Az energiaárak elszállása az utolsó utáni csepp a pohárban: sok szálloda a telet sem fogja túlélni
Az energiaárak elszállása a rezsicsökkentés megváltoztatása óta a lakosságot is sújtja, ám a vállalkozásokat még sokkal jobban, hiszen a cégek teljes egészében piaci áron vásárolják az energiát. Nem jelentenek ez alól kivételt a szálláshelyek, vendéglátóipari egységek sem.
A szálláshelyeken az energiaköltségeken belül a gáz és az áram ára a legmeghatározóbbak – mondja a hvg.hu-nak Dienes Péter, a Danubius Hotels gazdasági vezérigazgató-helyettese. Békeidőben a két energiafajta költségeinek megoszlása nagyjából kétharmad-egyharmad volt az áram javára. A hotelek gázfogyasztása télen, a fűtési szezonban magas, míg az áramfogyasztás nyáron ugrik meg, mikor a melegben klimatizálni kell a belső tereket.
Az energiaárak a múlt év végén megugrottak, de messze nem annyira, mint most, ráadásul akkor az emelkedést visszarendeződés követte. A háború kitörése után is volt egy megingás, amit szintén visszarendeződés követett. Az elmúlt két hónapban azonban az árak drasztikusan elszálltak, a holland TTF gáztőzsde árai tízszeresére nőttek az egy évvel ezelőtti szintekhez képest.
A hosszú távú szerződések miatt lassan jön a feketeleves
A szálláshelyek, hotelek, éttermek jellemzően több, 1–2–3 éves szerződések keretében vásárolják az áramot és a gázt. Így jelenleg az a kérdés, ki mikor és milyen ár mellett szerződött, és ezek a szerződések mikor járnak le, ettől függ ugyanis, hogy kit mikor ütnek meg a jelenlegi, többszörösére emelkedett energiaárak – magyarázza a hvg.hu-nak Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor, az Eventrend Group alapító tulajdonosai. Az Eventrenddel nem fordult elő olyan, hogy bármelyik energiakereskedő az elszállt árakra hivatkozva megpróbált volna szerződést visszamondani vagy módosíttatni. Ilyesmire jó esetben nem is lehet indok, egy prudens kereskedő amikor leszerződik egy bizonyos mennyiség eladására, akkor meg is veszi azt, vagyis lefedezi magát.
Az energiabeszerzési árak fixálása gyakori a szállodaiparban, a Danubius Hotelsnek is volt korábban ilyen szerződése, de ez nem az egész évre szólt, és nem a teljes várható fogyasztási mennyiségre. A vállalatnál ugyanis arra számítottak, hogy az energiaárak csökkenni fognak, ezért nem akarták lekötni magukat – magyarázza Dienes Péter. A több éves szerződések egyébként a szállodaiparban nem jellemzőek, az ár rögzítése a korábbi években nem igazán volt jelentős kérdés, hiszen a piaci energiaárak stabilak voltak. Ráadásul a több éves fix áras szerződésekhez mennyiségi lekötés is társul, ezzel a járvány alatt sok szálloda pórul járt: a ház bezárt, nem volt fogyasztás, így a lekötött, fel nem használt mennyiségek után kötbért kellett fizetni.
Ami a jelent és a jövőt illeti, a Danubius Hotelsnél folyamatosan mérlegelik az árak lekötésének lehetőségét az energiabeszerzések terén. Bizonyos mértékig élnek ezzel az eszközzel, de az arány alacsony, a jelenlegi magas energiaáraknál ugyanis azért csökkenésre lehet számítani – még ha nem is azonnal, és még ha nem is az előző évtizedben látott szintekre.
Ennyi költségemelkedést nem lehet kigazdálkodni, és árat sem lehet tovább emelni
A vendéglátás szektorban működő vállalkozások alapvetően kevésbé kitettek a rezsiköltségek változásainak, mint mondjuk egy péküzem, vagy a papíripar, mivel árbevétel arányosan kevésbé energiaintenzív tevékenységeket folytatnak. Ezzel együtt jelentős különbségek mutatkoznak azt illetően, hogy az árbevétel mekkora hányadát viszik el a rezsiköltségek. Egy étterem vagy egy modernebb szálloda esetében ez az áremelkedések előtt 2–3 százalék volt, míg egy wellness hotel esetében már akár 5–6 százalék is lehetett.
Az energiaárak elmúlt évben tapasztalt emelkedése azt jelenti, hogy a rezsiköltségek éttermek és hotelek esetében az árbevétel 2 százalékáról körülbelül 12–15 százalékra emelkednek. Ez jelentős különbség, de bizonyos esetekben még nagy áldozatok árán kigazdálkodható – vélik az Eventrend tulajdonosai. Azonban ha egy vidéki wellness-szálló rezsiköltségei az árbevétele 5–6 százalékáról 20–30 százalékra emelkednek, azt lehetetlen kigazdálkodnia.
Önmagában a rezsiköltségek emelkedését a turisztikai szektorban lehetne áremelésekkel kezelni, az áremelések szükségességét a vendégekkel el lehetne fogadtatni. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű – figyelmeztet Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor. Ugyanis nem csak a rezsiköltségek emelkednek, a nyers- és alapanyagok szintén jelentősen megdrágultak, a béreket emelni kellett, továbbá amelyik egység bérleti díja euróban van meghatározva, ott a forintárfolyam romlása miatt még plusz kiadás jelentkezik. Mindezek a költségelemek már elvitték az idei eddigi áremelések hatását. Az emelkedő hitelkamatok a turisztikai vállalkozásokat is sújtják, nem csak az új hitelfelvételeknél, a változó kamatú kölcsönök esetében a régi hitelek költsége drámaian elszabadulhat. Az emelkedő rezsiköltségek további áremeléseket tennének szükségessé, ám a piac több emelést nem tud tolerálni, magas az infláció, erősek a recessziós várakozások – vagyis szűkül a kereslet. Az orosz-ukrán háború visszafogja a külföldi vendégek számát, egyrészt nem érkeznek orosz és ukrán vendégek, másrészt a világ minden részén sok potenciális vendéget távol tarthat, hogy Magyarország szomszédjában háború dúl.
A szükséges béremelések fedezete még kigazdálkodható volt a szálláshelyek számára, de azon felül, ilyen árak mellett, az energiaköltségek már nem azok – figyelmeztet Dienes Péter. A legrosszabb forgatókönyv pedig, ha télen még feljebb mennek az árak, esetleg, ha gázhiány alakul ki. Ebben az esetben szállodabezárások következhetnek – a tulajdonosoknak vagy a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy megfinanszírozzák a veszteséget, vagy a vállalkozások csődbe mennek.
Bezárási hullám várható
Mindezek a nehézségek, költségemelkedések ráadásul egy, a koronavírus-járványban mind pénzügyileg, mind mentálisan kivérzett turisztikai szektorra szakadnak rá. Jelenleg vihar előtti csönd van a vendéglátásban, de az Eventrend tulajdonosai arra számítanak: sokan be fogják adni a kulcsot, iparági bezárási hullám következik. Egyelőre nehéz megjósolni, mekkora lesz a hullám és ki marad talpon – akár egy cunami esetében, a viharhoz legközelebbi (vagyis a rezsiköltségeknek legjobban kitett) házak dőlnek össze először. Az extrém eredményes vállalkozások képesek lesznek átvészelni a vihart, akik viszont már eddig is nehézségekkel küszködtek, azok nem. A nagyon tőkeerős vállalkozások természetesen jobb helyzetben lesznek, illetve a multik képesek lehetnek úgy átvészelni a vihart, hogy forrásokat csoportosítanak át más országokból, amelyeket kevésbé érint a rezsiköltségek emelkedése. A nagy vidéki, elavult műszaki állapotú hotelek nehéz helyzetben lesznek, az újabb, energetikai szempontból fejlettebb fővárosi házaknak könnyebb lesz.
Mivel a rezsiköltségek emelkedése nem egyszerre üt be a vállalkozásoknál, a hullám lefutása elnyújtott lesz, 2023 első negyedévére már várhatóan tisztul a kép, pontosan mekkorák a károk. Az Eventrend tulajdonosai remélik, hogy a visszaesés „csak” akkora lesz, mint amekkorát a szektor a 2008–2009-es gazdasági világválság után szenvedett el, de reálisan most ennél komolyabb kihívás előtt állunk.
A bezárási hullám nyomán a piac új egyensúlyi helyzetbe fog kerülni, esetleg új költségstruktúrával, de vélhetően pár évnyi ingadozás kell majd, mire ez kialakul.
A bezárások nyomán kevesebb munkaerőre lesz szükség, ami a jelenlegi helyzetben azt jelenti, hogy csökkenni fog a munkaerőhiány, és így a bérnyomás. Nagy Gábor és Kőrössy Zoltán szerint ez már elkezdődött,
bizonyos pozíciókra máris könnyebb toborozni, extrém munkaerőhiányról már nem lehet beszélni.
A legnagyobb megtakarítás a bezárás
Energetikai beruházásokra kétségtelenül szükség lesz a szállodaiparban, de ezeket nem lehet gyorsan kivitelezni, az idei szezonban már semmiképp. Egy nagy épület hőszigetelése is több éves projekt. A hoteleknek nagyon nehéz lenne a gázt más energiafajtára váltani –, ahol a fűtést melegvizes radiátorokkal oldják meg, ott a gázkazánt nem lehet egyszerűen lecserélni mondjuk árammal működő hőszivattyúra, mivel az nem képes kellően meleg vizet előállítani. Az átálláshoz a teljes fűtési rendszert cserélni kell, gyakorlatilag az egész épületet át kell építeni. És bármiféle beruházást megnehezít, hogy nehéz kivitelezőt találni – sorolja a nehézségeket Dienes Péter. Ám lehet egyéb, kevésbé beruházásigényes megoldásokban gondolkozni, pl. a légterek hűtését magasabb, a fűtését pedig alacsonyabb hőmérsékletre állítani.
A legnagyobb energiaköltség-megtakarítás egy szálloda számára az, ha bezár. Az egyre több szállodának egyre nagyobb gondot okozó energiaárak erre a kényszermegoldásra sarkallhatják a piac több szereplőjét is – jósolja a Danubius gazdasági vezérigazgató-helyettese. Ezek nagyrészt jó eséllyel ideiglenes üzemszünetnek indulnak majd, aztán derül ki, a tulajdonosok tudják és akarják-e finanszírozni – hiszen egy bezárt ház csak nettó veszteséget termel. Nagy kérdés, hogy mi lesz a bezárt szállodák dolgozóival. A nagyobb vállalkozások rugalmasabban tudják kezelni az ilyen helyzeteket, inkább képesek minden fél számára elfogadható megoldásokat találni, például az egységek közötti áthelyezésekkel. A kisebb cégeknek ilyen opcióik nincsenek, vagy a leállás idején is fizetik a dolgozók bérét, vagy nem – tehát elbocsátják őket.
A kormány tudna segíteni, de aligha fog
Az Eventrend tulajdonosai nem számítanak rá, hogy a kormány a központi költségvetés kifeszített helyzetében komoly segítséget nyújtana a turisztikai cégeknek. Vállalkozások számára rezsitámogatás aligha lesz, hiszen a rezsiköltségek emelkedése a teljes gazdaságot érinti – „miért épp a turizmust segítenék ki?” Az energetikai fejlesztések támogatására várhatók programok, ezek jól jöhetnek. Jelenleg országosan a foglalkoztatottság jól áll, a munkanélküliség alacsony, sőt munkaerőhiány van. Ha a munkanélküliség jelentősen nőne, akkor regionális szinten lehet szó támogatásokról.
„Csodás lenne”, ha a szálláshely-szolgáltatók részesülhetnének a rezsicsökkentésből, vagyis nyomott áron vásárolhatnának energiát – mondja Dienes Péter, ám erre szerinte nincs remény, hiszen a központi költségvetés nincs túl jó helyzetben.
Nagy segítség lenne, ha a kormány elengedné a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetését, ez a közteher az árbevétel 4 százalékára rúg, a megemelkedett költségek mellett a cégek megmaradó nyereségének jelentős részét elviszi. A turizmusfejlesztési hozzájárulást a járvány idején nem kellett megfizetni, de akkor ez csak mérsékelt segítséget jelentett, hiszen a járványügyi korlátozások közepette a cégeknek amúgy sem volt árbevételük. Most már van bevételük, ám fizetni kell a hozzájárulást, ami a járvány alatti veszteségekből lábadozó turizmus számára a mostani gazdasági környezetben nagy terhet jelent.
Mivel a turizmus komoly exporttevékenységet bonyolító ágazat, Nagy Gábor és Kőrössy Zoltán arra biztatják a döntéshozókat, fontolják meg, hogyan lehetne segítséget nyújtani a vállalkozásoknak. Az állami és önkormányzati ingatlanokon működő cégek bérleti díjainak mérséklése könnyebbséget jelentene, de még fontosabb lenne az ágazat irányába megjelenő keresletet szűkítő reprezentációs szabályok felülvizsgálata.
