Az izzószemű fekete mén és a fejben csattogó fejsze – van-e kiút a migrénesek poklából?
„Úgy érzem, mintha fejszét vágnának folyamatosan a fejembe” – írja le Andrea (interjúalanyaink nevét a cikkben megváltoztattuk), hogy milyen érzés, amikor a migrén elhatalmasodik rajta. Ha nem veszi be időben, az egyébként a mellékhatások miatt nem szívesen használt migréngyógyszerét, akkor a szenvedés elviselhetetlen lesz, jön a sugárhányás, tompulnak a reflexek, nem tud koncentrálni.
Az ember mintha egy bura alatt lenne, és csak a fájdalmat érzi, semmi mást, egyszerűen nem jutnak be kintről az ingerek. Nem esik jól semmi, mint egy embrió, összegörnyedve feküdni jó csak, és kivárni, hogy egyszer majd vége lesz. Ilyenkor gyakorlatilag törlik a napot az életemből
– fogalmaz.
Egy másik beteg, Dániel a migrént „márványpadlós teremben hangosan csattogó, izzószemű fekte ménként” jellemzi. Őt a legkegyetlenebb fejfájások 17 és 26 éves kora között gyötörték, többször napokon át tartó kínokat élt át, és nem egyszer kötött ki velük az ügyeleten. Ma már jelentősen ritkábban, nagyjából kéthavonta egyszer érzi a később fájássá eszkalálódó „abroncsszerű nyomást, feszítést a fejben”, amelyet gyógyszerrel most már ő is kordában tud tartani. Azt mondja, sokféle gyógyszert kipróbált a rohamok megszelídítésére, de egyik sem vált be, és évekig tartott, mire rájött, hogy számára csak egy bizonyos, diklofenák-hatóanyagú készítmény használ.
Évente néhány alkalommal a migrén még így is teljesen működésképtelenné teszi. A legsúlyosabb migrénrohamok nála kivétel nélkül úgy indulnak, hogy elkezd remegni a keze, elejti a dolgokat, dadogni kezd. „Ha ügyetlen vagyok és nem találom a szavakat, akkor már tudom, hogy nagy a baj. Akkor én már nem indulok el sehova, ha egy mód van rá. Olyan is van, hogy egyik nap estefelé tapasztalom az előjeleket, és másnap reggel már a legszörnyűbb, izzó kést az agyban forgatós migrénnel ébredek”. Volt, hogy alig tudott hazajönni a munkából, mert a migrént megelőző csőlátástól, fülcsengéstől és hányingertől rosszul lett, máskor meg a munkahelyéig sem jutott el, mert migrénnel ült a volán mögé, és balesetezett.
„A migrén nagyon sokba kerül a magyar gazdaságnak pusztán amiatt, hogy a migrénesek vagy otthon maradnak, vagy nem tudnak jól teljesíteni a munkahelyükön” – mondja ezt már Ertsey Csaba, a Swiss Clinic fejfájásszakértője, neurológusa.
Globálisan a társadalom 10-14 százaléka, Magyarországon pedig legalább egymillióan szenvednek a migréntől, és Ertsey számítása szerint egy migrénesnek átlagosan évente 22 munkanapot, vagyis gyakorlatilag egy munkahónapot kell teljesen kihagynia vagy rosszabb teljesítménnyel végig csinálnia. Ha az ő becslését vesszük alapul, és ha csak a minimálbérrel számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy évente legalább 232 milliárd forint munkabérnek megfelelő összeg esik ki a migrén miatt. Hasonló felméréseket más országokban is végeztek már, ausztrál kutatók például kiszámolták, hogy a következő tíz évben több mint 68 milliárd dollár többlet terhet fog ráróni az ausztrál társadalomra a migrénes betegek kezelése és a kiesésük a munkából.
Szélsőséges esetekben a betegek tartósan munkaképtelenné válhatnak. Tóth Adrián, a Mind Klinika neurológusának egyik női páciensét bő egy évtizeden át, havonta 10-15 alkalommal döntötte le a lábáról a migrén. „Ez már az a szint, amikor jelentősen romlik az életminőség. A betegem sok barátját, de a munkahelyét is elvesztette. A migrén az 50 év alatti populációban a munkaképtelenség vezető oka az egész világon” – mondja az orvos.
A migrén akár már csecsemőknél is előfordulhat, sokaknál kamaszkorban jelentkezik először, de a leggyakrabban azonban éppen a munkavállalási korú népességet, a 20 és 50 év közöttieket érinti. A Migraine Research Foundation szerint a betegség legdurvább formája, a krónikus migrén, vagyis amikor legalább három hónapon át havi legalább 15 migrénes napja van az illetőnek, a világon naponta több mint 4 millió embert érint.
A tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de viszonylag jól kezelhető a betegség, ennek ellenére sokan, így az interjúalanyaink is, hosszú éveken át a poklok poklát járják meg, mire végre rátalálnak egy olyan terápiára, amely megkönnyebbülést jelent a számukra. Az elhúzódó szenvedésben a társadalmi előítéletek, a tájékozatlanság és az is közrejátszhat, hogy csak nem olyan rég, az utóbbi 4-5 évben történt forradalmi áttörés a migrénterápiában, mind a rohamkezelést, mind a megelőzést tekintve.
Haladjunk sorban. Ma például már nem olyan rossz a helyzet, mint régen, amikor még az „unatkozó, gazdag nők” betegségének tartották a migrént. Bár igaz, hogy a világon nagyjából minden harmadik fiatal nő migrénes, de nemzetközi adatok alapján minden negyedik migréntől szenvedő ember férfi, és azt talán mondani sem kell, hogy a betegségnek semmi köze az unalomhoz vagy a vagyoni állapothoz. Az más kérdés, hogy a migrénrohamra – alábecsülve annak az életminőséget jelentősen befolyásoló aspektusát – sokan még mindig csupán egy erősebb fejfájásként tekintenek.
„Azt látom, hogy körülbelül senki nem veszi ezt a betegséget elég komolyan azok közül, akik nem migrénesek vagy nincs a közvetlen környezetükben migrénes. Persze, nagyon fáj a fejed – elintézik ennyivel. Arról, hogy egyébként az illető ilyenkor szinte életképtelen, fogalmuk sincs” – mondja Dániel.
Ertsey Csaba szerint fontos lenne, ha nemcsak az egyes emberek, de a munkahelyek is toleránsabbakká válnának e tekintetben. „Még nem láttam olyan magyar munkahelyet, ahol a migrénes dolgozók számára külön pihenőszobát tartanának fent, pedig ilyen már létezik egyes országokban” – fogalmaz. Szerinte egy feszített tempót diktáló, kompetitív munkahelyen a migrénesek állandó fenyegetettségben érezhetik magukat, mert visszatérő szenvedésük miatt romlik a teljesítményük. „Nyugati társadalmakban nagy vívmány a menstruációs szabadnapok bevezetése, és én nem látom be, hogy miért ne lehetne fenntartani ennek mintájára egy-egy migrénes szabadnapot is” – veti fel az ötletet.
Az általunk megkérdezett szakemberek szerint sokszor maguk a migrénesek sem ismerik fel, hogy visszatérő fejfájásaiknak neve is van, és adott esetben migrénben szenvedhetnek. Inkább megpróbálják saját magukat gyógyítani, és különböző fájdalomcsillapítókkal, alternatív módszerekkel kísérleteznek. Andrea tíz évnyi szenvedés után vette rá magát, hogy orvoshoz forduljon a problémájával. Addig a manuálterápiától kezdve, az akkupunktúrás kezelésen és a forró vizes zuhanyon át a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók mindenféle kombinációjáig sok mindent kipróbált, de igazán semmi sem hatott.
Tóth Adrián neurológus úgy látja, hogy a „betegek sokszor nem jó helyen kezelődnek”, mert csak a háziorvosig jutnak el a panaszaikkal, akik azonban nem neurológusok vagy fejfájás specialisták, és nem tudnak személyre szabott terápiát beállítani.
A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a migrén betegség, amellyel a megfelelő orvoshoz kell fordulni. Sokszor kifejezetten ronthat a beteg helyzetén, ha maga próbál meg vény nélkül kapható készítményekkel kísérletezni, esetleg akkor is gyógyszerezi magát a rohamtól tartva, amikor nem is migrénje lesz, csak egy sima fejfájása. „Ilyenkor ugyanis a fájdalomcsillapító túlhasználatához társuló fejfájás alakulhat ki pluszban, a migrénrohamok mellett – mondja Tóth –, és egy ilyen beteget jóval nehezebb kezelni, mert el kell venni tőle a fájdalomcsillapítót, miközben majd megőrül a fejfájásától.”
Mi is történik pontosan a fejben?
Több mint 120 olyan gén van, amelyekből, ha anyától vagy apától örököljük a peches variánst, akkor azok migrénre hajlamosíthatnak, de „a hajlam mellett sok minden múlik egyéb betegségeken, korállapotokon és az életmódon is” – fogalmaz Ertsey Csaba.
Bár a közvélekedés szerint a migrén egyik ismérve a hányás, valójában az esetek mindössze 30 százalékában jár hányással, hányingerrel, és migrén nem is feltétlen üti ki teljesen az embert, lehet enyhébb lefolyású is. A migrénre általában féloldalas fejfájásként szokás hivatkozni, de az érintettek körülbelül 40 százalékánál a fej mindkét oldalán jelentkezik a „lüktető vagy görcsölő” fájdalom. Múló góctünet, az úgynevezett aura is csak a betegek negyedénél tapasztalható. Ilyenkor a leggyakrabban valamilyen látászavar jelentkezik a fejfájás előtt, például csőszerűen beszűkül a látótér, vagy megjelenik egy-két színes, fényes folt a látómezőben. Múló zsibbadás, gyengeség, beszédzavar is jelezheti a migrén közeledtét, de jó tudni, hogy ezek a tünetek fokozatosan alakulnak ki és fokozatosan el is tűnnek 10-30 perc után.
Jellemző a migrénre, hogy a fájdalom magától nemigen múlik el, a legtöbb beteg pedig hamar rájön, hogy nem szabad húzni az időt, és tűrni a fokozódó fájdalmat, hanem amint észlelik, hogy migrénük lesz, azonnal beveszik a gyógyszert. Ahogy az is általános tapasztalat, hogy mozgás, erőfeszítés vagy lehajlás hatására fokozódhat a fájdalom, a beteg pedig a külső ingerekre, fényre, zajra érzékennyé válik.
A ma ismert diagnosztikai képalkotó eljárásokkal nem lehet kimutatni eltérést az agyban migrén esetén, a probléma ugyanis molekuláris szintű. Arról van szó, hogy bizonyos molekuláris változások következtében az agy a normál ingerekre is fájdalommal reagál, így a hormonális változások (például az ösztrogénszint megemelkedése), a stressz, az időjárási frontok, egyes élelmiszerek is ki tudják provokálni a fejfájást.
Hogy ezek a provokáló tényezők pontosan milyen biokémiai folyamatok mentén idézik elő a migrént, azt a mai napig kutatják, de azt például már lehet tudni, hogy ilyenkor az agyhártyákat ellátó agyi erekben meredeken megemelkedik bizonyos gyulladásos anyagok (interleukinok, tumor nekrózis faktor) szintje, amelyek aztán aktiválják a fájdalomreceptorokat. „Másrészt van egy olyan felfogás is, hogy magának a fájdalomnak a szabályozásában szerepet játszó struktúrák, mint a talamusz (közti agy), kifárad. A talamuszon minden érző pálya áthalad, és úgy néz ki, hogy a migrénes betegekben a fájdalomszabályozás ezen a szinten is károsodik, ami hozzájárul a migrénes rohamok kialakulásához” – mondja Tóth Adrián.
A legnagyobb probléma az, hogy bár a migrén valószínűleg egyidős az emberiséggel, a tökéletesen, mindenki számára egyformán és mellékhatások nélkül ható csodagyógyszerét még mindig nem találták fel.
Az orvosok szerint a migrénes kezelésének három fő alappillére van. Először is adni kell neki egy olyan gyógyszert, amely lehetőleg rövid időn belül elmulasztja a fájdalmát. Itt többféle készítmény is szóba jöhet, a hvg.hu-nak nyilatkozó betegek különféle, vénnyel és vény nélkül kapható gyógyszerekre esküdnek, de az egyik leggyakrabban említettek a közel 30 éves múlttal rendelkező triptánok. Ezek általában hatékony, receptre kapható migréngyógyszerek, egy baj van velük: enyhe érszűkítő mellékhatásuk van, mellkasi panaszokat, szívdobogásérzést, kábaságot, enyhe szédülést, álmosságot okozhatnak, így a triptánokat nem mindenkinek ajánlják.
A kezelés másik alappilléreként az orvosok felmérik azt is, hogy a rohamgyógyszerek mellett szükség van-e egy preventív gyógyszeres kezelésnek a beállítására is annak érdekében, hogy megritkuljanak a beteg fejfájásai vagy ha jön a roham, akkor az ne legyen annyira súlyos.
Egészen a közelmúltig azonban nem volt elérhető olyan készítmény a piacon, amelyet kifejezetten a migrén megelőzésére fejlesztettek volna. Az orvosok csak bizonyos epilepsziaellenes készítményeket, bétablokkolót vagy például vérnyomáscsökkentőt tudtak felírni a fejfájásos betegeik számára, amelyek ugyan csökkentették a migrén gyakoriságát, ám sokszor mellékhatásokat is okoztak, és lassan fejtették ki a hatásukat.
Mostanra jelentek meg olyan gyógyszerek a piacon, amelyek egy peptidet, az úgynevezett CGRP molekulát vagy azokat a receptorokat gátolják, amelyekhez a CGRP molekulák bekötődnek. „Azt gondoljuk ugyanis, hogy a CGRP-nek is fontos szerepe van a migrénes fejfájás kialakulásában. Ez a legerősebb értágító hatású vegyület a szervezetünkben, amelynek a szintje jelentősen megemelkedik egy migrénes roham során” – mondja Tóth.
A legújabb migrénellenes készítmények, legyenek azok azonnal ható rohamgyógyszerek (ilyenek a gepantok) vagy a migrénes fejfájásokat ritkító, preventív medicinák, ezeket a CGRP molekulákat célozzák. „Előnyük, hogy csak ott hatnak, ahol hatniuk kell, jól tolerálhatók és biztonságosak” az orvosok szerint. A gepantoknak például a triptánokkal szemben nincs érösszehúzó hatásuk, nem okoznak álmosságot, és egyes esetekben akár 48 órán át is kifejtik a hatásukat.
Ugyanakkor meglehetősen drágák is a legújabb migréngyógyszerek. Míg a triptánkészítmények párezer forintba kerülnek, addig a gepantok ára 15-20 ezer forint körül van, a preventív migrénterápiák legújabb és a tapasztalatok alapján kifejezetten hatásos készítményei pedig olyan, ugyancsak CGRP-útvonalakat célzó monoklonális antitest-injekciók, amelyek megközelítőleg havi 200 ezer forintba kerülnek, és csak egyedi méltányossági alapon támogatja azokat a tb. Ezek az injekciók az Egyesült Államokban 2018 óta, Magyarországon csak 2020 óta vannak forgalomban, de Tóth Adrián szerint nagyon ígéretesek. „Sok klinikai vizsgálatot végeztek velük, és általában 3-4 nappal csökkentették le a havi migrénrohamok számát. Volt olyan vizsgálat is, amely 52 hétig követte a betegeket, és azt vették észre, hogy minél tovább használta az illető a gyógyszert, annál inkább lecsökkent a migrénes napok száma.”
A szakemberek szerint a gyógyszerek szedése mellett az életmódján is változtatnia kell a betegnek. Oda kell figyelnie arra, hogy jól aludjon, helyesen táplálkozzon, tanulja meg kezelni a stresszt és mozogjon rendszeresen.
Bár a kezdődő rohamot egy jógaóra már valószínűleg nem tudja megállítani, de a sport (Tóth Adrián szerint a migrénesek számára a magasintenzitású, intervall-edzések rendszeresítése különösen ajánlott), a relaxáció vagy az autogén tréning csökkenthetik a migrénes napok számát.
Egy összehasonlító vizsgálat során azt találták, hogy csoport szinten egy bizonyos migrénritkító gyógyszer; a heti háromszor félóra szobakerékpározás; illetve a napi tizenöt perc relaxáció pontosan egyformán hatottak – mondja Ertsey Csaba.
Vagyis a megelőzés szempontjából nem biztos, hogy mindig jobb megoldás a gyógyszer, mint az, hogy valaki napi szinten tesz a lelki és testi egészségéért. A migrén kezelését mindig személyre szabottan, a migrénes és a kezelőorvos együttműködésével érdemes kialakítani.
És ha már életmód, érdemes szót ejteni az élelmiszerekről is, amelyeket magunkhoz veszünk. Meglehetősen új irányt képvisel a budapesti Mind Klinika abban az értelemben, hogy a táplálkozás beállításának különösen nagy figyelmet szentel a migrén kezelésekor. Tóth Adrián elmondja, hogy a belünk és a központi idegrendszer között kétirányú kapcsolat van a bolygóidegnek köszönhetően, így ha zavar keletkezik bélflóránkban, az közvetetten akár a migrént is előidézheti. „A mikrobiomunknak nagyon kényes egyensúlya van, és a nem megfelelő életmód, táplálkozás következtében ez a balansz felborulhat, egyes baktériumok pedig elkezdhetnek gyulladásos anyagokat termelni. Ez először a bélhámot károsítja, amely áteresztővé válik, és a gyulladásos anyagok bekerülnek a szisztémás keringésbe is. Ez nagyon komplex mechanizmus, és még mi sem értjük minden részét, de az tisztán látszik, hogy a két rendszer nem független egymástól” – mutat rá a neurológus. Hozzáteszi, az utóbbi években több klinikai vizsgálat során is azt találták, hogy bizonyos probiotikumok szedésével néhány hét alatt csökkent a betegek migrénes fejfájásainak a száma.
Vannak olyan migrénesek is, akiknél konkrét élelmiszerek elfogyasztása – például vörösbor, ízfokozók, erjesztett élelmiszerek, sajtok, paradicsom, banán – provokál rohamot. A Mind Klinika dietetikusa, Hadnagy Viktória szerint elképzelhető, hogy a magas hisztamintartalmú vagy hisztaminfelszabadító ételek váltják ki a migrént abban az esetben, ha sérült a bél barrier (bélhám).
„Pár éve jelent csak meg az orvostudományban annak a lehetősége, hogy a migrént adott esetben a mikrobiom helyreállításával is lehet kezelni. Mi egy székletgenomikai vizsgálat során feltérképezzük, milyen mikroorganizmusok, milyen arányban találhatók a beteg vastagbelében, vagy éppen milyen a mikrobiom fajgazdagsága. Ha felborult ez az egyensúly, akkor pedig személyre szabott diétával megpróbáljuk helyreállítani azt.” Hadnagy tapasztalatai alapján fél vagy egy év alatt regenerálni lehet a bél barriert, illetve a mikrobiomot annyira, hogy a páciensek migrénes rohamai is jelentősen csökkenjenek.
