Az aszpirint vizsgálták tudósok, és olyat találtak, ami egyszer biztonságosabb fájdalomcsillapítókat, vagy akár új rákkezeléseket is eredményezhet
Fontos felfedezést tettek kutatók a világ egyik legrégebbi és legismertebb gyógyszerével, az aszpirinnal kapcsolatban. Bár az acetilszalicilsav már igen régóta ismert fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer – aminek az elődjét az emberek fűszernövényekből már évezredek óta használták – a gyulladáscsökkentő hatásának megismerése most akár a rák kezelését is segítheti.
Az aszpirin egy NSAID, avagy nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer, ami a gyulladás- és fájdalomcsillapítás mellett ismert a lázcsökkentő és a vérhígító hatásairól is.
Bár széles körben használják a világ minden táján, még mindig sok dolgot nem értünk azzal kapcsolatban, hogy mit is tesz a szervezetünkben az aszpirin. Ennek eredtek a nyomába a Texasi Egyetem tudósai, akik megállapításaikat kedden mutatták be az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság (ASBMB) ezen a héten zajló, éves találkozóján.
A Gizmodo idézte Subhrangsu Mandalt, a tanulmány szerzőjét, kémia- és biológia professzort, aki elmondta: az aszpirin varázsszer, de a hosszú távú szedése káros mellékhatásokkal járhat – például belső vérzéssel vagy szervkárosodással. Hozzátette: fontos annak a megértése, hogy hogyan működik, azért, hogy biztonságosabb készítményeket lehessen kifejleszteni, melyek kevesebb mellékhatással járnak.
Az aszpirin közismerten gátolja a ciklooxigenáz (COX) nevű enzimeket, melyeknek jelentős szerepük van a gyulladást kiváltó vegyi anyagok előállításában.
A kutatók most azt mondják, több módot is felfedeztek, ahogyan az aszpirin befolyásolja a folyamatot, köztük egy olyan kölcsönhatást is, mely más betegségek kezelésében is fontos lehet.
A szóban forgó kölcsönhatás a COX és az IDO1 közötti – ez utóbbi egy indolamin-dioxigenáz (IDO)-típus, ami a gyulladás közben termelődik.
A kutatók hozzátették: sok olyan immunterápiás kezelés, ami az immunrendszer rákkal szembeni válaszának erősítését szolgálja, szintén ezt az IDO1-et célozza. Ez azt jelentheti, hogy a jövőbeni COX/IDO1-gátlókat immunterápiás gyógyszerként is lehet majd alkalmazni.
Bár ez az alapkutatás rendkívül fontos a gyógyszerek kifejlesztésének folyamatában, ez még csak a folyamat kezdete. A kutatók most elmondásuk szerint olyan molekulák létrehozásával próbálkoznak, melyeket később immunterápiás és gyulladáscsökkentő gyógyszerként tesztelnek majd – fűzi hozzá a Gizmodo.
