Az ukrajnai háború miatt megduplázódott a Tisza megtisztításához szükséges idő
A Tiszában leáramló hulladék nagyrészt Ukrajnában és Romániában kerül a folyóba, majd annak sodrásával kerül át Magyarországra – mondta el a hvg.hu-nak Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója. A szakember korábban még tíz évre becsülte a Tisza megtisztításához szükséges időt, azonban az ukrajnai háború kitörése miatt mostanra ez megduplázódott.
A szennyezés felszámolását az hátráltatja, hogy a kárpátaljai több százezer menekült hulladéka is a folyóba kerül az olyan településeken, ahol nincs hulladékgazdálkodás. Másrészt több száz cég költözött Kárpátaljára, ami szintén hulladéktöbbletet jelent.
Bár más országokból is érkezik szennyezés a Tiszába, ezek mértéke elenyésző: például Magyarország és Szerbia a szennyezés csupán 5-10%-áért tehető felelőssé.
A többi hulladék annak tudható be, hogy a felvízi régiókban alapvető és folyamatos problémák vannak a hulladékgazdálkodás terén.
Ezzel szemben Magyarországon inkább a szemét elhagyása jellemző, például az, hogy egy folyóparti buli után az üvegeket a ott hagyják, vagy egy nagyobb vihar kiforgatja a szemeteszsákokat.
A nádasban összegyűlt szemetet szedik össze az önkéntesek
Minden hulladéktisztító akciót megelőz egy feltérképezés, amely során kiderül, pontosan merre halmozódik fel a legtöbb műanyaghulladék. A tavaly elindított GPS-alapú nyomkövetés segítségével a PET Kupa szakemberei fel tudják tárni a műanyagszennyezés útját és mértékét a folyón. Emellett bárki bejelenthet szennyezett területeket a Tiszta Tisza térkép nevű weboldalon keresztül. Jelenleg csak a Tisza két oldalán közel 3000 szennyezett pontot tartanak számon, és a feltárt szennyezett területek 10-15%-át tisztították meg eddig.
A folyó tisztításának két fő módszerét különböztethetjük meg Molnár Attila Dávid szerint: a közösségi és az ipari professzionális tisztítást. Utóbbinál gépeket, fizetett alkalmazottakat és drága technológiát alkalmaznak, ez azonban például a nádasban összegyűlt szemétre nem feltétlenül jelent megoldást. Azt sokkal hatékonyabban tudják összeszedni egy-egy közösségi folyótisztítás alkalmával.
Miután ezen a területen lassú a vízfolyás, a nád úgy működik, mint egy biológiai szűrő, a vízből kiszűri a műanyagot, és az önkéntesek feladata a felhalmozódott műanyaghulladékot kiszedni a nádasból.
Az önkéntesek a Tisza-tóban felhalmozódott hulladékot színes zsákokba gyűjtik: a sárgába a szelektívet, a feketébe a kommunálist, a zöldbe az üveget. Az összegyűjtött szemetet a tavaly a Kiskörei duzzasztónál létrehozott szelektáló állomáson szétválogatják alapanyagok szerint, így a hulladék egy része visszakerülhet a körforgásba. A frissen darált kupakokból virágcserepet, vonalzót és egyéb használati tárgyakat fröccsöntenek, és az összegyűjtött műanyaghulladék egy részéből saját fejlesztésű plasztikkajak készül.
Tiszta vízhez és tisztálkodási lehetőséghez férhetnek hozzá az ukrajnai menekültek
Egy víztisztító konténert is kifejlesztettek, amellyel a Kárpátalján megnövekedett számú lakosság számára könnyebben elérhetővé válik a tiszta víz.
A mobil vízvételi pont többféle funkciót képes ellátni: víztisztítója a Tisza vizét fogyaszthatóvá teszi, de mosási, zuhanyzási lehetőséget is biztosít, illetve teakonyha is található benne, így egyfajta közösségi pontot is jelent a használók számára. A konténer emellett hulladékgyűjtőként és újrahasznosítóként is funkcionál, ahol a lakosság leadhatja az összegyűlt hulladékot.
Cél, hogy kevesebb műanyaghulladék kerüljön a folyóba
A Tisza szennyezésének felszámolását úgy is segítik, hogy egy olyan kárpátaljai vállalkozót támogatnak, aki az itt keletkező hulladékot gyűjti be szelektíven. Közösségi adományozásból vettek számára egy teherautót, amivel a hulladékot össze tudja gyűjteni. Ezzel a folyóba kerüléstől eltérítették a keletkező hulladék egy részét: a Tisza forrásvidékén az elmúlt egy évben 10 tonnával kevesebb hulladék került a folyóba.
A Coca-Cola szerepvállalását is fontosnak nevezte Molnár Attila Dávid. Az üdítőital-gyártó maga is jelentős mennyiségű PET-palackot bocsát ki, ezért - bár nem is egyedül és közvetlenül, de - szerepe van abban, hogy a folyóba is kerül műanyaghulladék. Ezért az üdítőitalgyártó is igyekszik mindent megtenni, hogy tehermentesítse a környezetet. Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, 2010 óta 20 százalékkal csökkentették a PET-palackok súlyát, az alumíniumdobozok súlya is összesen 170 tonnával zsugorodott éves szinten. Ezen túl idén a 4-es és 6-os kiszerelésű aludobozos multipack csomagolásokon kartoncsomagolás váltotta fel a korábban használatos zsugorfóliát, ezzel éves szinten közel 230 tonnával csökkentik a műanyagfelhasználásukat.
A másodlagos csomagolóanyagok, vagyis a termékek szállításához szükséges csomagolás mennyiségét is csökkentették, és már folyamatban van a 100 százalékban újrahasznosítható papírpalack fejlesztése is: tavaly a papírpalack prototípusát tesztelték. A kávéautomatákban a műanyagpoharakat pedig hamarosan papírpoharakra cserélik – tette hozzá Békefi László.
A következő lépés az üvegvisszaváltás lesz
A műanyaghulladék a lerakókban is óriási problémát jelent: évente egymilliárd PET-palack, illetve az amúgy végtelenszer újrafelhasználható fémdobozoknak a kétharmada kerül a lerakókba.
Az uniós irányelvek megvalósítása érdekében Palkovics László technológiai és ipari miniszter a napokban küldött levelet a Greenpeace-nek, amelyben azt írja, a kormány 2024. január 1-jétől kötelezően visszaválthatóvá teszi az eldobható italcsomagolásokat és dolgoznak a betétdíj bevezetésének szabályain. A Greenpeace szerint bár üdvözlendő, hogy végre van céldátum az üveg- és PET-palackok, valamint az alumínium dobozok betétdíjas rendszerének bevezetésére, ennek 2024-ben történő életbelépése csúszás az eredeti 2023-as céldátumhoz képest.
Ráadásul a szervezet szerint ennél ambiciózusabb célkitűzésekre lenne szükség: azt szeretnék, hogy tegyék kötelezővé az eldobható italcsomagolások teljeskörű újrahasznosítását, illetve kötelezzék a gyártókat és forgalmazókat a visszaváltható, újratölthető csomagolások alkalmazására.
