Attól félnek a gyermekotthonok, hogy a válság miatt tömegével kerülnek majd hozzájuk a legszegényebbek gyerekei
"Már most is gyerekek lógnak még a csillárról is, naponta kétszer-háromszor keresnek, hogy új gyerek érkezne.”
“Alig van ember, aki ennyi pénzért ekkora felelősséget vállalna.”
“Szerintem mi, lakásotthonosok lennénk az elsők között, akiket bezárnának és egy nagyobb férőhelyes intézeti rendszerbe tennék a gyerekeket. Zsúfoltabb lenne, de akkor mégse 5-6 lakásotthont kellene fűteni, hanem egy nagyobbat.”
Több, gyermekotthonokban, lakásotthonokban és a gyermekvédelem egyéb területein dolgozó forrásunkkal beszéltünk arról, mennyire vannak felkészülve az áremelkedések nyomán kibontakozó válságra. Mivel az otthonok működését, a gyerekek ellátását és saját munkájukat is féltik, ezért csak névtelenül nyilatkoztak az intézményeken belül uralkodó állapotokról.Ahol nagy a szükség…, ott még nagyobb lesz
Az egekbe szökő infláció és a rezsiemelés minden család számára óriási teher lesz, és a java még csak most jön. Mit szóljon az, aki olyan kisgyerekeket nevel, akiknek családjuk sincs és csak az állam által nyújtott minimumon, valamint a civilek segítségén múlik a túlélése? A gyermekotthonokban élők a hírekben is csak akkor szerepelnek, ha még a szokásosnál is nagyobb balhé történt az otthonban, ha a szokásosnál is jobban bántotta őket valaki, vagy amikor a miniszter úr karácsony előtt beállít egy fával az otthonba, ahol fűtés egyébként hetek óta nincs. Pedig nincsenek kevesen. A KSH adatai szerint 2020-ban közel 23 ezer gyerek és fiatal nevelkedett állami gondozásban.
A gyermekvédelmi intézmények lehetnek a régi típusú, nagy gyermekotthonok, vagy kisebb, 10-15 fő befogadására alkalmas lakásotthonok, az elmúlt évtizedben éppen ez utóbbi felé, a kisközösséget alkotó, családiasabb környezet irányába próbálták átformálni a rendszert. Többek között ez a modell kerülhet most veszélybe a fenntartási költségek elszállása miatt. Egy lakásotthonban dolgozó forrásunk azt mondja, a gyerekmegőrzés szintjén még elbiceghet a rendszer, de az ő feladatuk éppen az lenne, hogy ne ilyen elven működjenek.
A gyermekotthonokkal nem bánik bőkezűen az állam. A napi ötszöri étkezésre meghatározott minimum összeg 2022-ben is az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-a, vagyis erre körülbelül 684 forint jutna, immár több mint 10 éve, de azért az általunk megkérdezett intézmények mindegyikében többet költenek, a fenntartó hozzájárulásával.
“Folyamatosan konzultálunk a fenntartóval, az Országos Gyermekvédelmi Szolgáltatóval és emelkedett is az étkeztetésre szánt összeg, ez nálunk most 1100 forint. Én úgy látom, ennyiből most ki lehet jönni” - mondta egy kelet-magyarországi intézmény vezetője a hvg.hu-nak, kérve, hogy a nevét ne írjuk le.
Sok helyen gondot jelent a heti egyszeri gyümölcs-, vagy a tejtermékek megvásárlása, pláne azokon a napokon, amikor nincs iskolai étkezés, és az otthonban étkeznek a gyerekek naponta ötször. Ahol nincs egy segítő kisvállalkozás, pékség, zöldséges, ott jóval kevesebb jut a gyerekeknek a meghatározott keretből.
Minél kisebbek, annál nagyobb a “rezsifrász”
Az emelkedő rezsivel kapcsolatban fenti forrásunk nem kapott külön instrukciókat, ennek megoldása a fenntartó feladata esetükben. Ebbe az otthonba átmeneti jelleggel érkeznek azok a gyerekek, akiket azonnal ki kellett emelni, “igen, mondhatjuk, hogy mi vagyunk a szektorban a sürgősségi ellátás”. Ezek a gyerekek általában traumatizálva érkeznek az otthonba, ahol néhány hetet, hónapot töltenek el, amíg az otthon javaslatára a Területi Gyermekvédelmi Szolgálat (Tegyesz) dönt arról, hol fogják elhelyezni őket: szóba jöhet-e a visszagondozásuk a családhoz, vagy nevelőszülőkhöz, lakás-, gyermekotthonban kerülnek-e.
“Számítunk rá, hogy a most várható nehéz időszakban megnő majd a beérkező gyerekek száma. Amíg a kapacitásunk bírja, fogadjuk őket, de máshogyan nem készülünk erre” - mondta az intézményvezető.A már korábban, szinte rutinszerűen előkerülő problémák is csak súlyosbodtak az elmúlt időszakban. Az elképesztő munkaerőhiány miatt nem hogy nincs, aki fejlessze, nevelje, tanítsa a gyerekeket, de lassan olyan sem, aki vigyázna rájuk. Nem csak szakemberekből, de gyerekfelügyelőből is hiány van: “Már virágkötő, raktárfeltöltő is érkezik, túlzás nélkül, mert képesítés nélkül is fel lehet venni őket, de így sincsenek elegen”. Forrásaink egybehangzóan állították, hogy nem nagyon lehet csodálkozni a létszámhiányon, hiszen a fizetés alacsony, a felelősség viszont nagy.
A lakásotthonok bezárásának veszélyét sokan amiatt tartják elkerülhetetlennek, hogy a “rezsifrász” ott sokkal közvetlenebbül jelenik majd meg, mint a tömegintézményeknél. “10 fő alatti lakásotthon vagyunk, családi házban. Szerintem mi lennénk az elsők között, akiket bezárnának és egy nagyobb férőhelyes intézeti rendszerbe tennék a gyerekeket. Zsúfoltabb lenne, de akkor mégse 5-6 lakásotthont kellene fűteni, hanem egy nagyobbat” - mondta egyik vidéki forrásunk. “Nálunk most csak a csoportok fele működik a munkaerőhiány miatt és egy be is fog zárni csoportos felmondás miatt” - mondta egy fővárosi gyermekotthonban dolgozó forrásunk. "Az idősebbeket már el is kezdték kitolni az utógondozás felé, hogy menjenek el és szabaduljon fel hely. Egyébként is folyton azt kérdezgetik, 'Hány hely van, hány hely, hány hely van?'".Pont a legszegényebb családokat szakíthatja szét a válság
A mostani válsághelyzet miatt minden megszólaltatott forrásunk számít egy komolyabb hullámra. Úgy látják, hogy a legsérülékenyebb családokon fog hamarosan lecsapódni a közműszolgáltatások áremelkedése és a dráguló élelmiszer. Ezek a családok nem fogják tudni tovább fenntartani azt a törékeny egyensúlyt, ami eddig megakadályozta a gyermekük kiemelését. A növekvő kiadások és a munkanélküliség, vagyis a biztos jövedelem hiánya miatt nem lesznek képesek biztosítani a gyerekeknek a legalapvetőbb szükségleteket sem, így a gyermekvédelmi rendszer ki fogja őket emelni a családból.
Hozzá kell tenni, hogy jogszabály szerint "a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 7.§- ában kimondja, hogy „a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani", ahogy ezt kérdéseinkre adott válaszához a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság hozzáfűzte.
"Nagyon gyakori, hogy amikor a családi kötelékek meglazulnak, nem jut figyelem a gyerekekre, például hogy bejár-e az iskolába, nem bandázik-e. És amikor már nem bírnak a családok a kamaszokkal, akkor jön a szakellátás. Ez a leggyakoribb ok a bekerülésre, bár rögtön mögötte ott van a családon belüli erőszak, harmadikként pedig az elhanyagolás" - mondta egy a gyermekvédelemben dolgozó forrásunk.
Hova tovább
Forrásaink állítják, hogy a nevelőszülői rendszer sem hatékony, az egyik otthonban a bent lévő gyerekek 60-70 százaléka korábban már a nevelőszülőket is megjárta. “A nevelőszülők válogathatnak, ez így mi? Úristen! A gyermekotthon ilyet nem tehet, ott nem lehet elküldeni őket, muszáj integrálni. Pedig előfordul, hogy az érkező gyerek tetves, rühes, nem szobatiszta, egy hónapig hány, mert nem szokott hozzá, hogy naponta háromszor kap melegételt, kukázik, felszedi a csikket. És természetesen nem a gyerekek tehetnek róla, hogy ilyen állapotban vannak, de ez a valóság” - mondja egyik megszólalónk.
Többen említették azt is, hogy egyre nagyobb számban és egyre brutálisabb gyermekbántalmazási esetek kapcsán kerülnek be gyerekek az ellátásba. “És nem vidékről beszélünk, hanem a fővárosról, ráadásul nem is mindig szegény családokról”. A gyerekeket kívülről fenyegető veszélyek is megváltoztak a tapasztalataik szerint. A prostitúció már nem elsősorban a lányokat fenyegeti: “Nálunk mára már 90 százalékban a fiúkat érinti” - mondta egy lakásotthonban dolgozó forrásunk.
Ördögi kör
Beszámoltak arról is, hogy a rendszer sokszor újratermeli az otthonokba kerülő gyerekeket. “X év után ott tartunk, hogy megkínzott gyerekek kerülnek vissza oda, ahonnan kiemelték őket, mert a rendszer nem tud alternatívát adni nekik. Jó esetben utógondozásba kerülnek, kapnak 30 ezer forintnyi étkezési utalványt, egy bérletet és uccu. Aki gimnáziumba jár, vagy nappali tagozatos, az nem tud elmenni mellette dolgozni, ott kell hagyják az iskolát. A gyermekotthonokban megkapták a teljes ellátást, utána pedig tulajdonképpen kikerülnek a semmibe. Az elmúlt 10 évben majdnem a két kezemen meg tudnám számolni azt is, hogy hányuknál volt sikeres a hazagondozás, vagyis térhettek vissza a saját családjukhoz az otthonból. És a gyerekotthonos leányanyák gyerekei nagyon sokszor maguk is otthonokba kerülnek”.Megkerestük az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, számítanak-e arra, hogy a növekvő rezsi és élelmiszerárak kapcsán nőhet a gyermekvédelmi rendszerbe érkező gyerekek száma az elszegényedő családokból történő kiemelés miatt. A munkaerőhiányra vonatkozó kérdésünkre azt írták, hogy a szakszolgálatnál folyamatosan biztosított a befogadó gyermekotthonokba bekerülő gyermekek ellátása.
