Az MTA elismerte: semmit nem ér az a papír, amit a főispán lobogtat a Horn-sétány ügyében
Nem csitul a vita arról, jó ötlet volt-e elnevezni Budapesten egy közterületet Horn Gyuláról, a volt kormányfő “pufajkás” múltja miatt, de ez inkább közéleti diskurzus, lévén, hogy a jogi helyzet elég világos. Még akkor is, ha az egykori fideszes polgármesterből lett kormányhivatal-vezető főispán jogsértést kiált, pedig csak egy olyan papír van a kezében, ami ebben az ügyben semmit nem ér.
Sára Botond főispán a Facebookra is posztolta, az általa vezetett kormányhivatal pedig közleményben is tudatta, hogy “jogszabályt sértett a Fővárosi Közgyűlés a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezésével”, továbbá ennek alátámasztására hivatkoztak egy Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által kiadott állásfoglalásra.
Ám ennek az “állásfoglalásnak” a közzétételével a kormányhivatal saját magát leplezte le, hiszen a dokumentumból kiderül, hogy az MTA nem is a konkrét ügyben hozott határozatot, erre hivatkozva a kormányhivatal most mégis elvárja az utcanév-változtatást a fővárostól. A Fővárosi Közgyűlés erre amúgy a törvény szerint akkor sem lenne köteles, ha lenne konkrét MTA-állásfoglalás.
Ez a papír azonban csak arról szól, hogy a kormányhivatal érdeklődésére az MTA közölte velük, hogy magánszemélyek – köztük a Magyar Nemzet publicistája – beadványára vizsgálódott egy alapítvány (tehát nem egy közterület) elnevezése ügyében, és erről állapította meg, hogy Horn Gyuláról ez nem engedélyezett, mert a volt kormányfő “részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában.”
A fenti kitételnek megfelelő személyről egyébként a Fidesz 2012-től hatályos “utcanév-kommunistátlanítási” törvénye alapján tényleg nem lehet közterületet elnevezni, mivel aszerint “közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”.
Csakhogy a fenti logikai kapcsolat önmagában jogilag nem elegendő ahhoz, hogy a kormányhivatal kimondja, a Horn Gyula sétány elnevezése jogsértő, hiszen az említett törvény egy sorral lejjebb azt is rögzíti, hogy “ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel”, hogy a névadó nem esik-e tilalom alá, a közterület-elnevezésről “beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását”.
Állásfoglalást tehát csak az elnevezésről döntő főváros kérhetne, ilyet pedig nem tett, még utóbb, a kormányhivatal kérésére sem, és ezt nem pótolhatja egy más ügyben adott MTA-tájékoztatás logikailag akár helyes okfejtése sem. Még ha ezt állásfoglalásként is lobogtatja Sára Botond hivatala, a Horn-sétány elnevezéséről nem létezik a törvény által elismert MTA-s álláspont.
Ezt a hvg.hu kérdésére az MTA is elismerte, amikor közölték: “a Horn Gyuláról történő közterület-elnevezéssel kapcsolatban az MTA nem adott ki állásfoglalást”. Emlékeztettek, hogy ilyet “csak helyi önkormányzat kérelmére indult eljárásban jogosult kiadni az Akadémia”. Azt elismerték, hogy “tájékoztató levélben” jelezték a kormányhivatal kérdésére a másik ügyben hozott döntésüket.
Az MTA hvg.hu-nak küldött válasza szerint a civil szervezetek történelmi személyéről való elnevezéséhez az MTA engedélye szükséges, de közterületek esetén “az önkormányzatok maguk döntenek”, és kétség esetén kérhető az MTA állásfoglalása. Akár utólag is, de bárhogy is határoz az akadémiai grémium, azt a törvény szerint nem kötelező figyelembe vennie a döntéshozónak.
Vagyis, miként arról a hvg.hu már írt, az ügy a bíróságon köthet ki, mivel a kormányhivatalok ott támadhatják meg egy önkormányzat szerintük jogsértő döntését, ha a törvényességi felhívásnak sem tett eleget. Kérdés persze, hogy az MTA más döntésére alapozott logika elegendő-e a jogsértés kimondásához, egy törvényességi felhíváshoz, majd egy bírósághoz forduláshoz.
(Nyitóképünkön a Horn Gyula sétány Budapesten, a XIII. kerületi Gyermek térnél)
