Az egy dolog, hogy szivárog a gáz az Északi Áramlatból, de mit tesz ez a környezettel?
Bár az incidens hátterét és okát továbbra sem sikerült tisztázni, az Északi Áramlat nevű gázvezetékből most, ezekben a percekben is szivárog a gáz. A Nature szerint a jelenség miatt közel egy kilométer széles területen bugyborékol a víz a Balti-tengeren.
A feltételezések szerint a gáz mintegy 90 százaléka metán.
Andrew Baxter, a New York-i Environmental Defense Fund igazgatója és mérnöke a cső méretei és a víz hőmérséklete alapján úgy becsült, hogy 115 ezer tonna metán is felszabadulhatott a vezetékben történt hirtelen nyomáscsökkenés hatására. Ez azért problémás, mert a metánnak adott esetben sokkal erősebb üvegházhatása van, mint a szén-dioxidnak.
Baxter szerint a szivárgás teljes hatása kétmillió autó éves széndioxid-kibocsátásával lehet egyenértékű.
Mark Davis, a Capterio nevű londoni cég vezérigazgatója szerint az esemény komolyságát nem lehet vitatni, a helyzet ugyanakkor közel sem tragikus. Szerinte a kiszökő anyagok az olaj- és gázipar globális éves metánkibocsátásának mintegy 0,14 százalékát teszik ki. Úgy vélte, hogy szivárgás felfedezése után a metán szén-dioxiddá alakításával a károk nagy részét mérsékelni lehetett volna.
Azt, hogy pontosan mennyi mentán szabadult ki, azért sem sikerült még pontosan meghatározni, mert a környezeti megfigyeléseket végző különféle műholdak éppen másik irányba néztek, amikor az incidens megtörtént.
