Az MNB szorít egy nagyot a bankokon, ami egyszerre jó és rossz a lakosságnak
Október 1-től a jegybank drasztikusan felemeli a bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát. A pénzintézeteknek eddig forrásaik egy százalékának megfelelő összeget kellett kötelezően a jegybanknál parkoltatniuk tartalék gyanánt, ez a ráta 5 százalékra emelkedik. Alapesetben, a bankok ugyanis önként akár 6, 7, 8, 9 vagy 10 százalékos rátát is választhatnak. Erről negyedévente kell nyilatkozniuk. További szigorítás, hogy eddig a kötelező tartalék mértékét csak havi átlagban kellett teljesíteni, így a bankok likviditási igényük függvényében tudtak azzal játszani, egyes napokon épp mennyi pénzt tartanak az MNB-s tartalékszámlájukon. Ennek vége, az alap 5 százalékos ráta szerinti mértéket naponta és havi szinten is teljesíteni kell. Az opcionális, magasabb rátaszintek esetében csak havi megfelelés lesz.
És hogy miért választanának egyes bankok magasabb kötelezőtartalék-rátát? Mert a tartalék után a jegybank kamatot fizet nekik, ennek mértéke továbbra is az alapkamat. Ami jelenleg 11,75 százalékon áll, és adva, hogy az infláció még mindig gyorsul, a jegybank Monetáris Tanácsa tovább fogja emelni.
A kötelező tartalék rátájának emelését egyéb likviditásszűkítő intézkedések mellett a legutóbbi alapkamat-emelés után jelentette be Virág Barnabás alelnök. A magyarázat szerint a jegybank javítani akarja a monetáris transzmissziót, és ehhez csökkenteni kell a fölös bankközi likviditást. Ugyanis mivel a bankközi rendszerben túl sok fölös pénz van, a jegybank monetáris intézkedései (mint a kamatemelések) nem, vagy csak korlátozottan mennek át a tényleges pénzpiaci termékekbe, vagyis nem, vagy csak korlátozottan érik el a kívánt hatást.
Ami fölös likviditás lekötésére jelenleg az egyhetes betéti tendert használja a jegybank (az egyhetes betét keretében a bankok egy hétre betehetik a fölös pénzüket a jegybankba, az eszköz kamata jelenleg az alapkamattal azonos, de sokáig magasabb volt annál). A heti tenderek alapján mintegy 9 ezermilliárd fölös likviditás van a rendszerben, Virág szerint a likviditásszűkítő eszközök ennek legalább felét köthetik le.
A betéti kamatok valahogy nem emelkedtek
A cél pedig a rövid lejáratú befektetési eszközök, péládul állampapírok, kincstárjegyek hozamrátáinak emelkedése, ezek ugyanis nem követték megfelelően az alapkamatot és az elszálló inflációt. A jegybankban minden bizonnyal arra is számítanak, hogy a bankok végre-valahára érdemben emelni fogják a betéti kamataikat.
Jelen állás szerint még a lekötött bankbetétekre is legfeljebb pár százalékos kamatokat kínálnak a bankok (a kisebb pénzintézetek közt van némi verseny, így az ő házuk táján lehet magasabb kamatokat látni). A hatalmas lekötetlen likviditás ugyanis azzal jár, hogy a bankok nem szorulnak rá a betétgyűjtésre, így abban sem érdekeltek, hogy értelmezhető betéti kamatokat kínáljanak.
Ráadásul a hitelkamatok közben azért szépen emelkedtek, tehát miközben a bankok relatíve magas kamatra helyeztek ki hiteleket, lényegében semmi kamatot nem kínáltak a hozzájuk betett betétekért. Amin a bankok persze hatalmas nyereségeket könyveltek el. Egyébként a hitelkamatok ugyan emelkedtek, de messze nem követték az alapkamatot: míg utóbbi már több, mint 11 százalékponttal magasabb annál, amekkora a kamatemelési ciklus előtt volt, a lakossági hitelek kamata (THM-je) nagyjából 3-4 százalékponttal nőtt - derül ki a Bankmonitor összehasonlításából.
Miközben betéti kamatok alig emelkedtek, az infláció robog, az árak egyre csak nőnek - magyarán a bankszámlákon pihenő összegek folyamatosan vesztik el az értéküket. Az MNB mindezek miatt már hosszú hónapok óta noszogatta a bankokat. Virág Barnabás már februárban (vagyis még a háború előtt) az Indexnek adott interjújában “megengedhetetlen” folyamatként jellemezte, hogy a lakossági betétek kamatai alig követték a jegybanki kamatemeléseket - pedig az olló akkor még messze nem nyílt annyira nagyra, mint most. “Ez jegybanki oldalról azt jelenti, hogy a monetáris transzmissziónak egy fontos szelete nem működik. Pontosan azért emeljük a kamatot, hogy ezzel ösztönözzük a megtakarításokat” - mondta az alelnök. Virág emlékeztetett rá, hogy mintegy 20 ezermilliárd forint van a lakosságnál készpénz és bankbetétek formájában, vagyis olyan eszközökben, amelyek semmiféle védelmet nem nyújtanak az infláció ellen.
Virág akkor azt mondta, a bankokkal szemben a “verbális dorgálás” fázisában vannak, de gazdaságpolitikai lépéseket helyezett kilátásba, ha nem változna a helyzet.
Nehezebb lesz hitelhez jutni
A likviditás jelentős szűkülésével októbertől várhatóan emelkedésnek indulnak a betéti kamatok és a rövid befektetési eszközök hozamrátái. Ami egyértelműen jó hír a lakosság számára. És jó hír a jegybank számára, a megtakarítások ösztönzése nem csak azért fontos, hogy a lakossági vagyon ne inflálódjon el a párnacihában: ami pénz ugyanis megtakarítási eszközökben van lekötve, azt nem lehet fogyasztásra elkölteni. Ha a lakossági fogyasztás csökken, az fékezi az inflációt, hiszen ha kisebb a kereslet, nehezebb árakat emelni.
Közben a banki hitelkamatok is tovább fognak emelkedni, illetve a bankok hitelezési tevékenysége várhatóan mérséklődni fog. Ez már kevésbé jó hír a lakosság és a vállalkozások számára, hiszen nehezebben és drágábban lehet majd hitelhez jutni. A jegybank számára ez is elérendő cél, az infláció megfékezéséhez hűteni kell a gazdaságot, aminek része a hitelezés visszafogása.
A képletet bonyolítja, hogy közben a kormány is belepiszkálgat a pénzügyi rendszerbe, és sajnos nem egyértelmű, hogy a nagy gombnyomogatásban elsősorban gazdaságpolitikai vagy inkább politikai célok vezérlik-e.
Marad a kamatstop
A legújabb fejlemény, hogy a kormány nem csak az árstopokat hosszabbítja meg, hanem a kamatstopot is. A folyamatban lévő lakáshitelek kamatai jelenleg a tavaly októberi szinten vannak befagyasztva, az intézkedés idén év végén futott volna ki, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentése szerint fél évvel hosszabbítják. Tavaly októberben az ingatlanhitelek szempontjából mérvadó bankközi kamatráta (BUBOR) 2 százalékon állt - most 13 százalék fölött van.
A Bankszövetség közleményben ítélte el a hosszabbítást. “A kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, kb. 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a mai kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot – ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével. Mindezt olyan gazdasági nehézségek közepette viseli a szektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is. A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg 1 százalék GDP bővülés elvesztését vonja maga után” - írja a Bankszövetség.
A saját hibáikat se az emberekkel fizettessék meg!
A kamatstop ugyan “háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre”.
A bankok azt is felhánytorgatták, hogy a kamatstop (és meghosszabbítása) “nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát”. Ez valójában enyhe kifejezés, hiszen épp az ellenkezője igaz: az ügyfelek ismét azzal szembesülnek, hogy az jár jól, aki felelőtlen. Alapvetően a jegybank és a bankok is már évek óta igyekszenek a drágább, de fix kamatozású (így biztonságosabb, kiszámíthatóbb, a kamatváltozási kockázatoknak nem kitett) hitelek felé terelni az ügyfeleket. Mint kiderült, az járt jól, aki rosszul döntött - a kamatemelkedések miatt ugyan rosszul kellett volna járnia, de a kormány közbelépett, és kikapcsolta a kamatemelést.
A kamatmoratórium bevezetésének eredeti célja - állítólag - az lett volna, hogy az ügyfeleknek legyen idejük a változó kamatozású hiteleiket fix kamatozásúra cserélni. Ezt a jegybank és a pénzintézetek is forszírozták az - állítólagos - kormányzati céllal összhangban. Ehhez képest a kormány még mindig nem engedi el a kamatstopot, és ezen a ponton már minden bizonnyal elég nehéz lenne elmagyarázni az érintett ügyfeleknek, miért is kellene nekik fix kamatozásra váltani, ha a kormány lényegében fixálja nekik a lassan egy évvel ezelőtti, és a jelenleginél sokkal kedvezőbb kondíciókat.
Az sem világos, a kormány tulajdonképpen mikor, milyen feltételek mellett engedné el a kamatstopot - annak a valószínűsége, hogy a 3 havi BUBOR 2023 közepére újra 2 százalék közelébe csökken enyhén szólva csekély.
