Be sem idézték tanúskodni Varga Juditot a helyettesét is érintő Völner–Schadl-ügyben
Az idei év igazán tevékenyen indult Varga Juditnak: miután az igazságügyi miniszter az ünnepek alatt „igazságügy” feliratú mézeskalácsot sütött, és kipihente magát a szülővárosában, interjút adott az Indexnek. Ebben többek között olyan fogós kérdésekre is válaszolt, hogy például 18 fok van-e a minisztériumban. (Igen.)
Arra a kérdésre, hogy a 2021 végén kirobbant Völner–Schadl-ügy mennyire rázta meg a minisztériumot, Varga Judit úgy felelt: „Gondolhatja.” Szerinte a jogászszakma krémje dolgozik a tárcánál, akik közül „biztos, hogy sok mindenkinek rosszul esett ez a történet. Nem véletlenül mondtam a miniszteri meghallgatásomon, hogy feladatom visszaállítani a renomét, sok munkával és szorgalommal begyógyítani azt a sebet, amit ez az ügy ejtett.” Ez a folyamat szerinte jól halad. „Női szemmel nézek a portfóliómra. Ugyanis, amikor elmegyek otthonról, akkor is azt szeretem, ha úgy zárom be az ajtót, hogy mögöttem minden rendben van” – magyarázta.
A Völner-botrányról még annyit mondott a tárcavezető, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség foglalkozott az üggyel, a minisztériumban nem volt szükség belső vizsgálatra, a nyomozók ide jártak, együttműködtünk, átadtuk az iratokat. Az első perctől kezdve a jogszabályoknak megfelelően, a tisztességes együttműködés jegyében adtuk meg azt a segítséget, amit elvártak tőlünk.” Ő tanúskodásra nem kapott idézést – jelentette ki.
A jogállamisági tárgyalásokról azt mondta Varga Judit, hogy „mindenkit erősen igénybe vett a folyamat. Július közepe óta több tucat szakember azon dolgozik, hogy megfeleljünk azoknak az igényeknek, amelyek Brüsszelből jönnek. Több száz oldalnyi angol nyelvű levelezésről van szó, lábjegyzetekkel.” Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte
amikor a másik fél részéről az a cél, hogy »ne legyen rajtad sapka«, ötszáz oldalban mindig lehet találni olyat, amibe bele lehet kötni”.
Arra a felvetésre, hogy hogy az elmúlt években megbomlott-e a bizalom a magyar kormány irányába Brüsszelben, Varga Judit azt válaszolta: Azért sajnálom az ilyen kérdéseket, mert azt igazolja, hogy mennyire kifizetődő egy ország ellen gyűlöletkampányt indítani. Kialakul az a percepció, hogy »nektek magyaroknak, jobban kell vigyáznotok, mert ti egyszer már összetörtétek a bizalmat«. Én ezt teljesen máshogy látom. Egyszerű magyar állampolgárként is azt gondolom, hogy több mint 10 éve annyiszor érdemtelenül, aljasan támadnak minket, csak azért, mert a saját utunkat járjuk, miközben korrekten együttműködünk a többi nemzettel, hogy nem tudtunk mást tenni, mint felvenni a kesztyűt. A bizalom alapvetően a mi oldalunkon tört össze.”
A brüsszeli szankciókról szóló bombás kormányzati plakátokról a miniszter azt mondta: „Az, hogy kint van egy ilyen plakát, nem azt jelenti, hogy nem ítéljük el a háborút és az agresszort. Szóval nem ez a gond, hanem az, hogy rávilágítunk a kényelmetlen igazságra. Ez pedig már a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos korlátozásához vezető út.”
Szerinte „megalapozatlanul hozzák összefüggésbe a bombás plakátokat azzal a tragédiával, amiben egyébként Magyarország egy szívvel áll ki az elesettek mellett, hihetetlen méretű humanitárius segélyben részesítjük Ukrajnát, és befogadjuk a menekülteket. A plakát kifejez egy állítást, amely állítás mögött tények és adatok vannak, a valósággal szembesíti Európa és Magyarország közvéleményét. Lehet fintorogni, de ahogy a közismert mondás tartja: még ha nem is értek egyet azzal, amit mondasz, akkor is mindent megteszek, hogy elmondhasd.”
Az EU által Magyarországgal szemben támasztott elvárások teljesítéséről azt mondta, részéről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat. Arról, hogy ez érinti-e majd az Országos Bírói Tanács jogköreit, azt mondta: „sok minden megjelent a sajtóban, a javaslataink a nyilvános konzultáció során megismerhetőek és véleményezhetőek lesznek. A teljesítési határidő március 31.”
Hozzátette: „Az ügy érdekessége, hogy olyan rendszert kezdtek az utolsó kanyarban kritizálni, amit 2012-ben hozott létre Magyarország, jóváhagyta a Barroso-féle bizottság (...). Azóta semmit nem változott a bírósági igazgatási rendszer.”
A miniszter végül arról beszélt, hogy a nyugalom és a szeretet évét szeretné meghirdetni 2023-ra. „A minisztérium legérdekesebb része az uniós terület, de sok téma van, amelyekről nem írnak minden nap, mégis hasznosak az állampolgárok életében. Ilyen a családjogi munkacsoport működése, sok civil szervezettel dolgozunk együtt, olyannal is, amellyel nem feltétlenül egyezik a véleményünk mindenben, de amikor egy válóperben jobb lesz a gyerekeknek, az közös érdek” – fogalmazott.
