Az arab országoknak 3500 milliárd dollár bevételt hoz az energiaválság a következő öt évben
Idén a G20 államok közül Szaúd-Arábia gazdasága növekszik a legjobban: várhatóan 7,6 százalékkal. Katarban hamarosan kezdődik a futball-világbajnokság, melyre az emírség több milliárd dollárt költött.
Két példa arra, hogy az energiaválság másik oldalán miért töretlen az optimizmus, pedig a pandémia idején magukba roskadtak a kőolajat és földgázt exportáló országok. Kasszájuk már most is tele, dollár-százmilliárdok lapulnak a nagy állami alapokban:
Németország éves költségvetése 561 milliárd dollár volt tavaly – írja összehasonlításképp a Der Spiegel.
Jön a hidrogén
Ma még kőolajból és földgázból gazdagodnak ezek az országok, de már gondolnak a jövőre. Ez pedig a hidrogén, a megújuló energia, amely nemigen szennyezi a környezetet. A sivatag tökéletes helyszín a hidrogén előállításhoz. A jövőben Szaúd-Arábia és az Emirátusok több hidrogént exportálhatnak, mint kőolajat. A cél: Európa, ezen belül főként Németország.
Az európai vezetők tisztában vannak ezzel, és ezért egymásnak adják a kilincset ezekben az országokban azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ezzel felerősítette az energiaválságot. Csakhogy a legtöbb nyugati vezetőt kikosarazták, élükön Joe Biden amerikai elnökkel, aki pórul járt Szaúd-Arábiában, ahol nem teljesítették kérését az olajexport növelésére. A szaúdi trónörökös ugyanis a kínaiakkal és az oroszokkal paktál.
A németek sem járnak jól: az Uniper, Németország legnagyobb gázkereskedője, melyet az állam 40 milliárd euróval mentett meg a csődtől, az oroszok helyett az Arab öbölben keresi a megoldást. Az Uniper főnök a helyszínre utazott, hogy cseppfolyósított földgázt szerezzen, mert novemberben Wilmhelshavenben megnyílik a cseppfolyósított földgázterminál. A baj az, hogy a földgáz nagyrészét már hosszú távú szerződésekkel lekötötte Japán, Dél-Korea és Kína. Így nem csoda, ha a német kancellár látogatása Abu Dhabiban egyetlenegy cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányt eredményezett Németország számára.
Abu Dhabiban meg is mondták a német kancellárnak, hogy hosszú távú szerződést akarnak. Az pedig drága, mert a fejlesztésnek fenntarthatónak kell lennie.
Az Emirátusok környezetvédelmi minisztere félig német, az egyetemet Aachenben végezte el és arra figyelmeztette Scholz kancellárt, hogy nagyon sok ország kopogtat most nálunk hasonló ügyben.
Németország 2045-re szeretné elérni a karbonsemlegességet, amihez a hidrogén döntő fontosságú lehet. Minden évben 100 terrawatt óra hidrogénre lesz szüksége Németországnak 2030-tól kezdve. Ezért utazott Habeck alkancellár az Emirátusokba: “Óriási mennyiségű energia jön itt az égből” – lelkesedett a zöld politikus, aki azt is tudja, hogy a napenergia a sivatagban nagyon olcsó: egy kilowattóra mindössze 1,34 cent!
A Siemens építette meg a világ jelenleg működő legnagyobb napelemparkját Dubajban. A Siemens igazgatója szerint remek lehetőségek vannak a hosszú távú energiaszerződésekre az Arab öböl államaival. “Az európaiak számára ez nagy lehetőség. Az itteniek sokra értékelik a hosszú távú szerződéseket” – mondta a Der Spiegelnek Dietmar Siersdorfer Siemens igazgató.
