Az emberek már kamatostul visszafizették a választás előtti osztogatást a költségvetésbe
Némi meglepetésre júliusban az államháztartás központi alrendszere (amibe az önkormányzatokat nem számolják bele, de a kormány alá tartozó központi költségvetést, a TB-kasszákat és az elkülönült alapokat igen) 255,7 milliárd forint pluszban zárt. Meglepetésre, hiszen ebben az évben addig csak a januárt sikerült vaskos hiány nélkül megúszni.
Az egyenleget ráadásul a TB-kasszák hiánya húzta le, maga a központi költségvetés 311 milliárd forintos pluszban zárt.
A megelőző hónapok hatalmas deficitjein azonban mindez csak valamelyest szépíteni tudott: a központi alrendszer halmozott hiánya július végén 2,6 ezer milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett 3,2 ezer milliárd forintos hiány 83,6 százalékának felel meg.
A nyugdíjkassza a 13. havi nyugdíj nélkül is megborult
Az év elején elszállt hiányt elsősorban az magyarázza, hogy az Orbán-kormány (még az előző, ezen a néven a negyedik) az országgyűlési választások elé időzítve jelentős kifizetéseket rendelt el a büdzséből a lakosság felé. A legnagyobb tétel a gyerekesek jövedelemadó-visszatérítése és a 13. havi nyugdíj bevezetése és kifizetése volt.
Utóbbi a Pénzügyminisztérium részletes államháztartási jelentése szerint 386 milliárd forintba került. A 13. havi nyugdíj kifizetése nyugodtan tekinthető klasszikus népszerűségnövelő kormányzati intézkedésnek, de a nyugdíjkassza kiadásai ezen túl is jelentősen nőttek. Mivel a 2022-es költségvetést a kormány 5 százalékos inflációval tervezte, a nyugdíjakat ennyivel emelték. Ám az infláció ezt jóval meghaladja, így szükség volt kiegészítő emelésekre (és szükség lesz még kiegészítőt kiegészítő emelésre). Összességében a nyugdíjkasszának július végéig 2,8 ezer milliárd forint kiadása volt, ami 494 milliárd forinttal haladta meg 2021 első hét hónapjának kiadásait.
A nyugdíjkassza enyhén szólva nincs egyensúlyban, amit jól mutat, hogy az első hét hónapban az államkincstár 526 milliárd forint központi támogatást utalt át a nyugdíjalapnak, ami 233 milliárd forinttal több, mint a 2021 első hét havi költségvetési hozzájárulás.
A béremelések miatt befolyik a gyerekesek szja-visszatérítése
Ami a gyerekesek szja-visszatérítését illeti, a központi költségvetésből 1044 milliárd forint szja-val kapcsolatos kiutalás történt. Az összeg nagy része az szja-visszatérítést takarja, a kifizetés 2021 első hét hónapjában mindössze 153 milliárd forint volt, a különbség 891 milliárd forint. Ugyanakkor a bérek növekedésének köszönhetően az állam jövedelemadó-bevételei nagyon megugrottak, július végéig 2378 milliárd forint folyt be, ami 585 milliárddal több, mint az előző év azonos időszakában.
A két folyamat eredőjeként a költségvetés július végi szja-egyenlege 1334 milliárd forinton állt, ami csak 306 milliárddal kevesebb a 2021 július véginél. És ami fontosabb, az egész éves terv 46,5 százaléka. Feltételezve, hogy az év hátralévő részében a bérkiáramlás nem csökken, meglesz a betervezett 2,9 ezer milliárd forintos szja-bevétel a büdzsében, sőt az első hét havi pluszbevétel alapján az túl fog teljesülni. Márpedig visszaesés nem várható, ugyan gazdasági válság van kibontakozóban, ez a foglalkoztatottságra (még) nincs hatással, a béremelkedési ütem pedig a magas infláció miatt még gyorsabb is a vártnál.
Összességében a magasabb bérkiáramlás miatti magasabb szja-befizetések fedezni fogják a gyerekesek év eleji szja-visszatérítésének költségét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a Pénzügyminisztériumban alaposan alultervezték a 2022-es szja-bevételt: már 2021-ben valamivel több szja-bevétele volt az államnak, mint amennyit 2022-re saccoltak. Igaz, a 2022-es büdzsét még 2021 tavaszán írták, amikor nemhogy a 2022-es, de a 2021-es folyamatokat sem lehetett pontosan látni.
Dől az áfabevétel
A költségvetés bevételi oldalának legerősebb lábát nem a lakossági befizetések alkotják – legalábbis nem a közvetlen befizetések. Hanem a fogyasztáshoz kapcsolt adók, elsősorban az általános forgalmi adó (áfa) és a jövedéki adók. Mivel ezek beépülnek a fogyasztói árakba, gyakorlatilag a lakosságot terhelik, még ha technikailag nem is ők e közterhek alanyai.
És az állam fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételei prímán alakulnak, csak áfából csak júliusban 723 milliárd forint folyt be.
A hét havi halmozott bevétel kis híján elérte a 4 ezer milliárd forintot – ami 900 milliárddal több, mint 2021 első hét hónapjában, nem mellesleg az egész évre tervezett bevétel 72,5 százaléka.
Itt is érdemes megjegyezni, hogy a Pénzügyminisztériumban 2021 tavaszán sikerült alaposan alultervezni a bevételeket, az idei büdzsé fogyasztási adókból mindösszesen 7,24 ezer milliárdot vár, miközben már tavaly 7,05 ezer milliárd ilyen bevétele volt az államnak. Az idénre tervezett áfabevétel 5,49 ezer milliárd, miközben már a tavaly 5,4 ezer milliárdot szedtek be ezen a címen.
Az infláció az áfabevételeket is megtolja
Ezzel együtt a magasan túlteljesülő forgalmiadó-bevételek mögött ott áll egyrészt a vártnál sokkal magasabb infláció. Hiszen minél nagyobb valaminek a fogyasztói ára, annál nagyobb az ár meghatározott százalékát (az általános áfakulcs világbajnok, 27 százalék) kitevő áfatartalom. Másrészt a választások előtt a lakosságra öntött ezermilliárdos összeg jelentős részét a lakosság minden bizonnyal elfogyasztotta, legalábbis a kiskereskedelmi adatokban egyértelműen látszott megugrás.
Márpedig a plusz fogyasztásból plusz fogyasztásiadó-bevétel lesz. Arról nem beszélve, hogy a lakosságnál megjelent plusz jövedelem további teret biztosított a vállalkozásoknak az áremelésekhez, így az inflációt fűtötte. Márpedig a magasabb árak több forgalmiadó-bevételt jelentenek.
A kiskereskedelmi forgalom már egyértelműen a mérséklődés jeleit mutatja, különösen az árstoppal pörgetett üzemanyagforgalom nélkül nézve. Az árak ugyanakkor folyamatosan nőnek, sőt egyre gyorsabban, a jegybank augusztusra 15-16 százalékos inflációt saccol, ami az őszi hónapokban még tovább gyorsul. Mindezt figyelembe véve
kicsit sem lenne meglepő, ha az év egészét tekintve az állam szja-bevételei legalább 1,5 ezer milliárd forinttal teljesülnének túl.
Még nincs igazán benne a jövedékiadó-emelés
A jövedéki adóból származó bevétel az év első hét hónapjában 724 milliárd forintot tett ki, amely 49 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél. Az üzemanyagok utáni bevételek alacsonyabban alakultak, ennek hátterében a 2022 márciusában átmenetileg bevezetett alacsonyabb adómértékek állnak – magyarázza részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
A dohánytermékek utáni bevételek növekedésének hátterében elsősorban a magasabb cigarettaforgalom, valamint a 2022. júliusi adóemelések miatti készletezés áll. A szeszesitalok és egyéb termékek esetében a bevételek növekedését a magasabb forgalom magyarázza a minisztérium szerint.
Mindehhez hozzáadódik, hogy a kormány júliustól jelentős jövedékiadó-emeléseket vezetett be, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a kormány mintegy 100 milliárd forint pluszbevételre számít.
Hiába dől a pénz, van baj bőven
A júliusi adóemelések egy komplex kormányzati megszorítássorozat egyik lépését képezik, ide sorolhatók a bevezetett különadók („extraprofitadók”), a kiadáscsökkentési és zárolási intézkedések, továbbá a rezsicsökkentés csökkentése, vagyis a kétsávos rezsidíjszabás bevezetése. Hiába sikerült ugyanis a júliust pluszban zárni, és hiába teljesülnek túl a bevételek, a kormány nincs kint a vízből, ha tartani akarja a hiánycélt – amire erősen elkötelezettnek tűnik.
Az egyre emelkedő árak (beleértve és különösen az energiaárakat) a kormányzati szektor kiadásait is növelik. Szükség lesz még kiegészítő nyugdíjemelésre, és hiába a rezsidíjemelés, év végén az állami MVM energiacégnél ezermilliárdos hiányt kell majd kipótolni. A költségek elszállása miatt számos önkormányzat működését az összeomlás fenyegeti, aligha lesz elkerülhető valamiféle kompenzáció bevezetése. A szomszéd országban háború zajlik, a koronavírus-járvány nem ért véget, az egészségügyben szó szerint működési problémák vannak, amelyeknek csak egy része, hogy a szakdolgozók jelentős bérfejlesztése egyre kevésbé halogatható. Ugyanez igaz a közoktatásra és a tanárokra.
Mindeközben az Európai Bizottsággal fennálló viták miatt az uniós támogatások kifizetése függőben van. Az uniós programok bevételei mérlegsoron július végéig 575,3 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a törvényi előirányzat (2363,3 milliárd forint) 24,3 százalékát teszi ki – írja jelentésében a Pénzügyminisztérium. És a kormány nemhogy a normál EU-s programokat, de még a járvány utáni helyreállítási eszköz (RRF) programjait is futtatja – vagyis a hazai költségvetésből zajlanak kifizetések, miközben csak remélni lehet, hogy a számlákat majd ki lehet küldeni Brüsszelbe.
