Az Ab szerint nem Alaptörvény-ellenes, hogy egy ártatlanul meghurcolt politikus nem kapott kártérítést
Húsz évig volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztériumot 2002 és 2006 között vezető Juhász Ferenc, aki ellen 2011-ben Budai Gyula fideszes „elszámoltatási kormánybiztos” indíttatott eljárást. A vád szerint Juhász 2006 júniusában megszegte a vagyonkezelési szabályokat, amikor engedélyezte, hogy Fapál László államtitkár megvegye a neki 2005 májusában, határozatlan idejű bérleti szerződéssel juttatott lakást. A büntetőper több menetben csaknem hat évig tartott, végül 2016-ban a Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a hűtlen kezelés vádja alól mind Juhászt, mind a volt államtitkárt.
Az egykori miniszter rögtön közölte: koncepciós eljárás folyt ellene, a felmentést nem tartja elegendőnek, elégtételt akar kapni azért, hogy évekig bűnözőnek minősítették. Ez a per is évekig tartott, és Juhász Ferenc minden szinten veszített, anyagi és nem anyagi kártérítési követelését elutasították. Emiatt nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Szerinte felmérhetetlen vagyoni és nem vagyoni kárt okozott neki mint korábban köztiszteletben álló embernek az eljárás, amelynek során szabálytalanságok, sőt törvénysértések tömege fordult elő. Úgy véli, ez pusztán azért fordulhatott elő, mert ő szocialista politikus volt.
„Sokévi munkám eredményeként lettem több cikluson keresztüli országgyűlési képviselőséget követően hazám honvédelmi minisztere, majd az MSZP országos alelnöke. Az ellenem alaptalanul indított büntetőeljárás politikai pályafutásomat gyakorlatilag kettétörte, az ország lakossága előtt lejáratott. (…) Ha most valaki az interneten a böngészőben rá keres a nevemre, több ezer olyan bejegyzés vagy komment olvasható, ami karaktergyilkos. (…) ez a körülmény rányomta a bélyegét a magánéletemre is, és ennek az ügynek a következményeit megsínylették velem együtt a szüleim, gyermekeim, családom is” – írta Juhász. A 63 éves, három diplomával rendelkező panaszos leírja, hogy kénytelen volt munkanélküli segélyt kérni, és 2021 végén már több mint egy éve nem volt semmilyen jövedelme. Ezért követelt kártérítést „közhatalmi jogkörben okozott kár” címén a Legfőbb Ügyészségtől és az őt korábban börtönbüntetésre ítélő Fővárosi Törvényszéktől. (Ezt az ítéletet bírálta felül a jogerős felmentés.)
A panaszt több mint egy év után vette elő az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás vezette tanácsa, és szokatlanul rövid határozattal utasította el. Ennek az a lényege, hogy a Juhász Ferenc követelését elutasító bíróságok helyesen állapították meg: a felmentéssel végződött büntetőper során „kirívó jogsértés nem történt”, így a kártérítési felelősség feltételei nem állnak fenn.
