-1° Budapest
2024 november 06., szerda
image

Az aszály egy újabb nem várt következménye: eltűnhet Magyarországról a fekete gólya

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, Orbán Zoltán az InfoRádiónak elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárás és a fajra jellemző speciális élőhelyigények miatt a fekete gólya költési kedve az utóbbi időben erősen megcsappant Magyarországon, ezért félő, hogy a madárfaj eltűnhet az országból.

Az állat ugyanis a táplálékát elsősorban az erdei ártereken keresi: halakat és békákat fogyaszt. "Ehhez egyrészt kedvező téli és kora tavaszi idő szükséges a vízállás miatt, mert a békák a tél után keresik fel az erdei vizes élőhelyeket, másrészt a fekete gólya számára fontos a tavaszi árvíz is, mert akkor halakkal teli vízállások maradnak az erdőkben". Mivel azonban a tavalyi tél is aszályos volt már, a fekete gólyák bele sem kezdtek a költésbe, úgy érzékelték ugyanis, hogy esélyük sem lenne táplálék híján felnevelni a fiókákat.

Magyarországon 350-400 pár fekete gólya fészkel, és a nagyon erős aszály már a tél folyamán éreztette hatását, fogalmazott Orbán. A Hortobágyi Nemzeti Park kollégái már augusztusban kongatták a vészharangot: náluk a Tisza mentén a 16 páros állományból csak két feketególya-párnak volt fiókája, de ott is csak egy-egy tudott kirepülni. Ez a tapasztalat pedig országosan is érvényes.

Orbán Zoltán szerint érdekes módon mégis a leginkább aszállyal sújtott területen, a Kiskunság vidékén jobbak a madárfaj költési arányai: itt ugyanis a homokbuckák között találni olyan kis vízfoltokat, amiket az emberek „még ha keresnének, se nagyon találnának meg”.

A fekete gólyával szemben a fehér gólya viszont kifejezetten jól érzi magát nálunk, mert ennek a madárnak a fő táplálkozási területe éppen a száraz, kiszáradó gyep, úgyhogy idén bőséggel volt tápláléka.

Orbán Zoltán végül megjegyezte, hogy

a vadon élő állatokat állományszinten, de még helyi szinten sem lehet mesterséges etetéssel életben tartani.

A magyarországi fehérgólya-állomány mesterséges etetéséhez például legalább száz tonna élelemre lenne szükség, amelynek az előállításához végső soron éppen azt a nagyüzemi mezőgazdasági termelést kellene fokozni, amely a legfontosabb egyedszám-csökkentő tényező globálisan, kontinentálisan és Magyarországon is – fogalmazott.