Az Alkotmánybíróság a házelnök fegyelmi jogkörének csak egy részét semmisítette meg, a milliós pénzbüntetések maradnak
Az országgyűlési törvényt 2019-ben szigorították, bár a pénzbüntetéseket már 2010-ben bevezették. A törvény és az azon alapuló házszabály kétharmados ugyan, de 2010 óta a Fidesz és a KDNP egyedül, az ellenzék véleményét figyelmen kívül hagyva is tud ilyen többséggel dönteni. Az elmúlt években sok magas pénzbüntetést szabott ki az Országgyűlés elnöke, Tordai Bence (Párbeszéd) 8,2 millió forintot veszített, mert Varga Mihály pénzügyminiszter szerint zaklatta őt, Szabó Timea (Párbeszéd) 9,7 milliót, mert a Kínai Népköztársaság zászlajára emlékeztető, Fidesz feliratú molinót mutatott fel.
2014 és 2018 között 22 ilyen „fegyelmi döntés” született, 2018 és 2022 között 50.
Mindezek ellen ellenzéki képviselők nyújtottak be alkotmányjogi panaszt. Ez egy olyan új intézményről is szólt, amelyet eddig még nem alkalmaztak, de a törvény lehetővé tenné: a kitiltásról. A kitiltott képviselő az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatala területét köteles lenne elhagyni, oda nem léphetne be, sőt nyílt szavazás esetén szavazati jogát is csak megbízott képviselő útján gyakorolhatná. Összességében a panaszosok aránytalannak, túlzónak tartják a házelnök jogait. A beadványa 2020. február 25-én érkezett az Alkotmánybírósághoz, tárgyalni azonban csaknem három év múlva, idén januárban kezdte a testület, márciusban folytatta és április 18-án jutott el a döntésig.
Az Alkotmánybíróság saját korábbi döntéseiből idézi, hogy „az Országgyűlés hatékony és zavartalan működéséhez olyan nyomós (köz)érdek fűződik, amely az egyes képviselői jogok bizonyos feltételek esetén történő korlátozását, vagyis a fegyelmi és rendészeti jogkör gyakorlását alkotmányosan igazolhatja.” A bírák szerint nem igaz, hogy a törvény meghatározásai túl általánosak lennének, mert jól értelmezhető, hogy milyen magatartásokért jár büntetés. Azzal sem értettek egyet, hogy a 8-10 millió forintos pénzbüntetések a képviselők megélhetését veszélyeztetik, mert a minimálbérnél kevesebbet a megbüntetettek se kaphatnak, márpedig az az a legkisebb összeg, amely egy teljes munkaidőben munkát vállaló egyén megélhetéséhez a jogalkotó megítélése szerint Magyarországon aktuálisan szükséges és elégséges. A korábbi mértékek nem voltak elegendőek például annak megakadályozására, hogy néhányan az elnöki emelvényt elfoglalva megakadályozták az elnököt, hogy onnan vezesse az ülést. „A támadott rendelkezések alkotmányosan elfogadható célja, hogy kellő visszatartó erőt garantáljon azon képviselői magatartásokkal szemben, amelyek az Országgyűlés méltóságát, tekintélyét veszélyeztetik, működését zavarják vagy akadályozzák.”
Mindössze két ponton fogadta el az Ab a panaszt. Míg az Országház épületéből történő kitiltás – amit egyébként még nem alkalmaztak, de benne van a törvényben – indokolható, „nem hozható fel olyan észszerűen elfogadható, a képviselői egyenlőség elve érvényesülésének és a képviselői tevékenységnek a korlátozását alkotmányosan alátámasztó érv, amely megalapozná, hogy a képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a Hivatal épületeinek teljes területére is kiterjedjen”. Ezt a részt tehát június 30-i hatállyal megsemmisítették.
Ugyanez történt azzal a ponttal, amely szerint a kitiltott képviselő a gépi szavazások esetén megbízhatná egy kollégáját a nevében történő szavazással, ilyen lehetőséget ugyanis az Alaptörvény nem tartalmaz. Ezzel kapcsolatban írta az egyetlen különvélemény szerzője, Schanda Balázs: „Azáltal, hogy a határozat a helyettesítés lehetőségét alaptörvény-ellenesnek ítélte, de ezzel egyidejűleg a kitiltás lehetőségét nem tekintette alkotmányellenesnek, a kitiltásnak még súlyosabb (ténylegesen büntető jellegű) következménye lesz, ami a képviseleti demokrácia elvének érvényesülése ellenében hat. A helyzetet csak új szabályozás oldhatná fel, illetve aggálytalan megoldás az lehetne, ha a szavazásról nem lehetne kitiltani a képviselőt, legfeljebb az adott szavazás rendjét megzavaró képviselővel szemben lenne lehetőség konkrét intézkedésre.”
A két megsemmisített részen kívül tehát a képviselőkre vonatkozó szigorú szabályok érvényben maradnak.
