Az igazi teljesítménygyilkos, az alváshiány
A stressz okozta alváshiány világszerte egyre tragikusabb képet fest. Ma már nemcsak az amerikai tanulmányok, de a skandináv és az ázsiai felmérések is arról tanúskodnak, hogy egyre aggasztóbb népbetegség lett a kialvatlanság. Az amerikai statisztikák szerint szinte mindenki a gyors gyógymódot keresi: a melatoninvásárlási adatok 20 év alatt több mint az ezerszeresére nőttek, csakhogy ezek nem hoznak jelentős javulást az inszomniában szenvedőknek. A helyzet Magyarországon sem a legjobb: a Magyar Alvás Szövetség szerint egy év alatt jelentősen csökkent az átlagos alvásidő, idén már csak alig 7 órát alszunk az átlagos 7-9 óra helyett, de a helyzet a tinédzserek körében a legrosszabb. Az állandósult online jelenlét, a napi stressz és a szorongás, valamint a többműszakos munkavégzés miatt szinte minden harmadik ember küzd élete folyamán alváspanaszokkal, a napok alatt szerzett alvásdeficit pedig összeadódik, és egyre több betegséget okoz. A tartós alvásproblémák, a pihenés hiánya agyunk szürkeállományának pusztulásához vezet, és az idegsejtek is sokkal gyorsabban halnak el alvásdeficites állapotban. Sőt, a kutatók ma már biztosak abban, hogy az időskori demencia összefüggésbe hozható az akut alváshiánnyal, továbbá a stroke kockázata is jelentősen megnő, ha nem alszunk eleget. Sokan nem is sejtik, hogy meglévő problémáik mögött a nem kielégítő alvás és az egyre súlyosbodó alváshiányuk állhat. Hogy mik lehetnek ennek a tünetei? Az első jelek leginkább a képességeink drasztikus romlásában figyelhetők meg. Ha valamelyiket, esetleg több jelet tapasztalunk magunkon, érdemes gyanakodnunk, nem alváshiány okozza-e problémát.
Alkalmazkodóképesség romlása, döntésképtelenség
Az alvásdeficit jelentősen befolyásolja az agy működését: az úgynevezett prefrontális kéregben a véráram lelassul, ez pedig lassítja a döntési mechanizmust és a választás előtt álló reakcióját. Ezért érezhetjük ilyenkor, hogy nem tudunk dönteni: a fáradtság és a kialvatlanság negatívan hat a gondolkodásunkra, szinte képtelenek leszünk az összefüggések feltárására, de félelmi reakcióink is egyre erőteljesebbé válhatnak Az alváshiány rombolja az alkalmazkodóképességünket is, sőt, a kutatások igazolták, hogy ilyen állapotban több kockázatos döntést hozunk. Ezzel magyarázható, hogy számos munkahelyi baleset fáradtságra és kialvatlanságra vezethető vissza.
Koordinációs képesség csökkenése, reakcióidő növekedése
A kialvatlanság állapota az agy biokémiai folyamatait tekintve olyan, mintha alaposan felöntöttünk volna a garatra. A kutatások azt mondják, hogy egy-két napnyi kialvatlanság elég ahhoz, hogy a mozgáskoordinációnk olyan legyen, mintha súlyos alkoholos befolyásoltság alatt állnánk. Koordinációs képességeink ilyenkor jelentősen tompulnak, szédülhetünk, sőt, horizontlátásunk is romlásnak indulhat. Az amerikai Sleep Foundation kutatásai szerint csak 2017-ben mintegy 6000 halálos baleset volt visszavezethető a kialvatlanságra az Amerikai Egyesült Államokban. Sőt, a kutatók azt is megfigyelték, hogy – bár igyekszünk pótolni a kiesett alvásidőt – az utólagos pótlás során a szervezetünk regenerálódik ugyan, de a reakcióidő és a figyelem nem nyeri vissza régi, egészséges szintjét.
Memóriaromlás, figyelemcsökkenés
Azt már mindannyian megtapasztalhattuk, hogy egy-egy rövidebb alvás után nemcsak fáradtan ébredünk, de napközben szinte képtelenek vagyunk elvégezni a feladatainkat ugyanazzal a lendülettel, mint máskor. Sőt, a helyzetet ilyenkor nehezíti, hogy képtelenek vagyunk figyelni vagy megjegyezni valamit, sűrűn előfordul, hogy munkába menet gyakran azon töprengünk, kihúzva hagytuk-e a vasalót vagy bezártuk-e az ajtót. Mindez nem véletlen: a kialvatlanság – azon belül is a mélyalvási ciklus rövidülése – memóriazavart okoz. Agyunk memóriáért felelős területe ugyanis a mélyalvási időszakokban regenerálódik, ha azonban ez elmarad, szellemi teljesítőképességünk is hanyatlani kezd. Ráadásul nemcsak szellemi egészségünk múlhat a kielégítő alváson: a REM-fázisban nemcsak egyfajta regeneráció megy végbe, de azokat az érzelmi problémákat is feldolgozzuk, amelyek mélyebben érintettek bennünket. Vagyis a megfelelő alvás az érzelmi és pszichés egészségünket is jelentősen befolyásolja.
Munkateljesítmény romlása, koncentrációzavar
A gyengébb teljesítmény, a gyakoribb hibák sokszor az alváshiányos állapot következményei. Ezt támasztja alá a Pennsylvaniai Egyetem Orvostudományi Karának kutatói által végzett vizsgálat. Az egerekkel folytatott kísérletek során ugyanis az alvás megvonásával jelentősen lelassult az idegműködés, sőt, a vizsgált egyedeknél előfordult, hogy bizonyos agysejtjeiknek – például a neuronoknak – mintegy negyede elhalt. Vagyis a hosszú távon fennálló alvásdeficit leépíti az agyat, jelentős és visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, megtépázva szellemi teljesítőképességünket és koncentrációs képességeinket is.
Ingerlékenység, csökkenő stressztűrő képesség
Az alvás alapvető működésünkért, kiegyensúlyozottságunkért, egészséges energiaszintünkért felel, azonban azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek lezajlanak az agyban alvás közben, még nem ismeri teljesen az orvostudomány. Bár az ingerlékenység, a lobbanékonyság és a nyugtalanság a fáradt ember alapvető jellemvonása, néhány kutató felismerte, hogy többről lehet szó, ha az alvásról mint neurokémiai folyamatokat befolyásoló tényezőről beszélünk. Az elvégzett vizsgálatban ugyanis kapcsolatot fedeztek fel az alvás és a szociális érzelmek arcról való dekódolása között. Bebizonyították, hogy az, aki keveset alszik, nem képes felismerni az arcokon látható érzelmeket, sőt, több esetben inkább fenyegetettséget látnak különböző mimikai megnyilvánulásokban, mint valós érzelmeket. Márpedig a szociális jelek megfelelő értelmezése segíthet abban, hogy ne értsünk félre másokat kommunikáció közben, ez a félreértés ugyanis felesleges stresszhez és feszültséghez vezethet, pláne, ha egy-egy reggel többen érkeznek alváshiánnyal a munkahelyükre.
