Az utolsó fillérig megnéztük, hogyan írta át a kormány a költségvetést
Ötvenkét és fél órával az év vége előtt a kormány méltóztatott közzétenni, pontosan milyen számokkal tervezi a 2023-as költségvetést. Tragikomikus tervezési folyamat végére értünk így: miután a könnyen tervezhetőségre hivatkozva májusban megtervezték, júliusban pedig el is fogadták a büdzsét, az év végén közölték, hogy a megváltozott helyzet miatt az egészet újra kell írni, végül az év utolsó előtti munkanapján jelentették meg rendeletként a Magyar Közlönyben. Így pedig már jobb későn, mint soha felkiáltással át tudtuk nézni, mi minden változik ahhoz képest, amit júliusban megszavaztak.
A két legfontosabb szám, amit a költségvetés áttekintésénél kiindulásképp érdemes tudni:
az eredeti tervhez képest 6333 milliárd forinttal többet fognak költeni, a hiány pedig 1048 milliárddal lesz nagyobb, mint ahogyan eddig számoltak.
Miből lesz pénz?
Barátunk az infláció – mondhatja a kormány, hiszen ahogy minden drágul, úgy fizetünk egyre több áfát minden egyes vásárlásunk után, és persze a társasági adó is nagyobb lesz, ahogy a cégek bevétele nő. Ennek jó példája, hogy csak az áfabevétel emelkedéséből hozzájut a költségvetés 1300 milliárd forint pluszhoz a júliusi tervekhez képest.
A pénzügyi tranzakciós illeték 332 milliárd forintot jelent majd a kormány szerint, és persze látszik az is a számon, hogy a katás adózás ellehetetlenítése mennyit jelent: júliusban még 226 milliárd forintot vártak a kisadózók tételes adójából, most már csak 81 milliárdot.
Komolyabb tétel az is, hogy a központi költségvetési szerveket 321 milliárdos befizetésre kötelezték, de egyelőre nem sokat lehet arról tudni, ezt miként oldják majd meg. Az pedig jókora optimizmus jele, hogy a nyári 2078 helyett már 2157 milliárd forint EU-pénzt várnak a következő évre.
Így is összejön az eredetinél jó ezermilliárd forinttal nagyobb hiány. A Pénzügyminisztérium bevételei és a kiadásai közötti különbség az eredeti tervnél 444 milliárd forinttal lesz nagyobb, az uniós fejlesztéseknél 306 milliárd, az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásoknál és bevételeknél pedig 311 milliárd forinttal növekszik a hiány. Néhány tízmilliárd forinttal pedig szinte minden minisztérium hiánya megugrik (a megszűnt Technológiai és Innovációs Minisztérium pénzeit szétdobják az építési és beruházási terület, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, valamint az állami beruházások között).
És innentől nézzük azt, hogy mire szánják a pénzt. A költségvetés 44 fejezetre bontja szét az állami kiadásokat – minisztériumok, állami szervek, alapok kapnak egy-egy külön fejezetet –, ez alapján mutatjuk mi is be a változásokat.
Amihez nem nyúltak hozzá
Ezzel van a legkevesebb dolgunk: 12 költségvetési fejezetet nem piszkáltak meg a büdzsé átírásakor, ezeknél pontosan ugyanúgy lehet tervezni, mint eddig. Ezek a következők:
És majdnem ilyennek, nulla közelinek számíthatjuk azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal működési kiadásainak 3,6 milliárd forintos keretét 13 millió forinttal csökkentették.
Teljesen új szervezetként került be a költségvetésbe az Integritás Hatóság – mivel nyáron még nem létezett ez az EU-s pénzek folyósításáért cserébe létrehozott testület, akkor még nem is számolhattak vele. Most 17,1 milliárd forintot kap 2023-ra. Új fejezetként jelent meg az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is - 3,9 milliárd forintból kell kijönnie -, de ez a valóságban nem új, csak azért kapott egy saját fejezetet a büdzsében, mert most kikerült a Pénzügyminisztérium alól.
Önkormányzatok támogatása
A helyi önkormányzatok feladatainak működési támogatására az eredetileg tervezett 40,6 helyett 39,6 milliárd forintot ad a kormány – hogy pontosan melyik településeknek és mire, azt majd később eldöntik. A felhalmozási célú támogatás kerete 7,3-ról 4,2 milliárd forintra csökken. És nem elég, hogy az önkormányzatoknak szánt keretet megvágta a kormány, még több pénzt is szed be tőlük: az eredetileg tervezett 217 helyett 237 milliárd forint önkormányzati szolidaritási hozzájárulást vár (ezt a vagyonosabb városoktól szedi be az állam).
Pénzügyminisztérium
A költségvetést megíró tárca példát mutat azzal, hogy saját magán is spórol: az ott dolgozók fizetésének keretét majdnem 8 milliárd forinttal csökkentették, a működési kiadásokat pedig 1,2 milliárddal. A szociális támogatásokra szánt keret összességében 31 milliárd forinttal nőtt, nyilván azzal is összefüggésben, hogy a minimálbér emelésével sok, ahhoz kötött támogatás összege is megemelkedik.
A legnagyobb átalakítást viszont az jelenti, hogy a céltartalékokat 179-ről 514 milliárd forintra emelték, a rendkívüli kormányzati intézkedések keretét pedig 170-ről 255 milliárdra. Válságos év előtt állunk, szükség is lehet rá, aztán majd kiderül, hogy jó célokra költik-e a pénzt.
És feltűnő az is, hogy a családi támogatásokra alig valamivel több pénz jut, mint az eredeti tervben, 405 helyett 408 milliárd forint. A legnagyobb tétel ezek közül a családi pótlék, ez szemmel alig látható mértékben növekszik csak, 309,3 milliárd forint helyett 309,5 milliárdot tervez rá költeni a kormány.
Miniszterelnökség
Apróság, de jellemző, hogy a kormány képtelen volt kiigazodni a saját szabályai között, és elrontotta a szöveget: megyei kormányhivataloknak adna pénzt, miközben januártól már vármegyei kormányhivatalok lesznek. Legfeljebb majd javítják elsejéig, úgyis megszoktuk, hogy folyamatosan átírogatják a költségvetést.
A nagy nyertes itt a Magyar Falu Program, amely 26,7 helyett 42 milliárd forintot kap, valamint a kulturális értékmegőrző beruházások, amelyeknek a kerete 46-ról közel 70 milliárdosra nő. A civil szervezeteknek szánt keret is megnő 9,1 milliárddal, a Miniszterelnökség pedig a saját fizetéseire 7,6 milliárddal többet fog költeni. Azért lesz, amin spórolnak: a Modern Városok Programra az eddig tervezettnél 2,3 milliárddal kevesebb jut.
A területfejlesztésre szánt keret 3 milliárddal csökken, ezt az összeget két tételben mégis visszaadja a kormány: 200 millió forinttal nő a gazdaság- és területfejlesztésre szánt keret,
2,85 milliárddal pedig a közösségi bormarketingre és a magyar bor egységes kommunikációjára szánt összeg.
Agrárminisztérium
Az eredeti tervben szerepelt egy olyan sor, hogy „Környezet- és természetvédelmi feladatok”, ezt mostanra átírták, a környezetvédelem kikerült belőle, maradtak a természetvédelmi feladatok, az eredetinél 1,1 milliárd forinttal kisebb kerettel. (Igaz, az Energiaügyi Minisztériumnál megjelent egy 2,8 milliárdos „környezetvédelmi feladatok” tétel.) A nemzeti agrárkárenyhítés kerete 12,8-ről 32,8 milliárdosra nő, a Nébih alá tartozó cégekre pedig 600 millió helyett 4,9 milliárdot adnak.
Honvédelmi Minisztérium
A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökséget nemrég hozták létre, így az oda kerülő közel 19 milliárd forint nem szerepelhetett még a júliusi büdzsében. Kikerült ugyan a Nemzeti Sportközpontok, a legnagyobb sportlétesítmények kezelési feladatai az új ügynökséghez kerülnek át, de az eredetinél 4,8 milliárd forinttal nagyobb kerettel. Hiába, az energiaárat ki kell fizetni a stadionokban. A kiemelt sportesemények rendezési kerete 26-ról 13 milliárdosra csökkent – de erre majd még visszatérünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda pénzeinél.
És ugyan a honvédelmi tárcának az egyik legfontosabb feladata mostanában a sportügy kezelése lett, nyomokban azért észre lehet venni, hogy a honvédelmi munkákkal is foglalkoztak a költségvetés tervezésekor. A védelmi ipari kapacitások támogatása az eredeti költségvetésben meg sem jelent, most egy 11 milliárdos tétellel ott van, és a minisztérium alá tartozó cégek támogatása is nagyot nőtt.
Belügyminisztérium
Ha a gigatárcánál azt keressük, hogy a sok alá tartozó terület közül melyik nyer és melyik veszít, a legjobb válasz az: nincsenek jelentős különbségek. Persze ettől még meg lehet emelni, hogy a Terrorelhárítás vagy a börtönőrök fizetésemelésére jut pénz, a tanárokéra nem, de akkor már úgy korrekt, ha hozzátesszük, hogy a rendőrökére sem. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 3,4 milliárdos elvonása feltűnik azért, de összességében brutális átalakítások nem történtek.
Építési és Beruházási Minisztérium
Lázár János minisztériuma óriásira hízott: júliusban még úgy számoltak, hogy 15,5 milliárd forintot költhet el jövőre, majd hozzácsapták a megszűnt technológiai és Ipari Minisztérium sok feladatát, így máris 1307 milliárd forint sorsáról rendelkezhetnek ott.
Nagy változásokat ezért nem is az hoz, hogy az eddigi feladatokra szánt összegeket hogyan rendezik át, legfeljebb arra lehetünk kíváncsiak, mire megy majd el a fővárosi fejlesztések 3 milliárd forinttal megemelt kerete.
A megszűnt TIM-től átkerült feladatok között az tűnik fel, hogy a közösségi közlekedésen spórolnak. A kormány most úgy tervez, hogy az eredetileg számoltnál 18 milliárd forinttal kevesebb pénzt szán majd a közlekedési cégek támogatására - a vasút 12, a buszos közlekedés 5, az elővárosi közösségi közlekedés 1 milliárd forintot bukik -, a vasúti pályahálózat működtetési kerete pedig 7 milliárddal lett kisebb.
Energiaügyi Minisztérium
Az új tárca dolgozóinak fizetésére fillérre ugyanannyit akarnak költeni, mint amennyit eredetileg a TIM-hez terveztek, a működési költségek csökkentek kicsit. Az energiaválság hatása látszik: a fenntarthatósági feladatokra és közműszolgáltatásokra szánt kerett nőtt meg a legjobban, 25-ről 47 milliárd forintra. A térségi fejlesztésre szánt keret 77-ről 118 milliárdra emelkedett, a víziközműcégeknek pedig 50 helyett 60 milliárdot adnak.
Külgazdasági és Külügyminisztérium
Ahhoz képest, hogy Szijjártó Péterék kedvéért rendszeresen írják át a költségvetést olyasmi célok miatt, mint hogy módosítsák év közben a dolgozók fizetéseire szánt összeget, ezúttal kimondottan szerények voltak a KKM-nél, csak öt módosítás volt az eredeti számokhoz képest. A nemzetközi tagdíjak és EU-s befizetések kétmilliárdos megemelése mellett azért van egy nagy nyertes is:
az államfői protokollra 449 millió helyett 2,85 milliárd forintot szánnak.
Kulturális és Innovációs Minisztérium
A nagycsaládosok autóvásárlásának támogatási kerete 9 milliárd forintról 2 milliárdra csökken. De a minisztérium a saját működésén is spórolni fog. A felsőoktatásba és a művészeti támogatásokra viszont az eddiginél több pénzt terveznek.
Igazságügyi Minisztérium
Túl sok izgalom nincs ezen a ponton. A minisztérium a saját működési kiadásaira 1 milliárd forinttal többet költhet (4,2 helyett 5,2 milliárdot), szakmai programokra 400 millióval többet, a felhalmozási kiadásai pedig az alig látható 18,5 millió forintról 2518,5 millióra, azaz két és fél milliárd forinttal nőnek.
Miniszterelnöki Kabinetiroda
Emlékeznek még arra a részre, hogy a Honvédelmi Minisztérium kiadásai között 13 milliárd forinttal csökkent a sportesemények rendezésének támogatására szánt összeg? Nos, a Miniszterelnöki Kabinetirodánál viszont megjelent egy ilyen sor, rögtön 60 milliárd forinttal.
És persze van még egy nagy nyertes: a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra 74,5 helyett 114,6 milliárd forintot fognak költeni. Emellett szinte már fel sem tűnik, hogy a kormánykommunikáció keretét megemelték egymilliárd forinttal.
Gazdaságfejlesztési Minisztérium
Nagy Mártonék átvették a Miniszterelnöki Kabinetirodától az Eximbank kamatkiegyenlítési feladatait, rögtön 31-ről 100 milliárdra ugrott az erre szánt pénz. A Nemzeti Oltóanyaggyárra szánt keretet viszont 18,5 milliárd forintról 8,5 milliárdra vágták meg.
Uniós fejlesztések
Nyilvánvaló, hogy ez a költségvetés egyik hatalmas kérdőjele: érkeznek-e EU-s pénzek, és ha igen, mennyi? Összességében több pénzt költenének el, mint az eredeti terv szerint – 3510 helyett 3971 milliárdot –, de az átstrukturáláson látszik, hogy inkább a 2014-2020 közötti operatív programok kifizetésében gondolkoznak, mint a 2021-2027-esen.
Állami beruházások
Itt lett egy nagy változás. Eddig a kiemelt kormányzati magasépítési beruházások tartoztak ide - ezeknek a kerete 20 milliárd forinttal csökkent -, most pedig bekerültek a TIM megszűnése után a közúti és azok a vasúti fejlesztések, amelyeket az Építési és Beruházási Minisztérium nem vitt el. Vasútra kevesebb pénz jut 163 milliárd forinttal, ez egy nagy vesztese lesz az átalakításnak, hiszen az építési minisztériumnál csak 21 milliárddal nő a kerete. Bezzeg a közúti fejlesztésre 70 milliárd forinttal több jut.
Adósságszolgálat
Itt vagyunk a kellemetlen résznél. Világosan látszik a számokon: sokkal drágább lett az állam működését finanszírozni, mint eddig. Összesen 330 milliárd forinttal több kiadással és csak 118 milliárd forinttal több bevétellel számol a kormány most, mint a nyáron tette. (Ez az adatsorunk egy kicsit más, mint a többi: mivel az adósságnál nagyon fontos az is, hogy épp mennyi érkezik be, itt nem a kiadások változását szerepeltetjük, hanem azt, hogy a kiadás és a bevétel különbsége mennyit változik.)
A költségvetés közvetlen kiadásai
Lakástámogatásokon több, mint 100 milliárd forintot spórol a kormány az első tervéhez képest, de az Egészségbiztosítási alap is 112 milliárddal kevesebbet kap, és persze a nyugdíjprémiumot sem fogják kifizetni, mivel az csak 3,5 százalék fölötti GDP-növekedésnél jár.
A Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alapba viszont a költségvetés is beletesz pénzt, összesen jóval több, mint ezermilliárd forintot, pedig az eredeti elképzelés az volt, hogy csak a különadókból próbálják fenntartani ezeket. Vagyis az a nyári ígéret, hogy majd a különadókból finanszírozzák a rezsiemelés terheinek enyhítését, nagyjából itt bukott el, majd növeli a költségvetési hiányt.
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások
Ahogy megnőtt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, úgy lett szükség az alá tartozó cégeknek 384 milliárd forintra. Ez a legnagyobb, az állami vagyont közvetlenül érintő változás, bár természetesen a Nemzeti Filmintézetnek fájni fog, hogy kétmilliárd forintot spórolnak rajta.
Az alapok
A nyári költségvetésben a totális átláthatatlanság csúcsaként a nagy dérrel-dúrral beharangozott Rezsivédelmi Alap pénzeinek sorsáról egyetlen sort írt a kormány: „Rezsivédelmi Alap központi kiadása 670 000 millió forint”. Ebből aztán tényleg semmit nem tudtunk meg.
Most már okosabbak vagyunk a megemelt 2610 milliárdos keret sorsáról:
A Honvédelmi Alap pénzeihez nem nyúltak hozzá. A Nemzeti Földalapon 2,5 milliárd forintot spórolnak meg, ami nem tűnik hatalmas tételnek, de azért úgy más a kép egy kicsit, ha hozzátesszük, hogy a kiadásaik több, mint tizedét megvágják. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kutatási alaprészét 3 milliárd forinttal, az innovációsat egymilliárddal csökkentették.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül pedig a Start-munkaprogramtól vettek el 8 milliárd forintot.
A határon túlra pénzt osztó Bethlen Gábor Alap viszont a nagyobb nyertesek közé tartozik: eredetileg úgy volt, hogy 34 milliárd forintot oszthat el, ebből lett végül 62 milliárd.
