Az utóbbi évek legnagyobb felmondási hulláma zajlik a Postánál, a béremelés sem állítja meg
Átlagosan 10 százalékos béremelést kapnak a munkavállalók – jelentette be a Magyar Posta a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetségével és a Postás Szakszervezettel folytatott bértárgyalás eredményét. Ez a „keresetfejlesztés megfelel a társaság jelenlegi teherviselő-képességének” – utalt a Posta arra, hogy magasabb fizetésemelést képtelen volna kigazdálkodni.
A garantált bérminimum emelését sem éri el
Mivel 2021-ben nem írták alá a hároméves bérmegállapodást, a Posta vezetősége kizárta a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségét (POFÉSZ) és a Kézbesítők Szakszervezetét (KÉSZ) az idei bértárgyalásokról – mondja a POFÉSZ elnöke, Pfeifer Tamás a hvg.hu-nak. A béremelés átlagos 10 százalékos mértékét teljes mértékben elfogadhatatlannak tartják, hiszen az még az infláció jegybank által a 15-19,5 százalékos sávba várt mértékét is messze alulmúlja – ekkora béremelés mellett igen sok postás reálkeresete csökkenni fog idén. A POFÉSZ és KÉSZ a tényleges inflációt követő, de legalább 20 százalékos emelést tartana elfogadhatónak, hiszen a postások már eddig is a legkevesebbet keresték a közfeladatot ellátó állami tulajdonban lévő társaságok munkavállalói közül.
Az alacsony béremelés azért is problémás, mert a garantált bérminimum januári 14 százalékos emelése komoly bértorlódást okozott. A legkisebb kereset emelése mintegy 12 200 embert érintett a Postánál, a kézbesítők és a postafióki dolgozók mintegy 80 százalékát. Sokan így a mostani „béremelésből” is részben kimaradnak, illetve a ledolgozott évek után kapott lojalitási juttatást kapják, hiszen a fizetésük a garantált bérminimum emelése miatt máris nagyobb mértékben nőtt, mint amit a Posta hajlandó volt megadni.
Összetetten sávos béremelés
A bérmegállapodás valójában meglehetősen bonyolult képlettel dolgozik – derül ki a hvg.hu-hoz eljutott tájékoztatóból. Négy különböző tényezőtől függ, hogy egy adott munkavállaló mekkora béremelést kap.
Az egyik tényező, hogy a munkaköre milyen Hay-szinten van – a Hay-rendszer egy munkakörértékelési rendszer, amely figyelembe veszi, hogy az egyes munkakörökhöz milyen tudás, problémamegoldó képesség szükséges és mekkora felelősség társul hozzájuk. Másik tényező, hogy az adott dolgozó alapbére mennyire van elmaradva az országos medián (közepes) keresettől. A béremelési táblázat szerint az alacsonyabb Hay-szintű és a medián keresettől leginkább elmaradó fizetésű dolgozók kapják a legnagyobb emelést, míg a magasabb Hay-szintű, a medián fölött kereső dolgozók a legkisebbet. Utóbbi 0 százalékos emelést jelent (a medián 120 százalékától fölfelé).
A legnagyobb mértékű emelés 13 százalékos.
A dolgozók továbbá havi fix lojalitási díjat kapnak a cégnél eltöltött idejük függvényében. Ez sávos, 5 év után jár először, havi bruttó 4 ezer forint, míg a 40 év fölötti munkaviszonnyal rendelkező dolgozók már havi bruttó 22 ezer forintot kapnak.
Ezen felül a dolgozók decemberben biztosan kapnak fejenként 50 ezer forint pulykapénzt, a felek október végén újra tárgyalóasztalhoz ülnek, esetleg szó lehet ennek emeléséről.
A postai tájékoztató szerint mindez azt jelenti, hogy a postások „jelentős részének” 15 százalék fölötti béremelés jön ki, „többeknek” pedig (régi, nagyon rosszul kereső postásoknak) 18-20 százalék is kijöhet.
Menekülnek a bizonytalanságból
A Posta dolgozói ezzel együtt a jelek szerint nincsenek igazán meghatva.
Az utóbbi évek legnagyobb felmondási hulláma zajlik éppen a Postánál
– figyelmeztet Pfeifer Tamás. Ugyan az új menedzsment leállította a novemberben bejelentett csoportos leépítést, annak puszta bejelentése öngerjesztő folyamatot indított be. Mivel nem tudni, hogy a legutóbb bejelentett 1200 fős csoportos létszámleépítés pontosan mely területeket mennyiben érintene, pontosan kiket rúgna ki a Posta, sokan a bizonytalan helyzetben inkább más állás után néznek. Ezt a folyamatot fokozza az alacsony bérek miatti elégedetlenség is.
A dolgozók közhangulata a Postánál mélyponton van
– mondja Pfeifer Tamás. A bezárt fiókok dolgozóit a Posta más fiókokba irányította át, ám sokuknak a földrajzi távolság és az eltérő munkarend miatt sem lehet megfelelő az új beosztás. A kisebb postafiókok bezárásával több forgalom zúdul a nagyobb postákra, amelyekben az ügyfelek időnként hosszas sorban állásra számíthatnak, ami mind az ügyfelek, mind a dolgozók számára feszültségforrás.
Fiókbezárások fűnyíróelv alapján
Ráadásul újabb fiókbezárási hullám jöhet. A Magyar Posta nagyjából egy hónapja levélben kereste meg az 1500 lakosúnál kisebb önkormányzatokat, hogy vegyék át a helyi posták üzemeltetését – értesült a 24.hu. Azt is kilátásba helyezték, hogy ha ez nem történik meg, akkor bezárják a postahivatalt. A lap szerint
május 1-jétől zárhatják be az 1500 fő alatti településeken a postákat,
és erről maguk az érintett kisposták dolgozói sem tudnak még.
Állítólag vezérigazgatói tájékoztatás is volt arról, hogy „akcióprogram” indul, keresik a megoldást, mi legyen a kistelepüléseken lévő posták sorsa. Az érintett településeken (ahol még működik postahivatal) az eddigitől eltérő formában nyújtana szolgáltatást a Magyar Posta, elsőként az önkormányzatoknak ajánlották fel az üzemeltetés lehetőségét.
Ha nem tudják átvenni az önkormányzatok az üzemeltetést, akkor bezárják ezeket a hivatalokat, és más megoldás híján feltehetőleg mobilposta fog működni. A dolgozóknak valószínűleg fel fogják ajánlani, hogy a környező településeken lévő hivatalok betöltetlen álláshelyein folytassák a munkát.
Nagy Márton bemutatja: hatékonyságnövelés
A Postáról a területért felelős Nagy Márton meglehetősen homályosan nyilatkozott az Inforádió műsorában. A gazdaságfejlesztési tárca vezetője szerint a liberalizált piacon a hatékonytalan működést meg kell szüntetni, ezért volt szükség néhány kis forgalmú posta bezárására.
„A postát rendbe kell tenni, jobban oda kell figyelni, a maximumot ki kell hozni és
a magyar állam számára a legolcsóbb működést kell biztosítani
– jelentette ki, de hangsúlyozta, a levélkézbesítést akkor is kötelező működtetni, ha veszteséges, ezt a nyereséges üzletágak bevételéből kell finanszírozni.
Természetesen méltányolható az a kormányzati elvárás, hogy a Postának költséghatékonyan kell(ene) működnie, a szakszervezetek évek óta hangoztatják, hogy ehhez jövedelmező tevékenységeket kellene bevonni a portfolióba. A fiókbezárások és leépítések spirálja egész biztosan nem jelent kiutat a veszteséges működésből – mondja Pfeifer Tamás. A Posta látványosan erősíti a lakossági csomagkézbesítési üzletágát, a csomagautomaták gombamód szaporodnak, ám ezen a piacon nagy a konkurencia, ezzel a tevékenységgel aligha lehet megváltani a világot.
Pfeifer Tamás a legnagyobb problémának a párbeszéd hiányát látja. Nem csak a postai dolgozóknak, de a postai szolgáltatásokat igénybe vevő lakosságnak is jó volna tudni, hogy konkrétan mit jelent Nagy Márton miniszter piacnyitásra és hatékonyságra vonatkozó kijelentése? Mire számíthatnak a következő években a postások? Az ideális az volna, ha a kormány konzultálna az érintettekkel, ennek híján legalább alapos előzetes tájékoztatást nyújtana.
