16° Budapest
2025 augusztus 19., kedd
image

Átvizsgáltak 4 millió mobilos fotót, az eredmények magukért beszélnek

A fotók a mindennapjaink bevett kifejezőeszközévé, egyfajta általános nyelvvé váltak, a mobiltelefonok pedig egyre fontosabb szerepet játszanak ebben a trendben. Kutatások szerint évente több mint 1,4 milliárd fotó készül világszerte, több mint 89 százalékuk mobiltelefonnal. A Huawei legújabb tanulmányában – a mesterséges intelligenciát is segítségül hívva – sokmillió okostelefonnal készített fotót elemzésével igyekezett feltárni a modern képalkotás sajátosságait.

A Huawei XMAGE Trend Report 2023 című tanulmány az AFP nemzetközi hírügynökséghez tartozó, audiovizuális tartalmakra szakosodott Factstory vizuális elemzői csapatával együttműködésben készült. A szakértők a Huawei 2017 óta megrendezett Next Image Awards nemzetközi mobilfotós pályázatra 170 országból nevezett, összesen mintegy 4 millió fénykép és videó alapján vontak le szociológiai, pszichológiai és kulturális következtetéseket a modern képalkotásról és az okostelefonok vizuális célú használatáról.

A jelentés elkészítésében közreműködött a gépi tanuláson alapuló szoftverfejlesztéssel foglalkozó technológiai vállalat, a Mobius Labs is: a cég mesterséges intelligenciával (MI) működő szoftvere több mint kilencezer kulcsszó alkalmazásával elemezte a versenyekre beküldött fényképeket és videókat.

A jelentés a következő tíz témakör alapján vizsgálta a képeket: Természet (Nature), Épített környezet (Built Environment), Belső tér (Indoor), Emberi kapcsolatok (Relationships), Identitás (Identity), Ifjúság (Youth), Mindennapok (Everyday), Kulturális örökség (Cultural Heritage), Technológia (Technology) és Fenntartható jövő (Sustainable Future).

Az elemzés rámutat arra, hogy versenyre nevezett képek – ellentétben a közösségi médiában tapasztaltakkal – sokkal inkább törekszenek a valóság megjelenítésére, az őszinte pillanatok és a mindennapi élet megörökítésére. Az MI-alapú szoftver szerint a beküldött képek 80 százaléka kapcsolódik valamilyen módon a természethez. A tájképek nagy része fekvő formátumú, az egyik legnépszerűbb téma pedig a naplemente volt – a képek 17 százaléka jelenítette meg a lemenő napot valamilyen formában.

Az épített, városi környezet jellemzően egy-egy természeti elem vagy emberi alak kíséretében jelenik meg a fényképeken, emellett jellemző téma urbánus környezetben a régi épületek által közvetített nosztalgia is. A beltéren készült képek intimebbek, és sokkal inkább az emberi kapcsolatokra, érzelmekre összpontosítanak. Azt is megfigyelték, hogy az emberek másképp viselkednek a fotókon otthoni környezetben, a lakóhelyükön készült képeken például kevésbé tűnnek mesterkéltnek, mint a kültérieken.

Népszerű továbbá a háziállatok fényképezése otthoni környezetben, ami – a közösségi média korszakában – „biztonságosabb” téma, mint a családtagok dokumentálása.

Az Emberi kapcsolatok témakörben túlnyomórészt a családok állnak a fotók középpontjában, és a családtagok általában olyan hétköznapi tevékenységeket végeznek, mint például az étkezés, az ivás vagy a játék a szabadban. Hangsúlyosan jelennek meg a fotókon az apák is, akik aktívan részt vesznek a gyereknevelésben, gondozásban. Érdekesség, hogy a romantikus kapcsolatok megjelenítése kisebbségben van ezen a kategórián belül, az emberi kapcsolatokra fókuszáló képek inkább a kötődést és társasági létet helyezik előtérbe, mint a romantikát.

Az elemzés szerint a 20-as éveikben járó nők sokkal hangsúlyosabban jelennek meg a beérkezett pályaművekben, mint a férfiak: több mint kétszer annyi nő szerepel ebben a korcsoportban az alkotásokban, mint férfi, ráadásul jelentős különbségek vannak a két nem megjelenítési módjában is.

A nők gyakrabban pózolnak, mint a férfiak, előtérbe helyezve fiatalságukat és szépségüket. Középkorú emberek ritkábban jelennek meg a fotókon, különös tekintettel a nőkre.

Míg a 40 és 60 év közötti férfi korosztály a férfiakról készült képek 30,4 százalékán szerepel, addig csak 10,7 százalékuk mutat középkorú nőket. Az ebbe a korcsoportba tartozó embereket többnyire családi környezetben jelenítik meg.

A Fiatalság témakörben figyelemreméltó a csoportszelfik népszerűsége, a Hétköznapok kategóriában pedig a tömegközlekedésen készült alkotások dominálnak, ahol a képkészítő perspektívája és a spontaneitás adja a képek egyediségét. A Kulturális örökség kategóriában az alkotások általában a vidéki idillt, a nosztalgiát és a hitelességet helyezik előtérbe, valamint a riport rámutat arra is, hogy sokkal több nő jelenik meg a fényképeken hagyományos öltözetben, mint férfi.

A technológia inkább állandó háttérelemként van jelen a vizuális alkotásokban, az okostelefon kivételével, amely gyakran kerül fókuszba, mint kommunikációs eszköz. A fenntarthatóság témakörében figyelemre méltóak a természettel foglalkozó vagy a természetet csodáló emberekről készült fotók, amelyek egyéni szinten mutatják be a témát, ezáltal nagyobb hatást érnek el.