Az agrárminiszter szerint azért drágult kiugróan az élelmiszer, mert túl olcsó volt korábban
Az ársapkák jövő év közepéig is maradhatnak, és a háború után sem várható teljes visszarendeződés az árakban. Az agrárminiszter az Inforádió Aréna című műsorának vendége volt hétfőn, kedden került adásba a beszélgetés, amelyben a tárcavezető az élelmiszerárakon túl beszélt arról is, az agrártámogatások már korábban beharangozott forrásai zöld utat kaptak.
Nagy István úgy vélekedett, hogy a háború sem tarthat örökké, és ha teljes visszarendeződés nem is lesz az élelmiszerpiaci árakban, de az infláció mértéke jelentősen csökkenni fog. Az ársapkák a miniszter szerint a jövő év derekáig maradhatnak. A kiugró magyar élelmiszerdrágulásról a tárcavezető azt mondta,
nem az a helyzet, hogy nálunk a legdrágábbak a termékek, hanem az, hogy most értük utol a világpiaci árakat.
Nagy István emlékeztetett: az üzemanyag-ársapkák tavalyi bevezetése óta annak hatályát többször is módosították, első körben a külföldiek elől zárták el az olcsó tankolás lehetőségét, majd a gazdasági szereplőktől vonták meg a jogosultságot, hogy ársapkás üzemanyagot tankolhassanak. Ebben a körben estek el a rezsivédett gázolajtól a termelők, a mezőgazdasági cégek, bár számukra lehetőségként meghagyták, hogy a kutakon a sapkás 480 forintos áron tankolhassák meg a mezőgazdasági gépeiket. Igaz, ez utóbbi lehetőséget is korlátozták, amikor 100 literben limitálták a benzinkutakon helyben megvásárolható üzemanyag mennyiségét. Nagy István szerint a gazdálkodóknak megmaradt a lehetőségük a mérlegelésre, hogy macerásabban, de olcsón megvásárolják a gázolajat a benzinkúton, vagy piaci áron feltöltik a gazdaságukban levő tartályokat.
A tárcavezető szerint az energiaárak bizonytalanságot okoztak a termelőknél is addig, amíg meg nem kötötték a szerződéseiket az energiakereskedőkkel, részben ennek is tudható be a drágulás mértéke. Ezen az izgalmas időszakon már zömmel túlestek a gazdák, ezért a közelmúltban tapasztalt drasztikus áremelkedés lassulni fog. Nagy szerint a külföldi árakat összehasonlítgató, nem hivatalosan terjedő hírek arról, hogy azok alacsonyabbak lennének, mint nálunk, hamisak. A magyar élelmiszerárak mélyről indultak, és miniszter szerint most érték el a világpiaci szintet.
„Most már az élelmiszer-előállítás ugyanazon a szinten folyik, mint más országokban. Ugyanazzal a technológiával működik, ugyanaz az energiaárszint, ugyanaz a munkabér költsége. Ha minden ugyanaz, akkor mitől lenne más?” – fogalmazott a politikus.
Nagy István úgy látja, a háború végével azonnal megfékeződik, mérséklődik az infláció, és a szankciók felfüggesztésével megfizethető energiaárak lesznek. Nagy azt hangsúlyozta, hogy a háború előtti árakra ne számítsunk, de az emelkedés mértéke csökkenni fog. A rádióinterjúban a tárcavezető leszögezte, hogy az energiaárakban nagy kiugrások már most sincsenek, így a közeljövőben sem indokolt már a 10-20 százalékos áremelés.
Az Arénában a miniszter azt elismerte, hogy a kiskereskedelemben az ársapka veszteségeit más termékek árában kompenzálják, de Nagy szerint már elmentek a falig, csökken a forgalom, így a kereskedők eldönthetik, hogy a ritka fillér, vagy a sűrű forint fontos számukra. Így az inflációt ez a tendencia is fékezni fogja. Az élelmiszereket előállító termelőkre nem lehet kedvezőtlen hatású az ársapkák bevezetése, mivel a kereskedőket köti a szerződés, azt egyoldalúan nem lehet felbontani. Ez utóbbi a feldolgozó és a kiskereskedelem között történik. Nagy szerint az ársapka olyan, mint az akciózás, ennek terét a kiskereskedelem árrésében kell keresni. A kisboltok nehéz helyzetét látja a kormány, és ahogy a Magyar Falu Programban, így most is támogatják ezek talpon maradását. Az úgynevezett rezsitámogatások januárban érkezhetnek meg a 200 fő alatti települések kisboltjaihoz, és ezt a támogatást úgy is lehet értelmezni, hogy ezzel segítik a falusi boltokat abban, hogy tartsanak a polcaikon ársapkás termékeket is.
Nagy ennél a témánál arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell pánikolni, nem lesz áruhiány, nem kell bespájzolni a kamrákba. A miniszter szerint az átmeneti áruhiányt éppen ezek a pánikszerű vásárlások okozzák, amelyek indokolatlanok. A miniszter erre a tojást hozta fel példának.
Éppen a napokban jelent meg a piacon az ársapkás 100 forintos tojásnál olcsóbb lengyel tojás, de a tárcavezető szerint ez csak egy átmeneti jelenség lehet. Szerinte nagy valószínűséggel lejárathoz közeli szavatosságú, akciós 66 forintos tojás jöhetett be, hiszen az még a lengyeleknek sem érné meg, hogy szállítási költséggel együtt is ennyiért értékesítsék. Itt egy érdekes dologra is felhívta a miniszter a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a tojás esetében van egy megállapodás, hogy csak a csomagolók importálhatnak terméket, a kereskedők nem, tehát az olcsó tojás is ezen a csatornán kerülhetett valahogy a magyar polcokra. Itt a miniszter arra is kitért, hogy a tojásfronton fellépő hiány, amit az olcsó tojás behozatalával orvosoltak, azért válhatott szükségessé, mert a 100 forint feletti árak után „sokkszerűen” érte a vásárlókat az olcsóbb, ársapkás tojás, ezért lerohanták a boltokat, és a felvásárolták a terméket.
A műsor második részében az uniós források érkezéséről esett szó. Nagy kiemelte: az agrárium támogatásait nem érinti a magyar kormány és Brüsszel között folyó egyeztetés, már a tinta is megszáradt a szerződésen, így a mezőgazdaság ugrásra készen várja a forrásokat. A miniszter részletezte a műsorban azt is, hogy a közvetlen támogatások is kibővültek, a klasszikus földalapú támogatásban hektáronként 147 euró jár a gazdálkodóknak. A 2021-27-es támogatási ciklus újdonsága, hogy egy-egy ökológiai elem vállalása mellett is igényelhető támogatás, elemenként változóan, de 20-25 ezer forint járhat hektáronként. Ha egy termelő például vállalja a szerves trágyázást, vagy emellé még a forgatás nélküli talajművelést is behúzza, akkor egy hektárra akár 100 ezer forint támogatás is járhat.
