Az ellenzékből csak a jobbikosok szavazták meg az NVB új tagjait – megmagyarázták, miért
A teljes ellenzékkel szembe menve a Jobbik képviselői megszavazták hétfőn az Országgyűlésben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) új tagjairól szóló előterjesztést, vagyis a választási testület hét új tagját és három póttagját, akiknek névsorát Novák Katalin köztársasági elnök terjesztette elő.
A szavazáson a parlamenti naplóban rögzítettek szerint 141 igen és 37 nem voksot adtak le. Igennel szavazott a 135-ből jelenlévő 133 kormánypárti képviselő és a gyakran a Fidesz-KDNP-vel együtt voksoló Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.
Az ellenzéki képviselők vagy nemmel szavaztak – DK, MSZP, LMP, Párbeszéd, Mi Hazánk és a frissen a függetlenek közé átült exjobbikos Jakab Péter – vagy nem vettek részt a szavazáson, mint a Momentum-frakció. A hét jelenlévő jobbikos képviselő viszont igennel szavazott az NVB új tagjaira.
A jobbikosok támogatására pedig nem volt szükség, hiszen nélkülük is – Ritter voksával – éppen megvolt az első körös szavazás sikeréhez kellő kétharmados többség. De ha nem lett volna meg, és még másodszorra sem, akkor a harmadik szavazáson már a feles többség is elég lett volna.
A hvg.hu megkérdezte a Jobbikot, hogy az ellenzékiek közül miért egyedül az ő politikusaik támogatták az államfő listáján szereplőket, és azt a választ kaptuk, hogy
az NVB törvényes és szabályos működéséhez mindenképpen szükség volt az új tagok megválasztására.”
Mivel a Jobbik egyetlen képviselője sem látott a jelöltek személyével kapcsolatban olyan jogi felkészültségükkel kapcsolatos akadályt, ami kizáró ok lehetett volna, így a Jobbik frakciója szavazatával támogatta az új tagokat – magyarázták.
Ám a Jobbiknak vannak fenntartásai a különböző posztokra történő jelölésekkel, hiszen hozzátették: “a korábban felmerülő, jelölésekkel kapcsolatos viták újranyitására ez a jelenlegi szavazás sajnos nem adott lehetőséget, így azt a párbeszédet a szavazástól függetlenül kell majd folytatni".
A hvg.hu is próbálta kideríteni, hogy az NVB-tagok névsorának összeállítása előtt az államfő folytatott-e egyeztetést a Fidesz-KDNP-n kívül mással is – más pártokkal, alkotmányjogászokkal, jogtudósokkal, szakmai, illetve civil szervezetekkel –, de nem kaptunk választ a Sándor-palotától.
Az NVB jelenlegi tagjainak szeptember 30-án jár le a mandátuma, ők (néhány időközbeni változást leszámítva) alapvetően azok, akik a 2013-as reform idején kaptak 9 évre megbízást – ekkor lett a név “országos” helyett “nemzeti”, és 5 helyett 7 tag, ráadásul 4 helyett 9 éves mandátumra.
A hétfői szavazás után az NVB parlament által választott tagjai szinte teljesen kicserélődnek. A hét tagból – mindegyikük jogász, ez előírás – csak Sasvári Róbert és Szalay Tamás marad. A három póttag mindegyike új, viszont a kilenc, frakcióval bíró párt delegáltjának személye most nem változik.
Korábban a hvg.hu értesülései alapján arról írt, hogy az új elnök – őt a testület tagjai maguk közül választják – személyére az egyik új tag, Cservák Csaba – aki Schmitt Pál volt államfő jobbkeze és hivatalvezetője volt – tűnik a legesélyesebbnek, ám ő később jelezte: nem kíván NVB-elnök lenni.
