Budapest
2024 november 17., vasárnap
image

Bartók Béla előtt tiszteleg a Góbé folk-disco szerelmes dala – klippremier

A Góbétól már megszokhattuk, hogy meglehetősen rafinált módon nyúlnak a népzenéhez, amelyet mesteri módon „házasítanak” olyan könnyűzenei műfajokkal, mint a reggae, a jazz, a rock, a dnb vagy éppen a disco – mégis megőrizve a dalok népzenei gyökerét.

Hasonlóképpen ahhoz a gondolatisághoz, amelyet a 20. század elején Kodály és Bartók kezdett a klasszikus zenében. A Góbé Miért kell? című új klipes dalát is ez jellemzi. A zenekar egyébként szívesen nyúl a Bartók-örökséghez, 2021-ben megjelent Bartók 44 duó duplalemezéért Fonogram-díjat is kapott.

Az új szám zenei alapját az adta, ahogy a srácok próbák közt és beállásokkor kísérleteztek és viccelődtek: „A hangbeálláson a tambura különféle »sikálós«, ritmusos riffekkel kísérleteztem elektronikus megszólalásra hajazó, de akusztikus hangzásokat keresve. Az egyik ilyen beálláskor Áron (Czupi Áron, dob) szintén rákattant erre a keresgélésre, és elkezdett rádobolni az egyik visszatérő »sika« témára, amibe a többiek is bekapcsolódtak. A visszatérő zenei poénforrásból időközben formát öltött egy zenei alapgondolat, amelyből később a dal született” – meséli a dal születéséről Egervári Mátyás, a zenekar cimbalmosa.

Mindeközben Rigó Márton, a csapat hegedűse a „Piros alma legurul a sárba” kezdetű népdalt szerette volna dalba önteni, ugyanis az anekdota szerint ezt a népdalt hallotta meg Bartók Béla először, ezután fordult a népzenegyűjtés felé. A csapatnak korábban már született egy Bartók Béla című száma, amelynek alapgondolatait – bartóki zenei idézetek, tisztelgés a zeneszerző és népzenekutató munkássága előtt – szívesen folytatták volna; ráadásul lehetőleg hasonlóan újszerű, akusztikusan megszólaló, de mégis elektronikus hangképeket alkotó formában.

Ezen két ötletből forrt végül egybe a Miért kell? című szám, amelyről már Várai Áron, a Góbé frontembere beszélt: „A Miért kell? egy jó kis góbés folk-disco szám, ami az érzések felismeréséről, majd ennek a reménytelen helyzetnek, a szeretett nőnek a kényszerű elengedéséről szól. Az alma szimbolizálja a szerelmet ebben a történetben. A zene egy lendületes, sodró folyam, amit a népdal alap lüktetése hozott magával, így segít a hallgatónak bulizva feldolgozni ezt a nehéz szituációt. Amellett, hogy Bartók Béla első gyűjtésén alapszik – amit 1904-ben a kibédi Dósa Liditől hallott, és azonnal fel is dolgozta a Székely népdal énekhangra és zongorára című művében –, egy másik darabjának részlete is elhangzik, az 1907-ben írt Három csíkmegyei népdal harmadik tételének eredeti dala. Na, ettől góbé a Góbé, autentika, modernitás és értékközvetítés izgalmas egyvelege.”

A dalhoz egy ötletes klip is született. „Sokan sokféle dologra vágyunk, legyen szó akár az igaz szerelemről, a sikerről, egy életre szóló barátságról, a határtalan szabadságról, egy kis nyugalomról a hétköznapok rohanásában vagy akár némi bátorságról, hogy megtegyük azt, amit régóta nem merünk. Ezek után a dolgok után sokszor kétségbeesetten kutatunk, és próbáljuk megszerezni őket bármi áron” – meséli a klip alapötletéről a rendező, Nyitrai Balázs. A videóban a színes lufik jelképezik ezeket a vágyakat és azt is, milyen, amikor valamire régóta vágyunk, ám mikor megkaparintjuk, szertefoszlik vagy kiderül, nem az, amire szükségünk van, vagy egyszerűen változik és változunk. „Ennek a felismerése nehéz és küzdelmes, de ahhoz, hogy megragadhassunk valamit, ami mindenében a részünkké tud válni, sokszor el kell engednünk azt, amit éppen a kezünkben tartunk” – összegzi a tanulságot Balázs.

Az új számot a közönség először élőben március 3-án, az Akvárium Klubban hallhatja, ahol a Babcsán Projekt lesz a vendégük.