Az orosz nagykövet és Szijjártó kórusban cáfolják, hogy a magyar kormány elállna Paks II-től
Nem félünk attól, hogy a Paks II. projektben a francia Framatome cég súlyának növekedése az orosz fővállalkozó Roszatom kárára történne – mondta a magyarországi orosz nagykövet csütörtökön a Ria Novosztyi hírügynökségnek a Portfolio beszámolója szerint.
Ugyanezt hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap Brüsszelben, amikor azt mondta: „Hazugság, hogy a kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől a paksi bővítésben.” A külügyminiszter és Jevgenyij Sztaniszlavov nagykövet egyaránt azt hangsúlyozták, hogy franciák szerepe csak az irányítástechnikai rendszerben nőne meg, nem pedig a projekt egészében a Roszatom kárára.
Mint Sztaniszlavov mondta: „Nincsenek ilyen félelmek. Az atomerőmű berendezései egy részének gyártására német és francia cégeket választottak ki, amelyek most készen állnak arra, hogy teljesítsék ezt a jövedelmező megrendelést. A probléma az, hogy a német kormány késlekedik a szükséges engedélyek kiadásával, és erre különböző erőltetett ürügyeket használ.”
A külügyminiszter szintén politikai okokat emlegetett a Siemens Energy körüli szállítási fennakadások kapcsán.
A múlt héten írt arról a Financial Times, hogy a magyar kormány a franciáknál puhatolózik Paks II. ügyében – mindezt azután, hogy Orbán Viktor Párizsban járt munkavacsorán Emmanuel Macronnál. A lap szerint a magyar kormány az oroszok leváltását készítheti elő.
Több szakértő is ezen a véleményen van, köztük Aszódi Attila, a projektet korábban felügyelő államtitkár, aki a 24.hu podcastjában arról beszélt: „El tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal, és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.
Erre az eleve kiélezett helyzetre tett rá még egy lapáttal Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a múlt héten, amikor azt nyilatkozta: aggódnak a Paks II. projektért és végiggondolják a lehetséges megoldásokat.
Ezeket az aggodalmakat cáfolja most a nagykövet és Szijjártó egymásra licitálva. A külügyminiszter két napja Brüsszelben arról beszélt, igenis él a negatív diszkrimináció az atomenergiával szemben, amit jól mutat, hogy a paksi bővítést itt Európában „folyamatosan gáncsolják”, és „próbálják szankciók alá venni a nukleáris beruházásokat, amelyeket mi rendszeresen kivédünk”.
Mire az orosz nagykövet a Ria Novosztyinak adott interjúban: „Ezért Peter Szijjártó magyar külgazdasági és külügyminiszter teljesen jogosan nevezte Magyarország szuverenitásába való beavatkozásnak a Paks II. folyamatirányító rendszer szállításának blokkolását”.
A nagykövet szerint „Budapest pragmatikus álláspontot képvisel, amelyet még az EU és a NATO szövetségeseinek nyomására sem ad fel", „de a tény tény marad: Magyarország aláírta Brüsszel összes oroszellenes szankciócsomagját, és kénytelen azokat szigorúan betartani. Ezért minősül Oroszországgal szemben barátságtalan országnak, amellyel szemben a mi megtorló intézkedéseinket lehet alkalmazni”.
Sztanyiszlavov egyébiránt elismerte, hogy „a szankciók egyre negatívabb hatással vannak az Oroszország és Magyarország közötti együttműködés minden területére”.
Az orosz nagykövet egy másik fontos energetikai kérdésben is megnyilvánult. Elmondta, hogy ha az uniós gázársapka kezelése valóban „fejfájást” okoz a magyar állami cégnek, és szükségesnek látszik, akkor módosulhat a hosszú távú orosz-magyar gázvásárlási szerződés.
Hozzátette: „Budapest – a legtöbb uniós partnerével ellentétben – racionálisan és saját érdekeitől vezérelve jár el az Oroszországból származó gázszállítások ügyében".
A nagykövet gázzal kapcsolatos megjegyzéseinek is megvolt az előzménye. Szijjártó Péter március 28-án a magyar-orosz energia együttműködés aktuális kérdéseiről tárgyalt Alekszandr Novakkal, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesével. A megbeszélésről a külügyminiszter azt írta: Alekszandr Novak „biztosított arról, hogy a nemzetközi szankciók dacára az orosz fél el tudja végezni a Török Áramlat gázvezeték karbantartási munkálatait, így Magyarország földgázellátása a következő időszakban is zavartalan lesz".
Lantos Csaba energiaügyi miniszter pedig arra emlékeztetett egy minapi interjúban: „az orosz partnerek mindig teljesítették kötelezettségeiket", és „a Moszkvával kötött hosszú távú gázimport-szerződések Magyarország energiabiztonságának kulcsa".
