Az első ciklusban még nagy volt a jövés-menés, de 2010 óta az Orbán-kormányokból nem divat csak úgy lelépni
Palkovics László technológiai és ipari miniszter szerdán ismertté vált lemondása az ötödik Orbán-kormány első miniszteri személycseréjét jelenti, és a mostanihoz hasonló belső kormányzati, vagy akár Orbán Viktor miniszterelnökkel szembeni személyes konfliktusok miatt a korábbi négy kabinetben sem volt gyakori. Palkoviccsal együtt ez csak mintegy féltucatszor fordult elő az összesen 16,5 év alatt.
A mostanihoz hasonló belső feszültség, konfliktus miatt az elmúlt 12 évben nem mondott le miniszter. Orbánnál úgy hírlik, nemcsak a miniszterségre szóló felkérését nem illik visszautasítani, de a már a bársonyszékben ülőket sem hagyja csak úgy felállni: erre példa, hogy Palkovics tavaly januárban egyszer már lemondott volna, de Orbán közölte vele, hogy ezt felejtse el, így végül a posztján maradt, ellenben a mostani, új ciklusra meggyengült a pozíciója.
Az Orbán-kormány ötödik, alig féléves ciklusában miniszter ugyan még nem mondott le, de éppen az említett, Palkovics távozásában vastagon szerepet játszó energetikai területről sem lehetett azt mondani, hogy a kormányzás legnyugodtabb terepe lett volna. Alig három hónapja, szeptember elején távozott a többek közt Szijjártó Péter és Lázár János felől érkező munkáját ért kemény kritikák után az energetikai szektor egyik fontos részét felügyelő Süli János, aki ugyan az előző ciklusban még tárca nélküli miniszterként, a mostaniban már csak államtitkárként felügyelte a sokat csúszó paksi atomerőmű-bővítést.
A kormányzás személyi állandósága szempontjából a 2018-2022 közötti elmúlt ciklus, a negyedik Orbán-kormány volt a legnyugodtabb, hiszen itt csak két poszton volt menet közben változás, de nem belső konfliktus, hanem technikai okok miatt. Trócsányi László igazságügyi miniszter alig egy év után, 2019 nyarán távozott posztjáról, mert a Fidesz EP-listavezetőjeként az Európai Parlament tagja lett. Szintén “más, fontos megbízatása” miatt mondott le a családokért tárca nélküli miniszterként felelős Novák Katalin tavaly év végén, mert az idén távozó Áder János utódjaként államfő lett.
Mozgalmasabb volt az ezt megelőző, 2014-2018 közötti harmadik Orbán-kormány időszaka, amikor több fontos tárca élén is volt változás, illetve menet közben is létesültek új tárcák. A leghamarabb a külügyi tárca élén volt személycsere, hiszen Navracsics Tibor alig négy hónap után, 2014 szeptember végén lemondott, mivel európai uniós biztos lett, utódjának Szijjártó Pétert nevezték ki. Nem sokkal, de hosszabb ideig, 15 hónapig volt honvédelmi miniszter Hende Csaba, aki 2015 szeptemberében mondott le – valójában inkább Orbán váltotta le, méghozzá a hivatalos magyarázat szerint azért, mert a kormányfő elégedetlen volt az akkoriban sok vitát kiváltó “migránsfogó” kerítés építésének előrehaladtával a déli határon.
Erre a ciklusra tehető az elmúlt 12 év egyetlen olyan eseménye, amely a Palkovicséhoz hasonló, kifejezetten belső konfliktus miatt történt, de végül nem lett belőle lemondás. Az ügy két főszereplője a jelenlegi kormányban is szerepet kapott Lázár János volt, aki akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszterként dolgozott, és az említett, új tárcát kapó Rogán Antal. A konfliktus forrása pedig éppen Rogán új tárcája, annak a kormányzati szervezetben való elhelyezkedése volt: az akkoriban kétségkívül a kormányfő jobbkezének számító Lázár attól tartott – amúgy joggal –, hogy Rogánt a feje fölé, illetve Orbán és közé helyezik. Lázár emiatt olyat tett, ami ma már elképzelhetetlen lenne: ultimátumot adott Orbánnak, belengetve a lemondását, és ezzel végül célt is ért.
A nemzeti fejlesztési tárca éléről Fellegi Tamásnak másfél év után, 2011 végén kellett távoznia – Orbán állítólag elégedetlen volt a teljesítményével, ráadásul a miniszter a hírek szerint az orbáni holdudvar tyúkszemére is léphetett. Fellegit – Navracsics Tibor ideiglenes, 9 napos minisztersége után – Németh Lászlóné váltotta. Fellegi ugyan távozása után a pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszteri poszttal vigasztalódhatott, de azzal sem sokáig, mert kevesebb mint fél év után innen is mennie kellett, ezen a poszton pedig Varga Mihály váltotta, aki akkor ült át a nemzetgazdasági tárca élére, mikor Matolcsy MNB-elnök lett. Magától távozott 2012 nyarán Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, de ez nem volt meglepetés, mivel eleve csak két évre, a ciklus feléig vállalta a felkérést – utódja Balog Zoltán lett.
Ahogy tehát megyünk vissza az időben, jól látszik, hogy a NER elmúlt 12 évének inkább az első felében, a második és a harmadik Orbán-kormány idején voltak sűrűbben személycserék a kormányban, ami jól kirajzolja, miként szilárdította meg személyi ügyekben hatalmát és befolyását megkérdőjelezhetetlen szintre mostanra a miniszterelnök. Ebben nyilvánvalóan segítségére volt, hogy 2010 óta újabb és újabb kétharmados parlamenti többséget tudott szerezni egyedül is – pontosabban a papíron önálló koalíciós partner KDNP-vel – a választásokon. Ám ez az első Orbán-kormány idején még nem így volt, és a 35 éves Orbán kormányfőként is csak első ciklusát kezdte.
A legtöbb változást azonban a millenniumi, 2000-es év hozta. Csupán technikai dolog volt, de a nemzetbiztonsági szolgálatokat tárca nélküli miniszterként felügyelő Kövér László tavasszal lemondott, mert a Fideszben szétválasztották a kormányfői és a pártelnöki posztot – utóbbit kapta meg Kövér (helyére Demeter Ervin érkezett). Májusban mondott le Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter – hasonló okból, mint most Palkovics László, ugyanis Orbán szétdarabolta a tárcáját, amivel ő nem értett egyet. Júniusban a kisgazda környezetvédelmi miniszter, Pepó Pál távozott kényszerűen, miután szakmai hibái miatt saját pártjának is kínos lett.
