Befuccsolt Orbánék egész Európán átívelő nagy terve, már visszamenne barátkozni a Néppárthoz
„Az Európai Unióval folytatott tárgyalások során is jól jön, hogy olyan pártot is képviselek, amely az Európai Néppárt tagja, ez talán jobban cseng most az uniós tárgyalópartnereknél, mint a Fidesz”
– ezzel magyarázta az InfoRádiónak átülését a KDNP-frakcióba Navracsics Tibor.
A kormány területfejlesztési minisztere a múlt héten maga jelentette be Facebook-oldalán, hogy a kereszténydemokraták frakciója egyhangúlag támogatta a döntését. Ez persze nem volt teljesen váratlan, főleg, hogy azóta kiderült: titokban még házszabályt is kellett hozzá módosítani. Központi irányításhoz szokott kormánypárti politikustól szokatlan módon ráadásul Navracsics már a kezdetektől bírálta a Fidesz kilépését az Európai Néppártból (EPP). Logikus lépésnek is tűnhet tehát, hogy a KDNP-ben politizáljon, mely nem követte Orbánékat, így továbbra is képviseltetheti magát a legnagyobb európai pártcsaládban.
Az már más kérdés, Navracsics Tibor döntése mennyire tekinthető személyes elkötelezettségnek. Azzal ugyanis, hogy a miniszter könnyebben tárgyalhat majd néppárti politikusokkal, és a kongresszusaikra is belépőt nyer, nagyobb mozgásteret ad a kormánynak, hogy belelásson annak a pártcsaládnak a belső ügyeibe, amelyet tavaly márciusban éppen ő hagyott ott.
A kapcsolatépítő
Az erre irányuló kormányzati szándékot maga Navracsics Tibor sem cáfolta. A már említett interjúban úgy fogalmazott, Orbán Viktor és Semjén Zsolt is egyetértett azzal, hogy így jobban lehet majd tartani a kapcsolatot a Néppárttal.
Erre szükség is lehet, hiszen az EPP képviselőcsoportjában jelenleg egyetlen magyar európai parlamenti képviselő ül: Hölvényi György, természetesen a KDNP színeiben. Vele ellentétben a fideszes EP-képviselők a kilépés óta egyetlen frakcióhoz sem tartoznak, ami jelentősen gyengíti pozíciójukat és befolyásukat a testületben, fontos pozícióktól esnek el miatta. Az EPP csúcstalálkozóin sem sokkal jobb a helyzet, azokra Orbán Viktor már nem teheti be a lábát. Vele ellentétben a KDNP elnökeként Semjén Zsoltnak van belépője – tavaly októberben egyébként élt is vele.
A kormány részéről azonban továbbra is hiányzik egy olyan kapcsolattartó az Európai Néppárton belül, akit mindkét oldalon egyaránt elfogadnak, és még ismernek is. Úgy tűnik, ezt az űrt töltheti most be Navracsics Tibor, aki volt Európai Biztosként a brüsszeli erőviszonyokkal is tisztában van. KDNP-s tagságát aktivizálva (akkor még kettős párttagként) a Néppárt rotterdami kongresszusán is részt vett, ahol egyébként az Orbán Viktort élesen kritizáló Manfred Webert választották meg pártelnöknek. Teljes jogú KDNP-tagként pedig a jövőben még több belső találkozón vehet majd részt.
Hogy ezeken mi lehet a téma, arról Navracsics az ATV-nek árult el néhány részletet. Ő azt szeretné, ha valamilyen intézményes kapcsolat létrejönne a Fidesz és a Néppárt között, ami „akár még tagság is lehet” újra.
Ez utóbbi persze lényegében esélytelen, és nemcsak azért, mert egy ilyen lépés hatalmas arcvesztés lenne Orbán Viktornak. Az EPP és a magyar kormánypárt között a szakítás óta meglehetősen fagyos a hangulat, amelynek részeként Novák Katalin akkori Fidesz-alelnök baloldali iránnyal vádolta meg egykori pártcsaládjukat, akikkel többé „nem tudnak azonosulni”.
Nem segíti a közeledést Manfred Weber elnöksége sem. Weber ugyanis régóta a NER egyik legnagyobb kritikusa, megválasztása után külön kifejezte háláját, hogy végre „lezárták az Orbán Viktor-fejezetet”. Az Euronews szerint Navracsics kétszer is hiába próbált találkozót szervezni vele a holland városban, nem járt sikerrel. (A miniszer ezt később azzal magyarázta, hogy Weber végig a színpadon volt, így nem tudott vele beszélni.)
Hamvába holt tervek
Hihetőbbnek tűnik az, hogy a Fidesz valóban valamilyen intézményesített kapcsolatot próbál kialakítani a Néppárttal. Ennek hátterében valószínűleg az is áll, hogy több mint egy év elteltével ők is rájöttek, teljesen esélytelen Orbán korábbi terve az új jobboldali-populista európai pártcsalád létrehozásáról.
A magyar miniszterelnök tavaly júliusban 15 másik európai pártelnökkel hiába adott ki közös nyilatkozatot, a várva várt pártszövetség mégsem jött létre. Spanyolországban a VOX nem lett meghatározó erő, Franciaországban Marine Le Pen veszítette el az elnökválasztást, a kisebb pártok szétforgácsolódtak, az olaszok a saját választásukkal voltak elfoglalva, közben pedig kirobbant az ukrajnai háború is, ami soha nem látott mértékben tépázta meg a híresen jó magyar-lengyel viszonyt.
Bár a múlt héten az Orbán Viktorral kifejezetten jó viszonyt ápoló Giorgia Meloni olaszországi győzelme ébreszthetett némi reményt, mégsem tűnik túl valószínűnek, hogy Meloni Orbán kedvéért elhagyná az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládját, melynek ő az elnöke.
A Fidesz számára még mindig adódik a lehetőség, hogy az új pártszövetség helyett egy már meglévőbe lépjen be, ezek között kettő jöhet szóba: az ECR mellett a szélsőjobboldalinak tartott Identitás és Demokrácia (ID.) Mindkettőben akadnak olyanok, akik szívesen vennék a magyar kormánypárt közeledését.
Az ECR képviselőcsoportjában ülnek például az Olasz Testvérek mellett a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) EP-képviselői és ide tartozik a már említett spanyol VOX is. Az is sokat javít a Fidesz pozícióján, hogy 12 politikusának csatlakozása után az ECR két helyet előre ugorva, a negyedik legnépesebb párt lehetne az Európai Parlamentben.
Az ID képviselőcsoportja sem ismeretlen a Fidesz számára, itt Matteo Salvini Ligájával és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével ülhetne egy padsorban.
A Fidesznek ennek ellenére nem sok jelét adta, hogy bármelyikhez szívesen csatlakozna. Az ID esetében ennek az is lehet az oka, hogy a képviselőcsoport gyakran megkapja a szélsőjobboldali bélyeget, ami az európai színtéren nem túl vonzó Orbánéknak. Más a helyzet az ECR szempontjából, akikkel korábban már elkezdődtek a tárgyalások, ezt azonban az Ukrajnában zajló háború akasztotta meg. Az Európai Parlamentben egyre értetlenebbül figyelik Orbán Viktor oroszbarátságát, az uniós szankciók vétóval fenyegetése pedig még Orbán legfontosabb szövetségeseit is kiborította. Sajtóhírek szerint a lengyel kormánypártnál az tette be végleg az ajtót, amikor Orbán kihúzatta Kirill pátriárkát a szankciós listáról.
„Ezzel a szükségtelen akcióval Magyarország volt közép-kelet-európai barátai szimpátiáját is elveszítette” – fogalmazott a Politicónak egy uniós diplomata.
De még ha nem is lenne háború, a két képviselőcsoporton belül más kérdésekben sem azonosak a vélemények, legyen szó akár bevándorlásról, akár a melegjogokról. Félő tehát, hogy az Alaptörvényt átíró, Brüsszelt folyamatosan az „elhibázott” szankciókért hibáztató és élesen bevándorlásellenes Fidesz befogadása éles törésvonalakat okozna a szövetségeken belül.
Akkor mégis marad a Néppárt?
Orbán számára a jelenlegi helyzetben a kivárás és a puhatolózás tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A miniszterelnök a budapesti CPAC Hungary konferencián is utalt rá, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokat sorsdöntőnek tartja, csakúgy, mint az ugyanebben az évben esedékes amerikai elnökválasztást – ezek jelölik ki ugyanis „a nyugati civilizációért folytatott harc két frontját”.
„Vissza kell vennünk az intézményeket Washingtonban és Brüsszelben. Barátokra kell lelnünk, és szövetségest kell találnunk egymásban” – mondta Orbán.
Ebbe a forgatókönyvbe már tökéletesen beleillik az Európai Néppárthoz való közeledés.
Bár Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón nem túl fényes jövőképet festett le a jelenleg legnagyobb európai pártcsaládnak, hiszen az „feladott mindent a hatalomért, és elvesztette a hatalmat is a legtöbb helyen”, de az európai politikai viszonyokat ismerve a következő két évben még bármi történhet. Ha pedig az EPP képviselőinek száma mégis tovább zsugorodik, még mindig ott vannak a konzervatívok nyújtotta lehetőség, sőt végső esetben akár még egy közös ECR-ID frakció is. Orbán pragmatizmusát ismerve pedig valószínűleg azokhoz sodródik majd, akiktől a legtöbb hasznot reméli.
