Az EU legnagyobb inflációja a miénk, már 22,5 százalékos
22,5 százalékosra nőtt az infláció idén novemberben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A háztartási energia 65,9, az élelmiszerek 43,8 százalékkal drágultak egy év alatt. Ez 1996 második negyedéve óta a legmagasabb mutató.
Ebben pedig a benzinársapka elengedésének hatása természetesen még nincs is benne – úgy számoltunk, hogy amikor majd az teljes mértékben érezteti a hatását, a legjobb esetben is 2 százalékponttal dobja majd meg az inflációt. A most kiadott adatokban a járműüzemanyagoknál 3,3 százalékos árcsökkenést mértek, hiszen tavaly novemberben, amihez hasonlítjuk a számokat, havi átlagban 500 forint körül volt a benzin és a gázolaj ára is, csak a hónap közepétől jött az ármaximálás.
És ugyan a kontinens minden államának statisztikusai még nem adták le a pontos számokat, sok helyről pedig még csak előzetes becslést kaptunk, nagyon úgy tűnik, hogy ezzel
a mienk az EU legnagyobb inflációja.
Korábban a három balti állam és néha Csehország inflációja nagyobb volt a magyarnál, most azonban a lett adat 21,7 százalékos, az észt és a litván pedig 21,4, és ugyan ezek még csak előzetes adatok, a trend világos. A saját régiónkkal pedig mintha nem is egy pályán lennénk: Szlovákia inflációja 15,1 százalék, Ausztriáé 11,1, Szlovéniáé 10,8 az előzetes adat szerint, ahonnan pedig még csak októberi adat van, ott azt látjuk, hogy Lengyelország 16,4, Csehország 15,5, Horvátország 12,7 százalékos drágulást élt át akkor.
Ha nem az egy évvel korábbihoz viszonyítjuk a drágulást, hanem az októberihez, akkor azt látjuk, hogy azóta 1,8 százalékkal nőttek az árak – ennyit az újabb, épp a múlt havi inflációs adat közlésének napján bejelentett árstop hatásairól.
A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció 24 százalékosra nőtt, ez egy hónapja 22,3 százalék volt. Az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott nyugdíjas infláció pedig 23,6 százalékról 25,2 százalékosra nőtt.
A mostani szám a következőképp állt össze részletesen:
Az élelmiszerek közül leginkább a tojás (102,9%), a kenyér (81,8%), a tejtermékek (79,0%), a sajt (78,8%), a vaj és vajkrém (77,3%), a száraztészta (70,8%), az édesipari lisztesáru (69,1%), a margarin (60,3%), a baromfihús (54,4%), a péksütemények (54,0%) és a tej (52,9%) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben.
A vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkeket főleg az új autók 24, a fűtő- és főzőberendezések 21,1, valamint a szobabútorokért 19,6 százalékos drágulása húzta fel.
Az egyéb termékek csoporton belül az állateledelek ára 51,1, a háztartási fogyóanyagoké 34,2, a mosó- és tisztítószereké 32,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,5, a testápolási cikkeké 27,3 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatások közül a taxizás 27,8, a lakásjavítás és -karbantartás 23,9, a járműjavítás és -karbantartás 22,7, a sport- és múzeumi belépők 20,0, a testápolási szolgáltatás 17,1 százalékkal került többe.
Az élelmiszerek kapcsán a hvg.hu idén is elkészítette az ünnepi bevásárlókosarat. És arra jutottunk: egy év alatt másfélszeresére drágult a karácsonyi menü.
Egy négyfős, négyfogásos vasárnapi ebéd összetevőinek árát viszont hónapról hónapra összehasonlítjuk, ebben pedig azt láttuk, hogy csökkent az ár legalább az előző havihoz képest. Leginkább azért, mert a kosarunkban sok az árstopos termék.
A hivatalos adat szerint egyetlen hónap alatt 3,6 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára. Az édesipari lisztesáru 10,9, a száraztészta és a tojás egyaránt 9,6, a sajt 5,5, a baromfihús 5,4, a tej 4,7, a büféáruk 4,5, a kenyér 4,2, a vaj és vajkrém 3,9, a péksütemények 3,8 százalékkal kerültek többe novemberben, mint októberben.
A kereskedelem számain is meglátszik a durva drágulás. A KSH még csak az októberi kiskereskedelmi adatokat adta ki, de már ezekből is látszik, mekkora a baj: az élelmiszerüzletekben 5,6 százalékkal kevesebbet vásároltak, mint egy éve, a nem ételt árusító boltokban pedig 0,9 százalékkal csökkent a forgalom. Sőt, az élelmiszerüzletekben már az év első tíz hónapjában összesítve is lement a mutató mínuszba, 0,2 százalékkal kevesebbet vásároltak, mint 2021 január-októberében. (Mindezek a mennyiséget jelentik, ha értékben számolunk, akkor azt kapjuk, hogy az infláció miatt októberben már több pénzt hagytunk ott a boltokban, mint tavaly a karácsonyi szezonban.) Egyetlen termék van, amelyen nem spóroltak a magyarok: az árstopos üzemanyag – legalábbis amíg van belőle. A benzinkutak forgalma 19,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az október volt az a hónap, amikor az ipar termelői árai az egy évvel korábbinál 41,7, a szeptemberinél pedig 3,7 százalékkal voltak magasabbak. A bérekről pedig még csak szeptemberi adataink vannak, akkor a nettó átlagkereset 18,4 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Azaz a cégek gyakorlatilag nem tudnak nem árat emelni, hiszen a dolgozóik fizetéseit, a beszerzési árakat, és persze a megnőtt energiaköltségeket is ki kell gazdálkodniuk valamiből.
A kereseti adat pedig azért is érdekes, mert már látszik belőle, hogy az infláció elvitte az elmúlt két év béremeléseit. A reálkereset (azaz a bérek emelkedése az inflációval korrigálva) március óta csökken havi alapon, szeptemberben visszaesett a 2020. novemberi szintre.
Az európai összehasonlításból úgy tűnik, hogy sok más országban már lefelé indult az infláció, nálunk viszont még mindig nem akar lassulni. A kormány már azt is belengette, hogy decemberben akár 25 százalékos is lehet az áremelkedés. A CIB Bank adott ki egy olyan előrejelzést, amely ha bejön, az nagyon fájni fog: ők úgy számolnak, hogy 2023-ban az év első felében végig 20 százalék fölötti lesz a drágulás, és csak 2023 végére lassul le 10 százalék alá az áremelkedés üteme – az egy évvel korábbihoz, vagyis a mostani árszinthez viszonyítva.
