Az összeomlás szélére is kerülhetett az orosz légiipar, de szerintük „minden oké”
A szankciókra válaszul Oroszország lefoglalt 10 milliárd dollár értékű lízingelt repülőgépet, és ezzel tovább súlyosbította az Aeroflot helyzetét – emlékeztet a brüsszeli Politico. Az Aeroflot ugyanis ezekután csakis olyan országokba repülhet, ahol nem foglalhatják le az ő repülőgépeiket. Az Európai Unió államaiból eleve ki vannak tiltva az orosz légitársaság gépei. Ez is probléma, de a fő gond a chipek és más alkatrészek hiánya.
Emiatt kétségbeesett döntést hozott az orosz kormány: a meglévő Airbus és Boeing gépek alkatrészeit kell felhasználni ahhoz, hogy repülésre alkalmas maradjon a flotta. Ez a kannibálmegoldás egyre csak csökkenti a rendelkezésre álló gépek számát, és kérdésessé teszi a jövőt.
Alekszandr Neradko, az Aeroflot elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy ”Csak azok beszélnek kannibalizmusról, akik nem ismerik a polgári légi közlekedést. Ebben az ágazatban régóta gyakorlat, hogy alkatrészeket szerelnek ki egy repülőgépből és átteszik azt a másikba. Ez már a szovjet időkben is így volt. Nem hiszem, hogy a szankciók miatt veszélyesebb lenne ma az Aeroflottal repülni, mint korábban.”
Ez a tagadás felér egy beismeréssel.
“Egyáltalán nem bíznék meg azokban a repülőgépekben, amelyeknek nem teszik közzé a karbantartási jegyzőkönyveit, és amelyek országa ellen szankciókat léptettek életbe a gépeket gyártócégek” – nyilatkozta a Politicónak Richard Aboulafia, az amerikai AeroDynamic Advisory igazgatója. Patrick Ky, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy “az orosz légi járatok nagyon veszélyessé váltak a szankciók következtében”.
Meddig működhet a kannibál megoldás? 2025-re az orosz polgári légiflotta egyharmada a kiszerelés áldozatává válhat – mondja egy orosz szakértő, Anasztaszja Dagajeva. Az Airbus és Boeing gépek egyelőre repülnek, és a “baráti országokba” még növelte is az Aeroflot a járatok számát. Elsősorban Kínáról és Kazahsztánról van szó.
Hogy reagál Moszkva?
Kilenc kisebb hazai légitársaság működési engedélyét visszavonták a szankciók miatt – írta a moszkvai Izvesztyija. Vannak egyéb figyelmeztető jelek is: az Aviatorsina portál azt jelentette, hogy januárban nyolcszor jeleztek komoly problémát a leszállásnál “a futómű rendellenes működése miatt”.
Az Arbat.media portál azt írta, hogy idén már hét komoly repülésbiztonsági problémát jeleztek Oroszországban. Egy Airbus A 320-as például kénytelen volt kényszerleszállást végrehajtani, egy meghibásodott WC-rendszer miatt.
Bár az Aeroflot főnöke azt mondta, hogy nem okoznak problémát a szankciók, de az orosz titkosszolgálat ügynökei elszántan kutatnak pótalkatrészek után a “baráti államokban”, elsősorban Törökországban és Indiában. Az USA viszont igyekszik megakadályozni a szankciók kijátszását. Az amerikaiak közölték Törökországgal, hogy jogi szankciókra számíthat, amennyiben repülőgép-alkatrészeket szállít Oroszországnak.
Vajon az orosz repülőgépszerelők mennyire ismerik a Boeing és Airbus gépeket, hiszen a szervizt régebben a gyártók végezték Oroszországban. Az Airbus és a Boeing bezárta irodáit Oroszországban, de a szerelők jórésze ottmaradt. Őket átirányították az Aeroflothoz.
Az orosz kormány úgy akarja kivédeni a szankciókat, hogy felgyorsítja a saját repülőgépek gyártását. Csakhogy ehhez is külföldi chipek kellenek. Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb a müncheni biztonságpolitikai konferencián figyelmeztette a kínai diplomácia vezetőjét, Vang Jit, hogy az Egyesült Államok ugyancsak rossznéven venné Pekingtől, hogyha a szankció alá eső chipeket szállítana Oroszországnak.
