Az „orosz kémbank” nem tudja egy összegben kifizetni a kilépő uniós országok részesedését
„Elfogadjuk, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank több EU-tag távozása és a szankciók miatt olyan komoly sokkhatáson ment keresztül, hogy egy összegben nem tudja visszafizetni a távozások után az egyes tagállamok részesedését a bank alaptőkéjéből” – közölte a szlovák pénzügyminisztérium a Népszavával.
A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) a közbeszédben „kémbankként” elhíresült, orosz hátterű, budapesti székhelyű nemzetközi beruházási intézmény. Ukrajna lerohanása után az uniós tagországok bejelentették, illetve kezdeményezték kilépésüket a bankból – egy kivétellel: Magyarország még kitart.
A szlovák pénzügyminisztérium közölte azt is: most egy megállapodást készítenek elő a IIB-vel, a szlovák részesedés ellenértékének „hosszú távú visszafizetésére”. Utaltak arra, hogy a hosszú táv körülbelül tíz évet jelenhet.
A szlovák pénzügyminisztériummal ellentétben a magyar kormány nem közlékeny.
Az illetékes tárcák nem válaszoltak a Népszavának arra, hogy mi a kabinet szándéka a magyar részesedéssel.
Az IIB enyhén szólva nincs jó állapotban – helyzetéről itt írtunk részletesen. Az idén februárban publikált, 2022 első fél évére vonatkozó beszámolója szerint az intézmény tagállamai közti „geopolitikai feszültségek” „befolyásolták a működést”. Moszkva ukrajnai agressziójára válaszul ugyanis az IIB uniós tagjai Magyarország kivételével mind bejelentették kilépésüket, a három nagy nemzetközi hitelminősítő lerontotta az IIB adósosztályzatát, majd kettő teljesen vissza is vonta a minősítését. Emiatt az nem tudott pénzhez jutni a piacokon, a menedzsment pedig felfüggesztette az új kölcsönök kihelyezését. A helyzetet rontotta, hogy a belgiumi székhelyű Euroclear – az értékpapírokat kezelő központi értéktár, magyarországi megfelelője a Keler – az uniós szankciókra hivatkozva zárolta az IIB eszközeit.
A bank kötelezettségei 1,28 milliárd eurót tettek ki 2022 közepén, ezzel 1,53 milliárd eurónyi eszköz állt szemben. Ám a vagyon nagy része nehezen mozdítható: 738 millió euró kihelyezett kölcsönökben volt, 100 millió ingatlanokban, tárgyi és immateriális eszközökben – beleértve minden bizonnyal a budapesti székházat, a Lánchíd Palotát, amelyet az IIB 2020 tavaszán megvásárolt.
A tavalyi első fél évben a veszteség 141 millió euró volt.
Mivel az IIB a tagországok jogrendje felett áll, bármiféle vitás ügy rendezése csak választottbíróság előtt lehetséges, beleértve a maradó és a kilépő tagok közti vitákat is: ha fél év alatt sem sikerül megegyezésre jutni, majd újabb fél év alatt az intézmény kormányzótanácsa sem képes eredményt elérni, akkor egy háromfős választottbíróság elé kerül az ügy.
Az intézmény feloszlatására pedig akkor kerülhet sor, ha a tagállamok legalább kétharmada kilép.
A működés befejezésének feltételeit és procedúráját a tagokat képviselő kormányzótanács állapítja meg.
