, és ezeknek a feltőkésítését milyen értékben kifogásolhatja az alkotmánybíróság. (Németországban összesen 29 rendkívüli alap van, de ezek közül számos még az adósságfékről szóló 2009-es törvény születése előtt jött létre. És a legújabbak sem mind friss hitelengedélyekkel finanszíroznák magukat.) A harmadik, ugyancsak akut kérdés a jövő évi költségvetés, amelyről a Bundestagnak december elsejéig kellene döntenie. Mivel a költségvetést újra kell írni, ezért még az is necces, hogy a december 15-ig ülesező szövetségi parlamentnek lesz-e ideje rá még idén elfogadni.

 

A politikusoknak soha nem elég a pénz

A legtöbb szakértő helyesli az alkotmánybíróság ítéletét. Így van ezzel a német kormány gazdasági szakértői tanácsának korábbi elnöke, Lars Feld is. A freiburgi egyetem gazdaságpolitikai professzora a The Pioneer nevű berlini hírportálnak elmondta: „A politika soha nem elégszik meg a pénzzel, akármennyivel is gazdálkodhat. Ha nem ragaszkodnánk a fiskális szabályokhoz, akkor azzal a jövő generációira rónánk hatalmas terhet az államadósság fenntarthatóságának megnehezítésével”. De mit tehet a kormány és túléli-e a közlekedésilámpa-koalíció a válságot? Ez utóbbira egyáltalán nem lehet mérget venni. A karlsruhei ítélet ismét kiélezte a koalíciós partnerek közötti ellentéteket.

Már a klímavédelmi alaphoz kötődő 60 milliárd eurós hiányt sem lehet egyszerűen a többi tárcánál kicsikart megszorításokkal ellensúlyozni. És akkor ebben még nincs benne a gazdaságvédelmi alap 200 milliárdos hiteléből már elköltött 67 milliárd euró. Ha például a tervezett fontos beruházásoknak legalább egy részét nem akarják lemondani, akkor marad az adóemelés és az adósságfék feloldása.

 

Ez utóbbi azt írja elő, hogy egy szövetségi tartomány egyáltalán nem, és a szövetségi kormány is csak a bruttó hazai termék legfeljebb 0,35 százalékáig vehet fel új hiteleket. Kivétel ez alól csak természeti katasztrófa vagy gazdasági válsághelyzet esetén lehetséges, mint amilyen a már említett koronavírus-járvány volt. Christian Lindner német pénzügyminiszter, az FDP elnöke mindig is világossá tette, hogy pártjának az adósságfék megszüntetése tabu, és egyébként is csak kétharmados többséggel lehet a vonatkozó törvényt megváltoztatni. Ami pillanatnyilag lehetetlennek tűnik, hiszen a kereszténydemokraták CDU/CSU ragaszkodnak ehhez a szabályhoz.

 

Rolf Mützenich szociáldemokrata frakcióvezető felszólította a koalíciós partnereket, hogy úgynevezett „kancellári többséggel” – vagyis az összes SPD-s, zöld és FDP-s képviselő szavazatával – vészhelyzetre való hivatkozással függesszék fel az adósságféket. A felfüggesztés lehetséges, ahogy ez a koronavírus-járványra hivatkozva is történt. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az egyetlen lehetőség az adóemelés lenne. Ennek megszavazásához viszont valószínűleg szintén nem lenne meg a többség a Bundestagban. A harmadik opció még egy brutális megszorítócsomag.

A koalíciót a rossz megítélése tartja még egyben

A válság különösen keményen sújtja a Zöldeket, akik számára politikailag létfontosságúak a klímabarát beruházások. A pártnak már eddig is le kellett nyelnie többek között a menekültügyi törvények szigorítását. Ha a párt központi ügyének, az éghajlatvédelemnek sincs már meg a pénzügyi alapja, akkor fennáll a veszélye, hogy a Zöldek nem látnak perspektívát a kormányzásban való részvételben. A befolyásos környezetvédő csoportok is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak: a Greenpeace például a klímavédelem jelentős visszaeséséről beszélt Németországban.

Az is látszik, hogy a kormánykoalíció tagjai nem egy irányba húzzák a szekeret. Az SPD minden áron el akarja kerülni, hogy nagyobb terhet rójon a lakosságra, különösen a közepes és alacsony jövedelműekre, akiknek – szerintük – már így is sok van a vállán. Az FDP görcsösen ragaszkodik a takarékos költségvetéshez, és túlzónak tartja a Zöldek beruházási terveit, akik a céljaik eléréséért készek lennének újabb adósságok felvételére. Bár Olaf Scholz szövetségi kancellár továbbra is optimista, a kormány megítélése a közvélemény-kutatások szerint abszolút mélyponton van.

Ezt figyelembe véve az új választások kiírása a legrosszabb szcenárió mindhárom pártnak. Jelenleg mind az SPD, mind a Zöldek, mind pedig az FDP kétségbeesetten keresik a helyzetből a kiutat, ami egyelőre még a láthatáron sincs.

Szerző: Jens Thurau. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.

Vezető kép: Borús hangulat a Bundestagban. A felvételen Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD, jobbra) és Robert Habeck alkancellár, valamint gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter (Zöldek).